Már eldöntött: Norvégia leszámol a belsőégésű motorokkal
Norvégiában 2025-től csak villanyautót lehet eladni
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
A stratégiai célból most már állÃtólag döntés született. A villanyautózásban élen járó Norvégia már nem sokáig enged egyebet forgalomba helyezni.
MÃg bÅ‘ két hónappal ezelÅ‘tt még csak a norvég közlekedési stratégiában szerepelt a belsőégésű motoros autók forgalomba helyezésének 2025-tÅ‘l várható tiltása, most már állÃtólag a helyi pártok többsége is megállapodott arról, hogy ez Ãgy kell legyen. Mióta a norvégok felvetették, a hollandok is kifejezték egyetértésüket, de törvény azért még sehol sem született a témában.
Bár Norvégia olajexportÅ‘r, jelenleg ott adják az újautó-eladások legnagyobb részét a villanyautók - köszönhetÅ‘en az állami ösztönzÅ‘knek. Nem mellesleg Norvégiában nem csak helyi, hanem rendszerszinten is emissziómentesnek tekinthetÅ‘k a villanyautók, mind szél-, mind pedig vÃzerÅ‘művük is bÅ‘séggel van. Talán nem meglepÅ‘, hogy a norvég Dagens Naeringsliv által megÃrt információt Elon Musk, a Tesla Motors elnöke és alapÃtója is üdvözölte.
1: Attól, mert valamit olcsón termelnek, bármennyiért el lehet adni. A fizetések is magasak Norvégiában, lakást bérelni is magas Norvégiában, sőt, az adók is magasak. Pont a villamos energia ára lenne alacsony?
2: A személyeskedÅ‘s stÃlusodból. KettÅ‘nk közül én nem minÅ‘sÃtelek, meghagyom neked ezt az örömöt. Sok dolgot tesztelnek rengeteg helyen, elÅ‘fordul, hogy zsákutca lesz. AlapvetÅ‘ fizikai ismereteim alapján elektromos energiából lehet vizet bontani (fÅ‘leg ott nem bonyolult, ahol sok, felesleges energia áll rendelkezdésre), de ez még persze nem azt jelenti, hogy a termelt hidrogént könnyű és persze olcsó lenne tárolni. Valamiért Å‘k mégis próbálkoznak vele, lehet türelmesek hozzám hasonlóan?
3: Úgy jött ide, hogy eredetileg te feltételezted azt, hogy a sok elektromos töltÅ‘oszloppal súlyos problémát fog okozni. Azt persze még mindig nem Ãrtad le, mifélék ezek a problémák.
A francia energiahelyzettel kapcsolatban semmi újat nem mondtál, de köszönöm. Nem szeretnék atomellenes lenni, de errÅ‘l kérdezd meg a franciákat is, mennyire örülnek annak, hogy a felesleget kénytelenek olcsón eladnia, vagy hogy mennyire tiltakoznak az ellen, hogy szélerÅ‘műveket telepÃtsenek az országban.
1. Eddig is értettem, Te vagy az aki még most sem érti hogy amit Ãr az nem igaz. Ha igaz lenne, Norvégiában lenne a legolcsóbb az áram, de nem az, még véletlenül sem.
2. Tipikusan nagyon buta és nagyon hibás gondolkodás (azazhogy inkább a gondolkodás teljes és tökéletes hiánya). Honnan veszed, hogy a balkánon vagyok egy fotelben? Amúgy még ha a balkáni fotelemből is mondanám amit mondok szerinted az dönti el valaminek az igazságtartalmát hogy ki milyen földrajzi helyen levő ülőalkalmatosságból mondja? Ha igen akkor nincs több kérsédem, bányász békákra már nem pazarlom az időmet.
Szóval 2004 óta tesztelik? Hű b+ ez aztán nagy “érv”, tipikusan a az abszolút kibic vérpistik szoktak ezzel jönni. Ha a leghalványabb közöd lenne a kérdéshez – mint ahogyan teljesen nyilvánvalóan kiderült, hogy nincs -, akkor tudhatnád, hogy a világ számos helyén már 50 éve “tesztelik” ezt a totális zsákutcát, ennek ellenére az abszolút tudatlan kibicek hülyÃtésén kÃvül nem sokra jutottak vele. SÅ‘t, az elkövetkezÅ‘ kb. 20 milliárd évben nem is fognak, de ennek megértéséhez alapvetÅ‘ fizikai ismeretekkel kellene rendelkezned ami viszont láthatóan nincs, úgyhogy én csak további sok türelmet kÃvánok neked a hidrogénes hülyeség kivárásához. 😉
3. Nem, nincs minden második sarkon benzinkút, sőt még szinte minden másodikon sincs. Annál sokkal-de-sokkal kevesebb van, ennek ellenére nagyon komoly környezeti ártalmat okoztak eddig is.
De hogy ez hogy jön ide azt nem tudom, mert eddig töltőoszlopokról volt szó. Te saját magad egyáltalán érted mit mondasz?
