Oké, hogy hibrid, de mi hajtja?

Mild, full, plug-in - amit a hibridekről tudni érdemes

Egyre több a hibrid autó a piacon, ám nem árt átlátni, hogy a hibridek melyik alfajába tartozik az adott modell. Ehhez segítünk!

Köszönhetően az EU-s, hatalmas bírságokkal fenyegető CO2 flottaátlag szabályzásnak, napjainkban exponenciálisan emelkedik az európai piacon elérhető hibrid modellek száma. Ez örvendetes hír, hiszen mind egy célt szolgálnak, az emissziócsökkentést. Azonban ha alaposabban megvizsgáljuk az újdonságokat, fontos különbségeket fedezhetünk fel az egyes verziók között. A hibrideit már 1997 óta kínáló, több mint 15 millió példányos értékesítéssel körükben toronymagas piacvezető Toyota és az újabb versenyzők jellemzően más utat járnak. Fontos tudni, hogy a Toyota nem csak "régen kezdte az ipart" a hibridek terén, ilyen autóik alapelve 30 éve változatlan, legtöbb kettős üzemű modelljük mai is "öntöltő", igaz, már náluk is van és érkezik egyre több plug-in hybrid. Ha ma az univerzális megoldást, az autózás svájci bicskáját keressük, alighanem az öntöltő, azaz full hybrid megoldás a leginkább kézenfekvő, vagyis az, amit az első Prius már 1997-ben hozott. A full hybrid modellek belső égésű motorjukat és villanymotorjukat úgy váltogatják, kombinálják, kapcsolják be és ki, ahogy a pillanatnyi forgalmi helyzet és a vezető igényei megkövetelik. Az intelligens vezérlés bármikor, emberi beavatkozás nélkül leállíthatja és újraindíthatja a benzinmotort, akár menet közben is – így lehetséges, hogy a modern full hibrid típusok menetidejük akár 50 százalékában képesek tisztán elektromosan, emisszió nélkül közlekedni, a Toyota és a Lexus típusai ennél is többre, ha az új Yarist vesszük alapul akár 80 százalékos elektromos arányra képesek. A technológiát a Toyota vezette be a tömegpiacra, majd a Lexus folytatta a prémiummárkák között, és a közel harminc év alatt a hibridség teljesen összeforrt a két márka nevével. A Toyota-csoport globális palettáján ma már több mint 30 különböző modell alkalmazza a Prius öntöltő hibrid technológiájának sokszorosan továbbfejlesztett változatát, ennek eredményeként egyetlen más gyártó sem kínál hasonlóan széles full hibrid választékot. A full (vagy öntöltő) hibrid hajtáslánc szerkezetének köszönhetően ráadásul rendkívül megbízható és tartós is. Mivel takarékosságának titka, hogy a komponensek folyamatosan optimális üzemi tartományukban működnek, elkerülhető a részelemek túlterhelése, szélsőséges kopása. Nem véletlen, hogy megbízhatóság terén a Toyota hibrid típusai még a márka egyébként eleve előkelő átlagán is túlmutatnak, messze megelőzve a versenytársak modelljeit.

Meg kell jegyezni persze, hogy a hibrid modellek esetén is nagyon fontos a kötelező karbantartások, leginkább a megfelelő kenőanyaggal végzett olajcserék betartása.

