Tegyük tisztába a villanyautózás szakkifejezéseit!

Aki elektromos autó vásárlásában gondolkodik, annak érdemes tudni, mire is kell figyelnie

Nincs ok aggodalomra, csupán néhány fontos kifejezés jelentését kell megjegyezni, hogy ugyanolyan alapossággal választhassunk villanyautót, mint hagyományos meghajtásút.

Az utóbbi években viszonylag hirtelen elárasztottak minket a villanyautók - az autószalonok kínálatában mindenképpen, de azért az utcán is egyre többet látni már belőlük. A nagy átállásban pedig mintha elmaradt volna a belsőégésű motoros autóknál évtizedek alatt megismert kifejezések, mérőszámok egységes lecserélése a villanyautóknál alkalmazhatókra. Korábban fejből tudtuk, mit kell megnéznünk egy-egy modellnél, ha össze akartuk hasonlítani egy másikkal, és ugyanezek az információk voltak elérhetők a gyártók brosúráiban is. Az elektromos autók esetében sajnos nincs ilyen egységes megközelítés, de ha megjegyzünk néhány apróságot, könnyen hozhatunk megalapozottabb döntést (vagy tehetünk fel keresztkérdést az értékesítőnek). Ebben segít a brit DriveElectric kutatása és tájékoztató anyaga.
Hirdetés
Először is érdemes megjegyezni a különbséget a kW és a kWh között. Előbbi a teljesítmény, utóbbi az elektromos munka mértékegysége. A töltési sebességet teljesítménnyel írhatjuk le, ezért azt kW-tal szokták jellemezni, míg az akkumulátor munkavégzési képességét, azaz a kapacitását kWh-val. Utóbbi persze csak az eltárolt energia mennyiségét árulja el, ami a teljesítmény és az idő szorzata, tehát elméletben nagy teljesítményt is leadhat rövid ideig, vagy kisebb teljesítményt hosszabb ideig. Ezt a villanymotor szabályozza, ami az akkumulátorban tárolt elektromos áramot forgómozgássá alakítja. A villanymotor hajtja tehát a kerekeket, egy bizonyos teljesítménnyel, ezért azt is kW-tal jellemezhetjük, amit átválthatunk az autós körökben jobban ismert lóerőre (egyébként belsőégésű motoros autók teljesítménye is jellemezhető kW-ban). Ettől függetlenül a töltési sebesség esetében természetesen nem használjuk a lóerőt. Az akkumulátor méreténél sajnos megtévesztő lehet, hogy a teljes kapacitás nem használható ki, tehát van egy "használható" mérete is a telepeknek - az autógyártók viszont hol az egyiket, hol a másikat alkalmazzák. Hasonló a helyzet a hatótávolsággal is, bár ezt a jelenséget a belsőégésű motoros autók földtől elrugaszkodott fogyasztási adataival talán már megtapasztalhattuk: az ígért táv korábban NEDC, most már WLTP alapú, de még az utóbbi sem feltétlenül fedi a valóságot. A hatótávot befolyásolja a hőmérséklet, a domborzati viszonyok és persze a vezetési stílus, a valóságban tehát általában még az új tesztcikluson mért értéktől is kevesebbre képes az autó. A DriveElectric minden villanyautóra elérhetővé teszi a különböző hatótávokat: a 62 kWh-s aksival szerelt Skoda Enyaq iV 60 (aminek 62 kWh bruttó kapacitású akkumulátorának használható kapacitása egyébként 58 kWh) a WLTP szerint például 412 km-t képes megtenni, de a valós nyári hatótáv 370, a téli 274, míg a vegyes 330 km a DriveElectric szerint.
Hirdetés
A töltési sebesség jellemzésénél sem mindig egyértelmű, ki mit hív lassúnak és gyorsnak, de alapvetően a lassútöltés 3 kW-ig szól, a gyorstöltés 7 és 22 kW között mozog, legalábbis otthon (utóbbit az általában feláras fali töltőboxok produkálják, vagy a közterületi oszlopok). A nyilvános villámtöltők 50 és 150 kW közötti teljesítménnyel dolgoznak, a szupergyors töltés pedig bármi, ami 150 kW fölött van. Viszont hiába csatlakozunk a legmodernebb töltőpontra, ha a villanyautónk például csak 100 kW-tal tud felvenni áramot, akkor nyilván csak 100 kW-os töltést érhetünk el. Ezen felül megfigyelhető, hogy a gyártók sokszor nagyjából 80%-ig reklámozzák elektromos autójuk töltési idejét - ennek oka, hogy a maximális teljesítmény is csak a nem teljesen lemerült akkumulátor töltésének első fázisában érhető el, utána lépcsőzetesen csökken az adott idő alatt felvett áram, és így nő a töltési idő. 80% után már sokkal lassabban tölt az akkumulátor, és nem is feltétlenül tesz neki jót, ha mindig 0-ról 100%-ra van feltöltve, így nem érdemes mindig megvárni, hogy lemerüljön, vagy tele legyen a "tank". Végezetül pedig meg kell szokni azt is, hogy immár nem l/100 km-re kell figyelnünk az autó fogyasztásánál, hanem kWh/100 km-re, amit egyébként szintén mérnek a WLTP-n, hiszen végső soron ebből tudhatjuk meg, hogy az árammal milyen költséggel autózhatunk.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?