Tényleg megbízhatóbbak voltak a 2-3 éves autók 2020-ban?

A felmérés 32 éves története során egyszer sem volt még ilyen kiváló az autóipar átlagos teljesítménye a kutatás szerint, mint 2020-ban: négy márka is a bűvös 100 hiba/100 autó pontszám alá tornázta eredményét. Ha nagyon őszinte szeretnék lenni, akkor be kell vallanom, hogy sohasem kedveltem a módszert, amelyet a felmérés során alkalmaznak. Hogy miért? A válasz az idei adatokat elemezve válhat egyértelművé. Ennek ellenére fontos megismerni az eredményeket a problémák boncolgatása előtt, hiszen még így is lehet hasznos következtetéseket levonni a számok alapján. A Lexus idén visszatért az élre; 100 autóra mindössze 81 meghibásodást jelentettek a tulajdonosok a kérdezőbiztosoknak. A luxusautók mezőnyében a Porsche és a Cadillac követi a japán gyártót, a tömeggyártókon belüli rangsorban pedig a tavalyi győztes Buick visszacsúszott a harmadik helyre, míg az élre a Kia ugrott, miközben a Toyota megőrizte második helyét. A nyolc vizsgált kategória mindegyikében javulást mutatott az iparág, a legtöbb bosszúságot pedig továbbra is a multimédiás és infotainment rendszerek okozzák az ügyfeleknek újonnan vásárolt autóikban. A felmérésben csak azok a típusok vehettek részt, amelyekről legalább száz különböző véleményt kaptak a résztvevőktől az elemzők, és csak azok a márkák szerepelnek a listán, amelyekre vonatkozóan az Egyesült Államok mind az ötven tagállamában gyűjthetett adatot a J. D. Power. Ezen kitételek miatt két globális márka teljesítményét sem vette figyelembe a szervezet: az egyik a Fiat (tavaly 160 hibaponttal a 27. volt), amelyről nem sikerült elegendő véleményt összegyűjteni; a másik a Tesla, amely 15 tagállamban nem engedélyezte, hogy a kutatók felvegyék a kapcsolatot a márka ügyfeleivel. Az elektromos autókat gyártó márka pontszáma így annak ellenére sem tekinthető hivatalosnak, hogy kellő mennyiségű mintát elemezhettek. Arra azonban alkalmas, hogy „versenyen kívül” jelezze, hol tart a megbízhatósági versenyben az innovatív autógyártó, a nem túl előkelő 30. helyre került a 32-es listán. A Tesla esetében nem az a gond, hogy villanyautókat gyártanak – amint a J. D. Power autóipari minőségért felelős alelnöke, Dave Sargent megjegyezte, az elektromos hajtáslánc a márka legnagyobb erősségének számít –, hanem, hogy nem rendelkeznek általános autógyártási gyakorlattal, így továbbra is alapvető minőségi problémákkal kell megküzdeniük a Tesla-tulajdonosoknak.

Ez mind nagyon jól hangzik, de hol a beharangozott probléma? Mutatjuk!

Fontos megjegyezni, hogy a J. D. Power nem a valós minőséget, hanem a vásárlói elégedettséget vizsgálja. A kutatási módszer minden évben azonos, csak az évszámok változnak: a piackutató szervezet munkatársai a jelen eredményekhez 2020 júliusa és novembere között 33 251 autóst kérdeztek arról, hogy az elmúlt 12 hónap során milyen tapasztalatokat szereztek 2018-as modellévi, annak idején újonnan vásárolt autójukkal kapcsolatban. Éppen e a módszer miatt lehetséges például azon aggályos tény, hogy szinte minden gyártónak a "házon belüli" prémiummárkája az esetenként teljesen azonos technológiát nagyobb terhelés alatt, bonyolultabb rendszerekben felhasználva mégis jobb eredményeket produkál a felmérésben, miközben a logika és a valós tapasztalatok egyaránt ennek a trendnek az ellenkezőjét mutatják. Ennek az egyik legfontosabb oka, hogy a prémiummárkákat általában más jellegű és mennyiségű felhasználásra vásárolják. 3 éves korára egy átlagos Toyota vagy Volkswagen a felhasználás jellege miatt akár dupla annyi kilométert is megtehet sokkal rosszabb körülmények közt, mint egy átlagos Lexus vagy Audi, így jó eséllyel a meghibásodások száma is kisebb lesz. Nagyon hasonló oka lehet annak is, hogy az idei felmérés során minden gyártó kiemelkedően jól szerepelt, és átlagosan körülbelül 10 százalékkal jobb eredményt produkált minden egyes kategóriában. Ilyen esetekben a legtöbbször a legegyszerűbb megoldás a helyes, és az sajnos nem az összes autógyártó minőségének egyidejű, ám egymástól szinte független javulása. Az elmélet alátámasztásához ismét a kutatási módszerhez térnék vissza. A kérdezők minden évben arra keresik a választ, hogy a tulajdonosok az elmúlt 12 hónap során milyen tapasztalatokat szereztek. Ebbe a 12 hónapba viszont minden megkérdezett esetében beletartozik a koronavírus járvány első hulláma is, melynek során a vizsgált területen, tehát az Egyesült Államokban hónapokra teljesen megállt az élet, és ezzel együtt a közlekedés is. Márpedig amit nem használunk, azzal ezidő alatt nem is tapasztalhatunk hibát. Természetesen erre irányuló kutatások nélkül nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a vírushelyzet áll a javulás hátterében, így azt sem lehet kizárni, hogy minden gyártó ugrásszerű fejlődést ért volna el 2018-ban, amikor a most 3 éves autókat legyártották. De ha a jövő évi - remélhetőleg koronavírus-karanténtól mentes - eredmények ismét az összes ezt megelőző év adatsoraihoz állnak majd közelebb, akkor egyértelművé válik a figyelmen kívül hagyott tényező hatása, ha pedig marad a javuló tendencia, akkor joggal gratulálhatunk majd az autóipar összes szereplőjének.