Még mindig nem javul a Fiat 500e iránti kereslet, a Stellantis vezérigazgatója szerint mindez a marketingesek hibája
Ismét nem tudott olyan kevés autót előállítani Mirafioriban a Fiat 500e gyártósora, hogy megfeleljen a minimális keresletnek: további rendelések híján eredetileg december 18. és január 5. között tervezték szüneteltetni a gyártást, majd ezt kibővítették a december 2. és december 17. közötti időszakkal. Mindez azt jelenti, hogy több mint egy hónapig megint nem készül majd egyetlen árva Fiat 500e sem, így a gyártósor dolgozóira sem lesz szükség ebben az időszakban.
Carlos Tavares, a Stellantis vezérigazgatója a marketinges csapatok alkalmatlanságával indokolta a Fiat 500e mellett a Maserati modellek vártnál alacsonyabb népszerűségét is.
A megoldás azonban már készül a problémára, egy hibrid változatot is fejlesztenek az eredetileg kizárólag elektromosnak ígért jelenlegi Fiat 500 generációból. Ne feledjük: a 2007-ben bemutatott előző Fiat 500 sorozat minden egyes piacon jóval népszerűbb tudott maradni, ahol párhuzamosan forgalmazták új autóként mindkét változatot.
Persze, arra senki sem hívja fel a figyelmet a cégcsoport nyilvános kommunikációjában, hogy a régi Fiat 500 súlyos milliókkal került kevesebbe a tisztán elektromos utódnál, részben a lengyel gyártás és a kevésbé prémium pozicionálás végett.
Összevetésképp: készletről jelenleg még hazánkban is kapható a benzines 500, méghozzá 5,5 millió forintért, miközben az elektromos változat 11,5 millióról indul.
-Hirdetés -
-Hirdetés -
Remélhetőleg a hamarosan érkező hibrid változat árai is visszatalálnak majd a realitás talajára. Ha pedig mégsem, akkor legalább már tudjuk, hogy a probléma nem a pénztárcák vastagságában, és az autó aligha versenyképes specifikációjában, hanem a marketingesek alkalmasságában keresendő.
Az előző generáció sikerére mutogatva hozzák vissza a belsőégésű motort az aprócska városi autóba
-Hirdetés -
Teljesen jól csinálja a CEO – az olasz gyártástól minél hamarabb meg kell szabadulnia a Stellantisnak, s amit lehet átvinni Dél-Amerikába, Ázsiába vagy Kelet-Európába. A franczia és spanyol üzemeik jól fialnak, viszont az olasz értéklánc nem hogy csak nem illik az új modellcsaládokhoz, de teljesen reménytelen az átalakítása. Az egykori FCA hátország már akkor romokban hevert, mikor hozzájutottak, s ekkora rakás szarból nem igen lehet várat építeni. Ha a világ legjobb autóját gyártanák ott azt sem lehetne versenyképesen piacra dobni.
500e egy sem, de Giulia állt korábban – az tankönyvi esete annak, amit Tavares is állít: szar az olasz marketing. Megcsinálták a világ egyik legjobb autóját és a kutyának sem lehetett eladni. Arra fogták, hogy most SUV kell a népnek – hát megcsinálták a Stelviót ami szintén katasztrofális eladásokat produkált. Az alkalmatlan egy nagyon finom megfogalmazása annak, hogy a Stellantis létrejöttekor minden Giuseppe, Paolo, Matteo, Francesco, stb. nevű ember munkaszerződését azonnali hatállyal kellett volna felmondani.
Szinte mindig a romokban heverő cégekhez szoktak hozzájutni 😀 Ha makkegészséges egy gyártó, nem szorul befektetői segítségre. Szerintem az olaszok azt hiszik, a stílusérzékük, a formatervezési hagyományaik, a képességük, hogy „lelket”, emóciókat építsenek az autókba, önmagában komoly marketing-értékkel bír és emiatt az autóik nem szorulnak reklámra. Gondolom, ezért veszik olyan olaszosan lezserül a témát 😀