A full hybrid modellekhez mérten az európai piacon egyre szélesebb körben kapható mild hibrid modellek meglehetősen egyszerű konstrukciók. Amit sokan elfelejtenek, amikor egy ilyen modell vásárlásán gondolkodnak, hogy a kisfeszültségű (és -teljesítményű) villanymotor egymagában nem mozgatja az autót, csupán villámgyorsan indítja azt el és besegít a belső égésű motornak, ha átmenetileg nagyobb teljesítményre van szükség. Az ilyen rendszerű autóknál az elektromotor legfontosabb feladata a lassításkor felszabaduló mozgási energia elektromos árammá való átalakítása. Elsősorban ebből a funkcióból adódik a mild hibridek fogyasztáscsökkentő képessége, ami azonban így nemigen haladja meg a néhány százalékot – főleg, mert a jellemzően 12, vagy legfeljebb 48 voltos - elektromos hálózat nem képes jelentős mennyiségű elektromos energiát visszanyerni és tárolni a fékezés során. (A full hybrid modellek akkufeszültsége több száz voltos.)
Hirdetés
Az utóbbi időben egyre elterjedtebbé válik egy harmadik típusú hibrid: a hálózatról tölthető, úgynevezett plug-in hybrid változat. Némileg leegyszerűsítve ezek olyan öntöltő hibridek, amelyeket nagyobb kapacitású akkumulátorral szereltek, ez utóbbi pedig ugyanúgy feltölthető külső forrásból, mint a villanyautók akkuja. Amíg le nem merül, akár a benzinmotor teljes kiiktatásával haladhatunk – jellemzően maximum 50-70 kilométeren át –, ezt követően pedig ugyanúgy használhatjuk, mint egy öntöltő full hibridet. Az 50-70 kilométeres érték persze leginkább a mai modellekre jellemző, a korábbiak, azaz az 5-8 éves modellek esetén már a 20-30 kilométeres elektromos hatótávnak is örülhetünk. A plug-in rendszernek az elektromosan továbbra is korlátozott hatótávon túl is van néhány további hátulütője. Az egyik a jóval magasabb kezdeti költség, ami nemcsak a nagyobb akkumulátorból, hanem a beépítendő töltőrendszerből is adódik – ezt ellensúlyozzák persze a kedvezőbb üzemeltetési költségek, illetve hazánkban a számukra is adott zöld rendszám. A másik a plusz akkumulátorok extra tömege és helyigénye: utóbbi okos tervezéssel, előbbi új akkumulátor-technológiák alkalmazásával orvosolható. Nem véletlen, hogy a Toyota éveken át kitartott az öntöltő hibrideknél, először a Prius harmadik generációjából fejlesztette ki saját plug-in hybrid hajtásláncát, de csomagterével még a mostani Prius Plug-in Hybrid verziója is erősen korlátozott. A Toyota plug-in hybrideinél alighanem a már teljes értékű autónak ígérkező, idén piacra lépő RAV4 Plug-in Hybrid fogja meghozni az áttörést.
A különféle hibridek jellemzői
Mild hibridFull (öntöltő) hibridPlug-in (konnektoros) hibrid
Pont úgy használható, mint egy átlagos autó?igenigennem
Képes kizárólag villanymotorral haladni?nemigenigen
Fékenergia-visszanyerésigenigenigen
Start-stop funkcióigenigenigen
Üzemanyag-megtakarításalacsonyközepesnagy lehet
Vételáralacsonyközepesnagy
Lehet azonban bármilyen fejlett a technológia, ha használata meghaladja a felhasználó képességeit. A felmérések szerint ugyanis ma a plug-in hybrid tulajdonosok jelentős hányada nem tölti fel rendszeresen az akkumulátort – vagy lustaságból, vagy azért, mert nem áll rendelkezésére megfelelő infrastruktúra. Ha pedig így használjuk, a plug-in hibrid nem több egy extra súllyal megtöltött hagyományos hibridnél, amely ezért egyrészt részben sem termeli ki a magasabb induló árat, másrészt érezhetően rosszabb környezeti mutatókkal rendelkezik, mint egy normál full hibrid modell. Sőt: konkrét mérések kimutatták, hogy a rosszul használt plug-in hibridek CO2-kibocsátása meghaladhatja a velük összevethető dízelmotoros autókét is! Az apró előrelépésre alkalmas mild hibridek és a potenciális előnyeit kizárólag tudatos használat esetén kiaknázni képes plug-in hibridek között tehát továbbra is a Toyota által évtizedek óta folyamatosan csiszolt és a tökéletességig finomított öntöltő full hibrid modellek testesítik meg az arany középutat, nem mellesleg ezek újonnan is talán a "még megfizethető" kategóriába esnek, de mivel a Toyota már közel 25 éve kínál ilyeneket, a használtpiacon is szép számmal megtalálhatók és megkaphatók.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2020.02.14. at 09:08
    Permalink

    Ennyi baromságot félremagyarázást és hangulatkeltést aligha lehetett volna egy cikkbe össze tenni.
    Becsülöm a Toyotát az érdemeiért de amikor más techológiát sároztatnak be mert ott épp elmaradásuk van az a legkevésbé sem szimpatikus.
    Az hogy minden mást megközelítésnek leírják a hátrányát a HSDnél meg a sci fi kategóriába illű csúsztatásokkal magaszutalják nem szokványos az AN egyébbként korrekt tesztjei mellett.

