5 dolog, amit talán nem tudtál az autók klÃmájáról!
Az autóklÃma titkai: vajon neked tudunk újat mondani róla?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
A klÃma manapság már általános elvárás egy autóban, ráadásul most, a brutális nyári melegben a megszokottnál is aktuálisabb a téma. Hoztunk néhány érdekességet a négykerekűek légkondijáról, amitÅ‘l talán te is máshogy nézel majd a hűsÃtÅ‘ AC gombra.
1. Az elsÅ‘ klÃmás autó
Mivel még 15-20 évvel ezelÅ‘tt is bÅ‘séggel lehetett klÃma nélküli új autókat kapni, ezért sokakat meglephet, hogy mikor készült a legelsÅ‘, légkondicionálóval szerelt négykerekű. Az ugyanis jóval régebben volt, mint hinnéd, lényegében egyidÅ‘s a fedett automobilok elterjedésével. ElsÅ‘ként a Packard családi modelljei kaptak az utastér mögött elhelyezett gyári klÃmát, méghozzá 1939-ben, 275 dollárért, tehát az autó árának egyharmadáért. Ezt az eszközt még idÅ‘járás-kondicionálónak hÃvták, ráadásul a rendszer be- és kikapcsolásához sem volt elég egy műszerfalon elhelyezett gombot megnyomni. Le kellett állÃtani a motort, majd a sofÅ‘rnek hátra kellett mennie, hogy beállÃthassa az eszközt.
1939-ben a klÃmás autó nem lett siker: szinte teljesen eltűnt az autók extralistájáról a légkondi, majd az '50-es években jelent meg újra, ekkor még szintén az utastér mögött.
Bár Európában inkább a '80-as években kezdett megjelenni, Magyarországon pedig csak a rendszerváltás után terjedt el, Amerikában már a '60-as évek óta népszerű a prémiummodellekben a klÃma, a '70-es években a tengeren túl már szinte bármibe lehetett kérni. Fontos lehet még megjegyezni, hogy bár elÅ‘ször valóban 1939-ben került gyári extraként autóba az "idÅ‘járás-kondicionáló", a C&C Kelvinator nevű hűtÅ‘ipari cég már 1930-ban elkészÃtette az elsÅ‘ utólag felszerelhetÅ‘ autóklÃmát.Manapság a működÅ‘ klÃma már az átlagosan 15 éves hazai autópark használtpiacán is az egyik legfontosabb elvárássá vált, sokszor egy komplett klÃmafelújÃtás árának töredékéért kÃnált autót sem lehet eladni, ha az nem hűt gombnyomásra. Éppen ezért meglepÅ‘, hogy még mindig van olyan új autó a piacon, ami nem kap alapáron klÃmát: gondolom senki sem lepÅ‘dik meg, természetesen elsÅ‘sorban a Dacia modelljeirÅ‘l van szó. Ezen kÃvül szinte minden gyártó alapáron adja még a legkisebb autójába is a légkondit, még a Kia Picanto esetében sem feláras a hűtÅ‘berendezés. A román márkán kÃvül egyedül a piac legolcsóbb új autója, a Mitsubishi Space Star alapverziója nem kÃnál klÃmát alapáron.
A meglepő itt mégsem a lehetőség ténye, hanem az, hogy ezeket az autókat el is lehet adni 2022-ben!
A Dacia például összesen 27 klÃma nélküli autót adott el az utóbbi hónapokban, tovább bontva 2 db Sandero, 10 db Jogger és 15 db Duster került Ãgy az utakra. Sajnos arról nincsenek adataink, hogy a Mitsubishi pontosan hány példányt értékesÃtett az aprócska Space Star-ból légkondi nélkül. Persze, érthetÅ‘ a jelenség, hiszen még ma is sokan vannak, akiknek nincs igénye a klÃmára, ám figyelembe véve a használtpiaci eladhatóságot, bÅ‘ven többet nyerhet néhány év múlva az, aki mégis kéri mondjuk az alap Dusterébe a 130 ezer forintért kÃnált egységet.A legtöbben bele sem gondolnak, hogy mire képes a klÃma, fÅ‘leg amióta a digitális kezelÅ‘felületek hÅ‘fokot is Ãrnak, amelynek skálázása a legtöbb esetben 14-16 fok környékérÅ‘l indul. Ennek ellenére a klÃma ennél még akár 20-22 fokra állÃtva is sokkal hidegebb levegÅ‘t kell, hogy fújjon, emiatt fázhatunk meg tÅ‘le a forróságban. Ha pedig ezzel nem vagyunk tisztában, akkor akár egy rossz klÃmával rendelkezÅ‘ autót is ránk sózhat egy rafinált eladó. Sokan nem tudják ugyanis, hogy amennyiben a legerÅ‘sebb és leghidegebb beállÃtáson nem fagyasztja le a kezed a légondi, akkor ott valami baj van: még a nyári melegben is 5-7 fokos levegÅ‘t kell tudni fújnia a rendszernek, a kijelzÅ‘n kiÃrt hÅ‘fok pedig az autó légterének kÃvánt hÅ‘mérsékletét jelenti. Az utastérbe kiáramló levegÅ‘ ráadásul már azután éri el ezt a hÅ‘mérsékletet, hogy végighaladt a klÃmától egészen a szellÅ‘zÅ‘ig, ami alatt már jócskán felmelegedett: nem ritka, hogy egy légkondi fagypont közelire hűtse a kintrÅ‘l kapott, nyári levegÅ‘t. Ha tehát autóvásárláskor a klÃma "érzetre nem a legerÅ‘sebb, de az eladó szerint attól még tökéletesen működik" akkor valószÃnűleg valami probléma van a rendszerben és jó eséllyel a légkondi javÃtásával kell majd kezdeni a nyarat.
