Focus ment, Lanos jött – ilyen egy filléres autó

Daewoo Lanos 1.6 SX, 1999 - használtteszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Olvasónk korábban Ford Focusát mutatta meg nekünk, az kidőlt, szükségmegoldásként jött kapóra az annál is idősebb, de motorikusan korrekt Daewoo Lanos, ami egyszerre imádható és gyűlölhető.


Olvasói levélből többféle létezik ugyan, de alapvetően elmondható, hogy szenzációsan jó a közönségünk. Gábor még 2015 tavaszán írt először, amikor első generációs, egy éve használt Ford Focusát mutatta meg. Szép példány volt, ami azonban 260 ezer kilométer után ette az olajat. Iskolapélda sajnos, hogy bár az olajfogyasztás még éppen gyári érték alatt volt, tetemessége miatt kinyírta motort. A katalizátort már korábban, de tavaly egy kipufogószelep is eltört, ami után az autó gyakorlatilag gazdasági totálkáros lett. Bár a Focus nagyon szép állapotú volt, Gábor nem akarta megkezdeni a motor felújíttatását, 250 ezer forintért eladta egy olyan embernek, aki saját maga meg tudja oldani a generálozást. Az "új" autóval pedig Gábornak is szerencséje volt, sógora három évvel korábban céges autót kapott, Daewoo Lanosa azóta parlagon hevert, bár szerencsére időnként kapott egy egészségügyi járatást.
Hirdetés

Hogy legyen még csavar a történetben: a Lanos Erdélyben volt, magyar rendszámmal, lejárt magyar műszakival. Romániában használható volt, ott ugyanis létezik olyan, hogy a külföldi autókat el lehet vinni helyi műszaki vizsgára, amivel helyben hajthatók. A hazaútra pedig 3000 forintért 3 napos útvonalengedélyt lehetett kiváltani, amivel még az első szervizig is el lehetett vinni a Lanost, ahol aztán megkapta a műszaki vizsgát. Az állapota egyébként nem volt túlzottan fényes: kopogó futómű, rozsdásodás, bemattult fényszórók, 10 éves téli gumik, be nem kapcsoló légkondi - mindez a legnagyobb kánikulában. Gábor óvatosan, 70-80 km/órás tempóval jött haza a Lanosszal, több mint 600 kilométerről. Az első szervizelés az olajcserén túl a a vezérműszíjra is kiterjedt természetesen, majd jöhetett az első futómű komplett felújítása és egy új gumigarnitúra. Gábor a tesztek alapján egészéves, Michelin Cross Climate abroncsokat vásárolt. Mint elmondta, bár a Lanos futóműve egyszerre kemény és billegős, azaz jelentős visszalépés a Focus után, az új toronycsapágyak és lengéscsillapítók az új gumikkal alapvetően új vezethetőséget adtak.
Bár a Lanos nem épp egy driver's car - indirekt kormányzása és futóműve miatt - motorilag, illetve rövid váltóáttételezésével egészen virgonc. Az 1,4-es Focusnál sokkalta élénkebb az 1,6-os (106 LE) motoros és persze könnyebb koreai gép. Csak az út legyen megfelelő, magyarán tükörsima és egyenes, különben a Lanosszal nem érdemes virgonckodni. Igaz, Gábor sem arra vette, hanem használati tárgynak, s annak abszolút megteszi az egy híján 20 éves autó. Ami a karosszériát illeti, a kritikus pontokon, a hátsó kerékjárati íveknél (főként a jobb, azaz padka felőli oldalon) és az ajtók aljánál már van rozsda. Bár ez az autó az elmúlt bő 10 évet biztosan a szabad ég alatt töltötte, a kosztűrő, de unalmas metálszürke fényezés egészen jól bírja, az első fényszórókat azonban Gábor cserélte, mert teljesen be voltak mattulva.
A műanyagok öregedése talán még a rozsdánál is nagyobb ellenség a Lanos, illetve általában a Daewoo-k esetén. A középkonzol szegélye épp a fotózás előtt két nappal hullott le. Gyakorlatilag magától, ugyanis ezek a közel 20 éves plasztikok zsugorodnak, patentjaik akár simán elpattannak. Ha már középkonzol: ebbe az autóba 1999-ben nem csak Nokia kihangosító, hanem CD-tár is került. Utóbbi a csomagtérben található, a vezérlője pedig a rádió alatt. És kapaszkodjunk meg, ez egy olyan megoldás, hogy a vezérlő egy FM transzmitteren keresztül tolja át a zenét a fejegységnek, hogy a hangminőség rögtön redukálódjon, igaz, ez a gyári hangszórók miatt talán nem tragédia. Így viszont legalább olyan zenét hallgathatunk, amilyet szeretnénk.
A hazai első forgalomba helyezésű autónak nem csak a felszereltsége korrekt, múltjának követhetősége is. A 195 ezer kilométert (ebből már ötezret Gábor alatt) futott autó minden karbantartása követhető, nem titok, hogy elöl volt egy kis koccanása, s szemmel láthatóan az sem, hogy bal oldalán egy ajtót is kellett már fényezni, elég egyértelmű a színkülönbség, a jelentősebb másik oldali korrózió miatt viszont még mindig ez az autó szebbik oldala. Ennek, illetve Gábor lányának örömére a hátsó sárvédőre még egy virágos matrica, a gépházra egy unikornis került, hogy egy kicsikét egyedi legyen a szürke szamár Lanos. Ami jól mutatja: akár egy néhány százezer forintos autó is lehet egészen használható, igaz, egy-két tételre (gumiabronccsal együtt kb 200 ezer forintot) kellett erre is költeni. Jó eséllyel a klíma is feléleszthető lenne benne, de Gáboréknak az nem hiányzik, zömében országúton járnak vele, ott pedig olyan nagyon nem szükséges. A futóműve persze erősen kompromisszumos, mondhatni, utálható, ugyanígy a dizájnilag is bántó, de nagyobb bajként izzasztó üléshuzat. De a motor egész élénk, mondhatni, hogy imádható, az pedig tényleg bámulatos, hogy jó helykínálatú, működő autót kaphatunk néhány százezer forintért - ilyesmi Lanosok 200 ezer forintért kínálkoznak a Használtautón. Ha még ennyit tartalékolunk a nullrevíziójukra, nagy csalódás nem fog érni. Leszámítva talán a városi fogyasztást, ami a 6,2 l/100 km vegyes érték másfélszeresét is közelítheti, persze csak télen, azaz mostanság.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2018.01.19. at 08:38
    Permalink