    • 2020.02.14. at 15:16
      Permalink

      Berúgtad a szopórollert ismét 🙂

      Idebüfiztél 5 sort feleslegesen, ahelyett, hogy szépen leírtad volna, hol és miben téved, vagy csúsztat a cikk, amelyik pontosan és érthetően mutatja be a három rendszert.

      • 2020.02.15. at 00:10
        Permalink

        Nem a három rendszert mutatja be hanem a második bekezdéstől a Toyotát ajnározza majd próbálja lehúzni a többi rendszert, amiben a Toyota em túl acélos.

        A nem túl informatív nyitó sor után egy bekezdés a Toyota ajnározására.
        Majd egy bekezdés a Toyota nem tölthető rendszerének ajnározására.
        Következő bekezdés a Toyota rendszerének ajnározására
        Ezt követően még egy ilyen
        Majd jön a mild hibridek lehúzása.
        Majd a pluginak lehúzása, amik igazából ” leegyszerűsítve ezek olyan öntöltő hibridek, ”
        Öhöm… Ez egy finoman szólva is csúnya csúsztatás.
        Tényszerűen az “öntöltő” egy nem tölthető kis hatótávú aksival bíró hibrid. Kvázi egy mildebb plugin. És dacára a komoly piaci előnynek a Toyotának nincs is komoly kínálata, csak egy darab korlátolt hasznákhatóságú Prius változat (az előző változat 4 üléses kiszerelésben). Eközben a Mercedesnek van számos pluginje a legkülönbözőbb arányokkal, villanyautója és persze mild hibridje is.

        Most olyan dolgokról nem is bezséltam még mint az “álíltólag” 80%-ban elektromosan működő Toyota rendszert (vicc), amit még a linkelt cikkben is csak a Toyota sajtóanyagára hivatkozik. Minek is a 80%? Ha nem tölthető akkor miből lesz az a 80%? Jól sejtem hogy nem a hatótáv 80%-ra gondol? Akkor mennyi km-t bír “akár 80%-ban” elektromosan megtenni? (bár ez ugyebár senkit sem érdekel szabályozói szemmel 100 kellene és azt is nem 1-2 km-re hanem komoly távra).

        Az meg külön szánalmas amikor próbálja lehúzni a plugint. “A felmérések szerint ugyanis ma a plug-in hybrid tulajdonosok jelentős hányada nem tölti fel rendszeresen”
        Öhöm. Persze hogy mit jelent a “jelentős” az már más kérdés… 5%? 15% 55%? “a” felmérések szerint? Hányat is nézett meg a szerző?
        Most soroljam még a marhaságokat a cikkből?

        Pedig ehhez képest: a Toyota aránya azért ilyen magas mert a dízelek helyett árul egy emisszióban és adottságokban azokhoz mérhető HSD-t. A HSD-k nem pluginek és nem használhatóak villanyautóként, ezért a legtöbb helyen nem is kapják meg a vonatkozó kedvezményeket mert ugyebár a pluginek 100%-ához képest csak töredékben tudnak emissziómentesen dolgozni.

        Szóval ezek után leszólni a mild hibrideket, több mint vicces. Mert a Toyota HSD-je nem “mildabb”, mint a legtöbb Plugin?

        • 2020.02.15. at 20:07
          Permalink

          Továbbra is a hülyeséget tolod, mint mindig.
          Lássuk :

          “próbálja lehúzni a többi rendszert, amiben a Toyota em túl acélos”
          Miben nem acélos? Mild hibrid ugyebár nem kell a Toyotának, mivel van rendes hibrid, 2012 óta meg plug-in Prius is kapható, az mára már a második legnagyobb darabszámban eladott tölthető hibrid, mivel a Volt / Ampera megszűnt :

          https://en.wikipedia.org/wiki/Plug-in_hybrid#By_model

          Hogy felfogd, miről hablatyolsz : 2019-ben az európai eladásokban az alábbi változások történtek 2018-hoz képest :

          – hibridek + 49,2 %
          – plug-in hibridek +7,1 %

          A plug-in hibridekre azok a gyártók vannak rászorulva, akik szopóágon vannak a flottaátlag miatt, mint pl. a Volvo.

