Még az aktuális évtized elején szavazták meg a belső égésű motorokra vonatkozó tiltás javaslatát. Bár már akkor több iparági szereplő jelezte, akár középhosszú távon is komoly gazdasági hátrányt jelenthet a szigorítás, ezek a hangok nem igazán találtak meghallgatásra. Ráadásul több autógyártó is meghirdette a teljes átállást, sok esetben rálicitálva a 2035-ös dátumra. Ezeket a törekvéseket azóta szinte kivétel nélkül visszavonta az összes márka.
Az elmúlt időszakban viszont rendkívül felerősödtek azok a hangok, amelyek a tiltás visszavonását kérték, hogy megóvják az EU gazdaságának versenyképességét. A probléma kis túlzással napról napra sürgetőbb lett, mivel a villanyautók eladásai számszerileg ugyan növekedtek, mégsem olyan ütemben, hogy az elegendő legyen az emissziós kvóta betartásához a különböző gyártóknak. Emellett időközben "megérkezett" Kína is, az onnan érkező gyártók pedig nemcsak a korábbinál megfizethetőbb elektromos gépkocsikat hoztak az EU-ba, de megfizethetőbb belső égésű motoros autókat is.
Németország kormánya lett mára az egyik leghangosabb kritikusa a 2035-ös tiltásnak, jól mutatja mindezt, hogy nemrég Friedrich Merz kancellár levélben kérte az EB vezetőjét, Ursula von der Leyent a módosítás visszavonására. Az ügy kapcsán a szervezet fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős biztosa, Apostolos Tzitzikostas nyilatkozott a német Handelsblatt lapnak, amelyben arról beszélt:
"a levelet nagyon jól fogadták Brüsszelben". Hozzátette, 2035 után is maradnak a belső égésű motorok, de csak alternatív üzemanyaggal működhetnek majd.
Ugyanakkor ez a kitétel már az eredeti javaslatban is szerepelt, ahogyan az is, hogy a kis példányszámban gyártó márkák (Ferrari, Lamborghini, McLaren, stb.) a továbbiakban is értékesíthetnek belső égésű motorral új autókat. Sokkal égetőbb kérdés, mi lesz a PHEV és EREV (hatótávnövelő belső égésű motorral ellátott villanyautó) modellekkel. Eredetileg december 10-én ismertette volna az EU az "autócsomagot", viszont ezt a hónap végére halasztották.