    Ez is csak egy tipikusan távol-keleti autó, amiben a gépészet és a mechanika röhögve túléli a lemezeket és a műanyagokat. két évtizeddel később az európai autóipar esélyt nem ad erre, hogy ilyen megtörténhessen egy mai autóval, és nem azért, mert a maiak 20 év múlva ilyen ridegtartás mellett nem fognak ugyanígy szétmállani…
    Tisztelet érte, főleg hogy a Daewoo tekintetében egy olyan holdingról beszélünk, aminek nem az autógyártás volt a fő profilja.

  • 2018.01.19. at 10:34
    Permalink

    Ez a cikk jól demonstrálja, hogy a való élet bizony nem autós újságírás. A Focus abból a szempontból kiváló autó, viszont itt mégis egy autós újságírói rémálom váltotta. Nekem a Leganza a kedvencem, de ez a Daewoo-pacek remekül sikerült a Lanoson és a Nubirán is.

    • 2018.01.19. at 12:23
      Permalink

      Vehetett volna egy másik, akár törött ugyanolyan Focust is, legalább lett volna egy donorautó a kertben és akkor megmarad a jó vezethetőség meg a többi maszlag, ami egy 15+éves tucatautónál elképzelhető.

  • 2018.01.19. at 11:39
    Permalink

    Itt látszik, hogy mennyire káros az agymosottság. Ez egy Opel Kadett, egy rendes Giuggiaro formatervvel. Ezen tanult meg a deawoo autót tervezni, de az elavult műszaki alapokat a GM adta (ami 1979-ben debütált, és már a 80-as években is cikizték).

    “tipikusan távol-keleti”. Ja amikor az ostoba magyar csak előítéletekben tud gondolkodni. Nincs olyan hogy távol keleti, még a három korei márka is teljesen más utat járt be, és nem véletlen hogy a GM Koreát nem lehet egy napon említeni a Hyundai-kiával, ami bámulatos fejlődést ért el 20 év alatt.

    A japánok valamikor a 60-as években tarthattak ott ahol a Lanos, amikor a Lanost bemutatták (1997-ben!!!) egy 79-es (nem elírás) műszaki platformon, a japánok gőzerővel modernizáltak, és 3 évente cserélték a platformot, ahogy folyamtosan frissítették a műszaki színvonalat.

