Az UCC kávémárka szakértői a Toyota munkatársaival karöltve különleges projektet indítottak útjára. A cél az volt, hogy megteremtsék a márka zászlóshajó-modellcsaládja, a négytagú Crown-sorozat által ihletett kávékompozíciókat – és ha már Toyota, a pörkölést is hidrogén segítségével végezték.
De miért pont kávé, és miért nem tea, ha már Japánról van szó? A kérdés jogos, ugyanakkor téves feltételezésen alapul. Japán ugyanis sokkal inkább kávés nemzet – sőt, a világ egyik legjelentősebb kávéfogyasztója. A kávézásnak évszázados hagyományai vannak, a kávéeladásokból származó bevételek terén pedig a második helyen áll a nemzet, közvetlenül az Amerikai Egyesült Államok mögött.
A kávét holland kereskedők vezették be a szigetországban, valamikor a XVII. század során, az első kávéház a XIX. század második felében nyílt meg. A XX. század első éveiben tömegesen vándoroltak ki japán munkások Brazíliába, hogy a helyi kávéiparban dolgozzanak. Az itt szerzett tapasztalatok kétségtelenül hozzájárultak ahhoz, hogy az 1930-as években megkezdődjön japán saját kávéiparának a kialakulása. A második világháború alatt betiltották, mint nyugati eredetű élvezeti cikket, az ötvenes években luxusterméknek számított, és csak a gazdagok engedhették meg maguknak. Az 1960-as évek végén robbanásszerű változás következett be: megjelentek a piacon a nagy globális termelők, és kialakult a kávéházak kultúrája, amelyek a társadalom fejlődésében, és azon belül a középosztály megerősödésében is kulcsszerepet játszott.
A projekthez pedig a japán autóipar egyik meghatározó modelljéből merítettek ihletet. A Toyota Crown 1955 óta része a japán utcaképnek, és ezzel a szigetország legrégebbi, folyamatosan fennálló személyautó-típusa. A Crown jelenleg tizenhatodik generációjában jár, többféle karosszéria változatban elérhető, létezik ugyanis belőle klasszikus limuzin, emelt kombi, terepkupé és négyajtós crossover is. De vissza a kávézáshoz! A Toyota mérnökei a gáz helyett hidrogénnel üzemelő kávéfőzőt fejlesztettek, amelyben pontosabban szabályozható a hőmérséklet, ezért a megégés veszélye nélkül hosszabban pörkölhetők a kávészemek, ami zamatosabb, gyümölcsösebb ízvilágot eredményez. A hordozható pörkölőt a Toyota kereskedelmi forgalomba szánt, cserélhető H2-palackokról üzemeltették szóval nem valami elvont kísérletről van szó.
Az UCC ízmesterei állítólag többször is kipróbálták a modelleket, hogy jellegzetességeiket le tudják fordítani a kávé nyelvére, és a Crown-ihletésű keverékek kereskedelmi forgalomba is kerülnek Japánban. Ám az UCC együttműködésének valódi gyümölcse az az ipari méretű pörkölő berendezés, amely évente 6000 tonna pörkölt kávé előállítására képes. A berendezés hidrogénnel, illetve sűrített földgázzal is üzemeltethető. Tüzelőanyag-váltáskor előbb nitrogénnel mossák át a rendszert, hiszen a két gáz keveredése a begyújtáskor robbanást okozhatna. A tapasztalatok szerint a hidrogén ténylegesen megváltoztatja a kávé ízét, ezért az UCC örömmel alkalmazná azt rendszeresen. Ehhez persze arra lesz szükség, hogy az üzemanyag ára jelentősen csökkenjen, ami viszont úgy érhető el, ha minél szélesebb körben megismerik és igénylik a technológiát. Ördögi körről van tehát szó, amely azonban megtörhető és mindenki előnyére fordítható.