          Plug-in hibridek :
          “Némileg leegyszerűsítve ezek olyan öntöltő hibridek, amelyeket nagyobb kapacitású akkumulátorral szereltek, ez utóbbi pedig ugyanúgy feltölthető külső forrásból, mint a villanyautók akkuja.”
          Hibátlan definíció, mi ebben a csúsztatás? A plug-in Prius-ban ugyanaz a motor, ugyanaz a hajtás, az egyetlen különbség a nagyobb kapacitású akku. Meg persze az ár, ezért nem kell szinte senkinek, ha ott a sima hibrid.
          Már többször mutattam neked, hogy amelyik típusból van mindkettő, ott a kutya nem veszi a plug-int, lásd Ioniq, abból a plug-in aránya a hibrid 10 %-át se éri el.

          “És dacára a komoly piaci előnynek…”
          Ne röhögtess, 1997 óta gyárt hibridet a Toyota. 23 év nem volt elég, hogy felnőjön az összes többi gyártó a hibrid kínálatával? 2019-ben majdnem 600e hibridet adott el itt a Toyota egymagában, az nagyjából annyi, mint amit az ÖSSZES többi gyártó értékesített hibridből, mild hibridből és plug-in hibridből.

          “Most olyan dolgokról nem is bezséltam még mint az “álíltólag” 80%-ban elektromosan működő Toyota rendszert (vicc)”
          Itt elolvashatod a viccet részletesen is, az üzemidő 80%-a simán meglehet álló benzinmotorral :
          autoszektor.hu/en/node/29697

          “A felmérések szerint ugyanis ma a plug-in hybrid tulajdonosok jelentős hányada nem tölti fel rendszeresen”
          Valószínűleg ránéztek a fogyasztásra, az Outlander átlaga 4,27 a spritmonitoron, katalógusban 2,0 liter szerepel (+ 113,5%):
          spritmonitor.de/de/uebersicht/31-Mitsubishi/280-Outlander.html?fueltype=6&powerunit=2
          A RAV4 hibrid átlaga 6,11 liter, katalógusban 5,7 liter szerepel (eltérés : 7 %)
          spritmonitor.de/de/uebersicht/49-Toyota/440-RAV_4.html?constyear_s=2019&power_s=200&powerunit=2

          Az alap Outlander felára 4,11 millió (4×4-es 3,31 millió) a RAV4 hibridhez képest, a két autó 4 évées meg pont ugyanannyit ér, újan drága önszopatás a plug-in.

          “Szóval ezek után leszólni a mild hibrideket, több mint vicces.”

          “A full hybrid modellekhez mérten az európai piacon egyre szélesebb körben kapható mild hibrid modellek meglehetősen egyszerű konstrukciók. Amit sokan elfelejtenek, amikor egy ilyen modell vásárlásán gondolkodnak, hogy a kisfeszültségű (és -teljesítményű) villanymotor egymagában nem mozgatja az autót, csupán villámgyorsan indítja azt el és besegít a belső égésű motornak, ha átmenetileg nagyobb teljesítményre van szükség. Az ilyen rendszerű autóknál az elektromotor legfontosabb feladata a lassításkor felszabaduló mozgási energia elektromos árammá való átalakítása. Elsősorban ebből a funkcióból adódik a mild hibridek fogyasztáscsökkentő képessége, ami azonban így nemigen haladja meg a néhány százalékot”

          Mi nem igaz ebből? Egyetlen dolgot emelj ki legalább…

          Te nagyon szereted mélytorokra venni az újságírókat, láttam “Sturz úrfi” cikke alatt is térdeltél egy jót :-))))))))))

  • 2020.02.20. at 15:04
    Permalink

    A táblázatban mire gondolt a szerző, a plugin hibrid miért nem úgy használható mint egy normál autó? Botkormánya van talán? Vagy kizárólag önvezető?

Vélemény, hozzászólás?