    Egyévbbként vicces, hogy a fenti agymosott emberek szajkózták még a 90-es évek közepén is, hogy a japán xar, mer csak a német autó az autó, ezek meg nemrég még csak rizst termesztettek…

    Az autógyártás folyamtosan változik élmezőnyben lévő márkák tűnnek el egyik napról a másikra és eminensek feleljtenek el autót tervezni.

    Létezik jó koreai autó, de ez egy klasszikus példa arra hogy mennyire ostoba konkulúziókra lehet jutni ha tudás nélkül, csak ideológiákra és előítéletekre alapozva választunk autót.

    • 2018.01.19. at 22:21
      Permalink

      Ha már arrogánsan ostobázol és kioktatsz, legalább utána nézhettél volna, hogy a Lanosnak nem sok köze volt a Kadett-licenszhez. Az a Racer/Nexia páros volt, drága faragatlan modorú, sötétzöld barátom.

      Annak viszont örülök, hogy olyan szuperképességekkel rendelkezel, hogy azt is tudni véled, hogy a ‘90-es évek közepén mit gondoltam a német és a japán autógyártásról. 😀

      Egyébként nem az előítélet vezérelt, hanem az egyszerű tények, amiket leírtak az autóról. Ha ettől agymosott vagyok (látom, nagyon tetszik neked ez a szó, gondolom, most tanultad), vállalom, az vagyok. Te itt a tapló modoroddal letetted már a névjegyed ahhoz, hogy ne tudj megsérteni a válogatott személyeskedéseiddel. 🙂

      • 2018.01.19. at 23:14
        Permalink

        Valóban van amit nem neked kellett volna írni, és picit elszaladt a a dolog a kommentben. Ahogy csalfa írta alább, tényleg nem jó ha túltolom.

        Bárhol olvasom, mindenhol azt írják, hogy a Lanos ugyanaz a műszaki platform, mint a Kadett D (GM T platform).

        • 2018.01.20. at 08:15
          Permalink

          Szerintem abban van logika, ha a Lanos már teljesen saját fejlesztés. Most gondolj bele – az utód, a Lacetti legnagyobb baja is a nagy étvágya volt – ami arra utalhat, hogy régivágású technika került bele. Nehogy már még a Lacettinek is köze legyen a D/E-Kadetthez, mert akkor lehajítom az agyam… A Lacettivel egyidőben a Kiának már ott volt a Cerato, ami már majdnem Cee’d(a technológia egy az egyben a Ceratóból került át)…

          A Ssangyong is egy ideje már leszakadt a Mercedesről, csak a váltójukat használja, amúgy az osztrák AVL tervezi a motorjaikat – úgy, ahogy a “főnök” Mahindra autóiba is.

      • 2018.01.20. at 08:17
        Permalink

        Pedig a Lanos-nak is sok köze volt az Opel Kadett-hez… lényegében csak a karosszériát húzták rá a technikára.. Én szereltem ilyet is meg kadett-et tudom miről beszélek.

    • 2018.01.21. at 23:32
      Permalink

      “Az autógyártás folyamtosan változik élmezőnyben lévő márkák tűnnek el egyik napról a másikra”

      mai élmezőny, toyota, volkswagen, 40-50 milliós gyártással, komoly múlttal. zöldi, érdekelne, hogy melyik az ilyen kaliberű márkák (merthátugyeélmezőny), akik ekkorák és vasárnapról, hétfőre virradóra eltűntek, tényleg kiváncsi vagyok

      • 2018.01.22. at 00:15
        Permalink

        legfrissebb példa a Mitsubishi: valamikor a 90-es évek elején sokkal szimpatikusabb modellpalettája volt, mint a Toyotának főleg az öreg kontinensen. Colt-Lancer-Galant-Sigma, Eclipse 3000GT Pajero és a sportsikereket halmozó EVO, ezek mind a kategriájuk legjavát képviselték Bő 10 éves bénázás után nemrég vette meg a Renault Nissan.

        Nem is olyan régen a Chrysler szívta meg, és lett a Fiat marteléka. Azért ez egy sok történelmi márkát magába foglaló milliós értékesítése cég volt, picivel korábban a világ harmadik legnagyobb autókonglomerátumának (igaz rosszabbik fele). 2000 körül világuralmi tervekkel egyesültek, nem valami mentőöv, mint a Nissan esetében.

