Ha kerülnéd a feltűnést, de jót szeretnél – Skoda Superb teszt

Active, Ambition, Style, Sportline, L&K - széles kínálatot nyújt csupán felszereltségekből is a Skoda Superb, de egyesével is bőséggel lehet hozzá extrákat rendelni. A "Business szürke metál" fényezésű, Style, azaz közepes felszereltségű és a 190 lóerős csúcsdízellel, valamint a hozzá már alapáras, 7 fokozatú DSG váltóval szerelt tesztautót elég okosan konfigurálták össze, de a téli teszthét rámutatott arra, hogy nem mindenkinek ez a motor a jó választás, el is mondom mindjárt, miért! A válasz ott keresendő, ahol az "5 literes fogyasztású TDI" legenda igazságtartalma. Tegyük hozzá, valóban lehet 5 literes fogyasztással járni egy-egy TDI-vel, leginkább az 1,6-osokkal, de nagyon higgadt körülmények között még ezzel az autóval is. Igaz, nekem 5,5 l/100 km volt a legkedvezőbb "etapom", míg városban, az általam járt 10-15 kilométeres, rendszerint belvárosi utakon inkább annak örültem, ha 10 liter alá ment a TDI étvágya. Ugyanis a meccs nagyjából úgy indul, hogy az indítás utáni első kilométereken adódó 13-15 literes fogyasztást próbálja az ember lefelé tornászni. Nagy trükk nem kell hozzá: ha józanul vezetünk (és itt nem az alkoholtól való távolmaradásra gondolok csupán), minél hosszabb távon megyünk, annál kedvezőbb lesz a TDI étvágya, hiszen annál több kilométerre oszlik el a hideg motor bemelegedési hővesztesége.
Hogy a Superb jó autó, az kétségtelen, hiszen óriási, 13 centi híján 5 méter hosszú, ötajtósként is hatalmas, alaphelyzetben is 625 literes csomagteret és hatalmas utasteret adó. Ugyanakkor a középkategória etalonjának számító Volkswagen Passathoz mérten még mindig egy kicsit szándékosan butítottnak tűnik, ugyanakkor annyival józanabb autó, hogy ez valójában nem fájdalmas. Futóműve elég komfortos, de a Style 17 colos alukerekeivel egy-egy úthibán azért kevésbé jól szigetelt, mint a szintén nemrégiben próbált Passaté. Utasterében sokkalta kevesebb a csicsa, persze azért ide is jutott, például LED fény az ajtókon és a műszerfalon körbefuttatva, az első ajtókból nyitáskor a földre vetülő Skoda-felirat, de a tavalyi frissítés hasznos újdonságokat is hozott. Például az okostelefonokkal lépést tartva nőtt a telefontartó Phone Box mérete, frissült az érintőképernyő (itt már alapból telefontükrözős), elérhetővé vált a teljesen digitális műszerblokk (ami ebbe a tesztautóba mondjuk nem került be) és alapáras lett a gombos motorindítás. Azért mondjuk extra pénzt kell fizetni, hogy az ajtók is nyíljanak zsebben hordott kulccsal, ahogyan azért is, hogy a Style esetén elektromosan mozgatott csomagtérajtó láblendítésre (virtuális pedállal) nyíljon. Alapáron jár viszont minden Superbhez a városi koccanásgátló, a Style esetén pedig az adaptív LED Mátrix fényszórót is megkapjuk, ami vakításmentes távfényével és erős világításával nagyon egyszerűvé teszi az éjszakai autózást. Feláras az adaptív tempomat és a sávtartós, holttérfigyelős, a DSG váltóval araszolófunkciós asszisztens csomag is, de azt mondom, ezekre megéri költeni, pláne a TDI esetén, amit vélhetően sok-sok kilométerre választanak. Bántani nem akarom ezt a dízel-DSG hajtásláncot, mert arra, amire való, tökéletes. Iszonyatosan jó hosszú távú utazóautó vele a Superb, a 130-as utazótempó is alig több mint 2000/perc fordulattal, csendben futható. Ha viszont városban, lámpától lámpáig megyünk vele, akkor kicsit nyers a hangja, a mai mild-hybrid hajtások mellett nem túl gyors a stop-start, ahogyan irányváltáskor a DSG sem. Zömében városi használatra is van Superb, ő a Superb iV Plug-in hybrid, ami egyébként közel 200 ezer forinttal olcsóbb is, mint a 190 lóerős, 400 Nm nyomatékot adó, 100 km/órára 8,2 másodperc alatt vivő és akár 240 km/órás csúcssebességet adó csúcsdízel, aminek WLTP norma szerinti kombinált fogyasztása is 7,1 l/100 km. Erejéhez mérten utóbbi adat nem rossz, és egyébként az érték simán hozható is. Hogy nálam hajszálnyit magasabb lett a tesztátlag, az igazából arra utal, hogy én nagyon nem - a dízel számára - ideális körülmények között használtam, zömében városban, azon pedig meg is lepődtem, hogy egyetlen hosszabb hétvégi úttal egészen normális (7,3 l/100 km) lett a teljes átlag. A Passat esetén nagyon erős "révbe értem" érzés a pazar helykínálatú Superbben is megvan, a legtöbb úthibán lágyan hullámzik át, csak a makacsabbaknál mutatja meg, azért a világ tud zord lenni. A Superbben a mai napig ott van a józanság, a "révbe értem" érzés mellett benne van a "tudom, honnan jöttem" filozófia is. Sok más mellett, az utasülés hátulról is elérhető elektromos vezérlése és a hatalmas hátsó lábtér pedig szolid utalás arra, hogy delegációs autónak sem kellhet egy Superbnél különb. Ha képességeit és helykínálatát nézzük, a csakis DSG váltóval elérhető csúcsdízel 12,65 millió forintos alapára és a még szövetkárpitos és analóg műszerfalas, de minden fontos sofőrsegédet megadó tesztautó 13,49 millió forintos alapára is teljesen korrekt; a külső és a konszernen belüli konkurenciához mérten is.