Ugyanez igaz arra a közismert szituációra is, amikor az eladó azt mondja a használt autóra, hogy "A klÃmát csak fel kell tölteni, utána hűteni fog." Technikailag nem hazudik, aki ilyesmit állÃt, a feltöltés után valóban hideget fúj majd a légkondi, egészen addig, amÃg nem szökik el újra a gáz belÅ‘le. A probléma, hogy ez akár egy-két nap alatt is megtörténhet. A klÃma ugyanis egy zárt, magas nyomáson működÅ‘ rendszer, amelynek nem fogyó üzemanyaga a klÃmagáz, hanem csak hűtÅ‘közege, mint a motornak a hűtÅ‘folyadék.
A klÃma működésének alapja tehát, hogy az anyagok sűrÃtésükkor hÅ‘t adnak le, kiterjedésükkor pedig hÅ‘t vesznek fel, ezzel lehűtve a környezetüket.
Ezt követÅ‘en a klÃmagáz változatlan mennyiségben visszaáramlik a kompresszorhoz, és folytatja a körforgását a rendszerben: az ismételt sűrÃtést követÅ‘en lényegében a kinti levegÅ‘t melegÃti fel annyival, amennyivel a bentit lehűtötte. Minimális mértékben, csak hosszú évek után észrevehetÅ‘ mennyiségű klÃmagáz természetesen szivároghat egy jó rendszerbÅ‘l is, ám ekkor a töltés és átvizsgálás dÃja töredéke egy valós javÃtásnak: ha csak ennyi lenne a baja a "csak fel kell tölteni" klÃmával rendelkezÅ‘ használt autónak, akkor jó eséllyel már meg lenne csináltatva. 5. Miért viszi le a párát télen a klÃma?Manapság a legtöbb autó már magától csinálja: ha ablakot szeretnél párátlanÃtani, akkor a klÃma is bekapcsol, ugyanis a klÃma nem csak hűti, hanem szárÃtja is a belsÅ‘ levegÅ‘t. Ezt gyakorlatilag tényként kezelhetjük, ám azt már jóval kevesebben tudják, hogy miért a létezÅ‘ legjobb párátlanÃtó a légkondicionáló. Ahogy azt már korábban kifejtettük, a beáramló levegÅ‘ éppen azon a ponton találkozik a klÃmakörrel, amikor a klÃmagáz a radiátor falán keresztül hÅ‘t vesz fel, Ãgy hűl le az utastérbe érkezÅ‘ levegÅ‘.
Itt lép a képbe ismét a fizika: a hideg levegő sokkal kevesebb párát tud megkötni, mint a meleg levegő.
Ezért amikor a klÃma még jobban lehűti a beáramló, párás levegÅ‘t, akkor az nem tudja magában tartani az összes nedvességet. Az a páramennyiség, amit nem tud tárolni, lecsapódik és kondenzvÃz formájában jelenik meg, ezt láthatod az autó alatt kicsepegni. Amikor ezt követÅ‘en a lehűtött levegÅ‘t az autó fűtÅ‘rendszerével felmelegÃtjük, akkor az a levegÅ‘ ismét jóval több párát tud (és "szeretne" is) felvenni. Ha az Ãgy keletkezett - mondhatni, párára éhezÅ‘ - száraz levegÅ‘t egy nedves, nyirkos felületre, esetünkben a párás szélvédÅ‘re fújjuk, akkor a száraz levegÅ‘ a szélvédÅ‘n található vizet megköti, Ãgy válik újra átlátszóvá az üvegfelület.