        10 ével korábban jónevű és sikeres Rover ment csődbe, de az már nem volt akkora meglepetés, amint amikor a BMW 1 fontért eladta bárkinek aki vitte. A Rover 75 egy friss modell volt a BMW tudásának legjavával, a 25ös egy modern saját fejlesztés, a 45 meg tkp az európai (5ajtós) Civic.

        De 20 évvel korábba ugyanilyen sztori volt a Nissan felvásárlása a Renault által. Ha akkor Ghosn nem beszéli rá a Renault-t a kalandra, a Nissan ott valószínűleg csődbe megy, Ebben az volt a durva, hogy pár évvel korábban a japán márkák mind erőtől duzzadtak, tele voltak új fejlesztésekkel, remek formatervekkel és mellesleg az erősödő Yen miatt tőkével. Aztán pont az lett a végzetük, rövid távó fizetésképtelenség.

        Kicsit korábban a NSU egy BMW-vel egy szinten emlegetett márka volt.

        Ami a VW-t illeti, nem létszik, de nagyon nagyok a bajok. A botrány előtt is rengeteg furcsaság volt, a felső vezetésben teljesen meghülyültek. Itt nemcsak a Winterkorn féle csatározások, de pl a formatervezési részleg kavarása is (pl Wolfgang Egger szereplése). A hamisítási botrányuk csak egy fontos kihívás, de egy fejetlen csirke nehezen birkózik meg ilyen komoly feladatokkal…

        • 2018.01.22. at 08:45
          Permalink

          Még ekkora sületlenséghegyet…

          https://www.google.hu/search?q=facepalm&client=opera&hs=wZE&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwj9qs_VhevYAhWD3KQKHUq2Dl0Q_AUICigB&biw=1152&bih=754

          Zöldike, sem a Nissant, sem a Mitsut nem vették meg. FUZIONÁLTAK velük. Nagy különbség. Ez egy olyan együttműködés, amiben nincs alá- és fölérendeltségi viszony. Egyébként már “Renault-Nissan-Mitsubishi Alliance” a hivatalos nevük, és új, háromágú logójuk is van – szimbolizálva az egyenrangúságot:

          https://www.google.hu/search?q=renault-nissan-mitsubishi&client=opera&hs=GGZ&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjip-PzhevYAhVN3qQKHef3AJoQ_AUICigB&biw=1152&bih=754

          Ez azért van, mert a Renault is kevesebb, mint 50%-át birtokolja a NIssannak, és a Nissan is kevesebb, mint 50%-át vásárolta meg a Mitsunak. Túl nagy önállósága maradt a két japánnak, és erre a konszern elnevezésében is utalni akarnak. A Mitsu is csinálhatna önhatalmúlag bármit, csak most kisebb gondjuk is nagyobb ennél… Nem véletlenül mondják, hogy a Renault és a Nissan – és immár a Mitsu is – egymástól izoláltan működnek.

          Mondjak még meglepő dolgokat? A Hyundai-Kiát sem véletlenül hívják “Hyundai-Kiának”: a Hyundai 1998-ban megvette a Kia 51%-át, ami azóta lecsökkent 33,88%-ra. Tehát a Kia elég nagy önállóságot élvez – olyan viszony van köztük, mint pl. a Ford és a Mazda között volt anno.

          És az a gyanúm, hogy a Fiat-Chrysler is fúzió, ahogy a Daimler-Chrysler is az volt. A Chrysler-csoportot senki sem olvasztja teljesen magába, csak egy részét(lehet, hogy túl rizikósnak találták megvenni az egészet).

          Ha X vállalat felvásárol egy Y vállalatot, akkor az azt jelenti, hogy Y cég X pénzéből működik és fejleszt. Ugye, belátod, mekkora badarság, hogy a Nissan a Renault pénzéből “él” és működik? 🙂 Felejtsd már el az őrületes blődlijeidet, légy oly szíves…

        • 2018.01.22. at 09:13
          Permalink

          Még ekkora sületlenséghegyet…

          https://www.google.hu/search?q=facepalm&client=opera&hs=dbu&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiJt4rPj-vYAhVCDewKHYOzC_cQ_AUICigB&biw=1152&bih=754

          Zöldike, sem a Nissant, sem a Mitsut nem vették meg. FUZIONÁLTAK velük. Nagy különbség. Ez egy olyan együttműködés, amiben nincs alá- és fölérendeltségi viszony. Egyébként már “Renault-Nissan-Mitsubishi Alliance” a hivatalos nevük, és új, háromágú logójuk is van – szimbolizálva az egyenrangúságot:

          https://www.google.hu/search?q=renault-nissan-mitsubishi&client=opera&hs=eHF&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjmotHhj-vYAhXR56QKHdDqDsQQ_AUICigB&biw=1152&bih=754

          Ez azért van, mert a Renault is kevesebb, mint 50%-át birtokolja a NIssannak, és a Nissan is kevesebb, mint 50%-át vásárolta meg a Mitsunak. Túl nagy önállósága maradt a két japánnak, és erre a konszern elnevezésében is utalni akarnak. A Mitsu is csinálhatna önhatalmúlag bármit, csak most kisebb gondjuk is nagyobb ennél… Nem véletlenül mondják, hogy a Renault és a Nissan – és immár a Mitsu is – egymástól izoláltan működnek.

          Mondjak még meglepő dolgokat? A Hyundai-Kiát sem véletlenül hívják “Hyundai-Kiának”: a Hyundai 1998-ban megvette a Kia 51%-át, ami azóta lecsökkent 33,88%-ra. Tehát a Kia elég nagy önállóságot élvez – olyan viszony van köztük, mint pl. a Ford és a Mazda között volt anno.

          És az a gyanúm, hogy a Fiat-Chrysler is fúzió, ahogy a Daimler-Chrysler is az volt. A Chrysler-csoportot senki sem olvasztja teljesen magába, csak egy részét(lehet, hogy túl rizikósnak találták megvenni az egészet).

          Ha X vállalat felvásárol egy Y vállalatot, akkor az azt jelenti, hogy Y cég X pénzéből működik és fejleszt. Ugye, belátod, mekkora badarság, hogy a Nissan a Renault pénzéből “él” és működik? Felejtsd már el az őrületes blődlijeidet, légy oly szíves…

        • 2018.01.22. at 09:51
          Permalink

          Még ekkora sületlenséghegyet…

          https://www.google.hu/search?q=facepalm&client=opera&hs=wZE&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwj9qs_VhevYAhWD3KQKHUq2Dl0Q_AUICigB&biw=1152&bih=754

          Zöldike, sem a Nissant, sem a Mitsut nem vették meg. FUZIONÁLTAK velük. Nagy különbség. Ez egy olyan együttműködés, amiben nincs alá- és fölérendeltségi viszony. Egyébként már “Renault-Nissan-Mitsubishi Alliance” a hivatalos nevük, és új, háromágú logójuk is van – szimbolizálva az egyenrangúságot:

          https://www.google.hu/search?q=renault-nissan-mitsubishi&client=opera&hs=GGZ&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjip-PzhevYAhVN3qQKHef3AJoQ_AUICigB&biw=1152&bih=754

          Ez azért van, mert a Renault is kevesebb, mint 50%-át birtokolja a NIssannak, és a Nissan is kevesebb, mint 50%-át vásárolta meg a Mitsunak. Túl nagy önállósága maradt a két japánnak, és erre a konszern elnevezésében is utalni akarnak. A Mitsu is csinálhatna önhatalmúlag bármit, csak most kisebb gondjuk is nagyobb ennél… Nem véletlenül mondják, hogy a Renault és a Nissan – és immár a Mitsu is – egymástól izoláltan működnek.

          Mondjak még meglepő dolgokat? A Hyundai-Kiát sem véletlenül hívják “Hyundai-Kiának”: a Hyundai 1998-ban megvette a Kia 51%-át, ami azóta lecsökkent 33,88%-ra. Tehát a Kia elég nagy önállóságot élvez – olyan viszony van köztük, mint pl. a Ford és a Mazda között volt anno.

          És az a gyanúm, hogy a Fiat-Chrysler is fúzió, ahogy a Daimler-Chrysler is az volt. A Chrysler-csoportot senki sem olvasztja teljesen magába, csak egy részét(lehet, hogy túl rizikósnak találták megvenni az egészet).

          Ha X vállalat felvásárol egy Y vállalatot, akkor az azt jelenti, hogy Y cég X pénzéből működik és fejleszt. Ugye, belátod, mekkora badarság, hogy a Nissan a Renault pénzéből “él” és működik? 🙂 Felejtsd már el az őrületes blődlijeidet, légy oly szíves…

        • 2018.01.22. at 10:51
          Permalink

          Zöld, felejtsd már el ezeket a sületlenségeket. Se a Nissant, se a Mitsut nem vették meg. FÚZIONÁLTAK velük. Nagy különbség – mert ebben az esetben a felek egyenrangúak maradnak. A konszernt amúgy már “Renault-Nissan-Mitsubishi Alliance”-nek hívják, és egy új, háromágú logójuk is van, az egyenrangúságot szimbolizálandó:

          https://www.google.hu/search?q=renault-nissan-mitsubishi&client=opera&hs=L0v&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwj6_-bSo-vYAhVKjqQKHZjPCR0Q_AUICigB&biw=1152&bih=754

          Ez azért van, mert a Renault kevesebb, mint 50%-át vette meg a Nissannak, és a Nissan is kevesebb, mint 50%-át birtokolja a Mitsunak. A két japán komoly szintű önállóságát a konszern elnevezésében is vissza akarták tükrözni. És nem véletlenül mondják, hogy a Nissan és a Renault – és immár a Mitsubishi is – egymástól izoláltan működnek.

          Írjak még meglepő dolgokat? A Hyundai-Kiát sem véletlenül hívják úgy, ahogy: a Hyundai ’98-ban megvette a Kia 51%-át, ami jelenleg már csak 33,88%. Tehát a Kia elég nagy önállóságot élvez. Ugyanaz a szitu velük, mint a Ford-Mazda együttműködés volt anno.

          Ennek nyomán szerintem a Fiat-Chrysler is fúzió, ahogy a Daimler-Chrysler is az volt. Szerintem nem meri senki teljesen bekebelezni a Chrysler-csoportot, mert túl rizikósnak ítélhetik meg.

          A másik meg, hogyha egy X cég megvesz egy Y céget, akkor az Y az X pénzéből működik és fejleszt. Lásd pl. Skoda, Seat, Lotus, Volvo, Jag/LR, Ssangyong, Opel… De azt ugye belátod, mekkora sületlenség, hogy a Nissan a Renault pénzéből működik és fejleszt? :))) Ezt nem gondolhatod komolyan…

          Sajnálom, hogy már megint ez a végkifejlet:

          https://www.google.hu/search?q=facepalm&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjbgpGtpevYAhUH2KQKHe-RCy0Q_AUICigB&biw=1152&bih=754

  • 2018.01.19. at 12:20
    Permalink

    Nem érte volna meg a jó karosszériájú – mellesleg évek óta egygazdás – Focusba belerakni egy bontott aggregátot ahelyett, hogy vesz az ember egy öregebb autót, amire a vásárlás után majdnem annyit kellett költeni, mint akár az eredeti kopott motor rendberakása került volna?

    A rozsdára megérné kipróbálni ChrisFix módszerét, csak javítana a mostani állapotokon és lehetne belőle írni egy újabb cikket is: https://www.youtube.com/watch?v=n4vusY2-rkQ

      • 2018.01.20. at 09:37
        Permalink

        Arra nem gondoltok, hogy az úriembernek már lehet, hogy elege volt a Focusból és ezért nem foglalkozott vele tovább? Már minden mindegy lehetett neki, csak a Fóka menjen a háztól…

  • 2018.01.19. at 12:30
    Permalink

    A Daewoo-t nem lehet igazán összehasonlítani a Hyundai-Kiával. A Daewoo 2005-ben szűnt meg, és az említett két márka pont rá 1-2 évre kezdett el iszonyatosan felfutni. A Lanos esetében a ’90-es évek végén járunk – akkor a Hyundai-nál az Accent volt a rivális, a Kiánál meg a Shuma. Azokkal nyugodtan össze lehet mérni a Lanost, nem biztos, hogy bármiben is leköröznék.

    Amit meg láthatóan képtelen vagy felfogni, hogy minden ember más és más preferenciákkal rendelkezik. Van, aki nem adja az S-osztály szintje alá, és van, akinek egy guruló papírdoboz is tökéletes. Rá akarod erőltetni a sületlenségeidet másokra is. De még egyszer nem megyek bele abba a vitába, amivel hazavágtuk az Evoque-os cikk kommentfalát.

Vélemény, hozzászólás?