Nem, nem tudom becsukni, mert amekkora baromságot leÃrtál és még ki is fejtetted azon csak tátott szájjal tudok ámulni. Pont Franciaországgal jönni példának az abszolút tökönlövés kategóriája tekintve hogy ott a villamosenergiatermelés jó 70%-a atomerÅ‘művekbÅ‘l jön, úgyhogy ez az az eset amikor se globálisan se lokálisan sincs szennyezés, Ha éppen fosszilis alapú hÅ‘erÅ‘mű áramát adnák el, akkor is hülyeséget mondtál mert súlyosan nem érted és összekevered a lokális szennyezés fogalmát az energiafelhasználás helyén történÅ‘ szennyezés fogalmával.
Mondom én, csak az ismereteiddel meg a gondolkodásoddal vannak nagyon súlyos problémák. Leülhetsz, elégtelen.
A cikkbol: “a belsőégésű motoros autók forgalomba helyezésének 2025-tÅ‘l várható tiltása”
Ez nalam azt jelenti hogy 2025-tol nem lehet forgalomba helyezni belsoegesu motort, arrol nem szol a hir hogy bedarlajak a belsoegesu motorokat 2025-ben Norvegiaban. Azokat lehet majd meg hasznalni amig el nem rohadnak, a dolgok jelenlegi allasa szerint.
1: sehol sem Ãrtam, hogy ingyen van az áram. De hogy te is megértsd, egyszer felépÃtenek egy erÅ‘művet (ha megnézed a térképet, nem nehéz folyókat találni Norvégiában), majd onnantól kezdve a kezdeti költségek töredékéért kell üzemeltetni. Az ott termelt áram “szinte” ingyen van onnantól fogva.
2: örülök, hogy te eldöntöd innen a balkánról a foteledből hogy a norvégok hülyék, ellenben ők mégis 2004 óta tesztelik. HyNor és HyOp. Németországban pár éven belül is épül majd néhány kút, biztos mindenki hülye 🙂
3: most szinte minden második sarkon van egy benzinkút, miféle súlyos problémát okoznak nekünk? nálad ezekszerint már okoztak, ne menj többet a közelükbe
A nyitott szádra reagálva: Úgy, hogy az áramot vásárolják. Franciaország rengeteg elektromos energiát exportál, amit más országok megvásárolnak, Ãgy lokálisan nem kell a szennyezÅ‘ erÅ‘műveiket üzemeltetni, de attól még nem mentesülnek pl a globális felmelegedés áldásaiból. Mostmár becsukhatod.
Azért itt nem trolibuszokról van szó 🙂
És az infrastruktúra elég kiépÃtett lehet a Norvégoknál.
Valai egyszer azt magyarázta hogy ott kitelepÃtik a7z állami intézményeket a “pusztába”, hogy egyenletesebb legyen a népsűrűség (talán megbillent a félsziget? 😛 ).
Akárhogy is a Norvégok lennének az utolsó tippem arra, hogy ezt kivitelezzék. ideg, nagy távolságok, saját olaj…
Ha Å‘k megvalósÃtják akkor nem marad senkinek kifogása rá hogy kimaradjon ebbÅ‘l…
[i]“A töltÅ‘k kiépÃtése pontosan ugyanannyiba kerül ha a föld alatt vagy ha máshol mennek”[/i]
Kiszámolta bazeg. Fillérre.
hhudekib.tbutaegyalak
Elektroidiótánk figyelmébe ajánlom, hogy a lengÅ‘kábelek, illetve földkábelek telepÃtési költségei k.ra nem azonosak. Tehát nem pár méter madzagról beszélünk farok, hanem olyan pénzekrÅ‘l, ameddig te el se tudsz számolni. És ez a b.m szabadlábon van, vezetÅ‘szár, kényszerzubbony, szájpecek nélkül.
Woww!
Kellemesen csalodtam! 🙂
Szep napot!
Nem ide kapcsolódik, de ha odaÃrom ahol vitázunk akkor valszeg sosem olvasod el. Nem is akarom folytatni a vitát. Mindössze megjegeztem. annyi azért vigasztal, hogy nem divat haverok között megszavaztatni és 30 évre titkosÃtani.
És van lehetőség időben korrigálni.
A töltÅ‘k kiépÃtése pontosan ugyanannyiba kerül ha a föld alatt vagy ha máshol mennek a vezetékek mert a töltÅ‘ árának nem része a betáplálás biztosÃtása csak maga a szerkezet meg a telepÃtés de mindegyik független attól hogy hol mennek a vezetékek.
Az igaz ugyan, hogy ha az oszlopról jön a betáplálása akkor néhány méterrel több vezeték kellhet mintha földkébelrÅ‘l de ezt teljesen lényegtelen mert mind idÅ‘ben mind árban elhanyagolható a plusz ráfordÃtás – már ha egyáltalán van plusz ráfordÃtás, mert még egy töltÅ‘t sem láttam amit nem földkábelbÅ‘l tápláltak volna, úgyhogy tök mindegy a gerincvezeték hol megy az utolsó néhány tucat méter Ãgyis-úgyis földkábel lesz -.
Ez most hogy jon ide? Nem ertem.
Lehet hogy a végén neked lesz igazad TTIP ügyben? 🙂
Abbol a szempontbol van, hogy penzbe kerul a toltok kiepitese. Ugye aram kell minden egyes darabhoz. Minnel tavolabb van a tolto az elektromos halozattol, annal tobb anyagot kell raforditani annal tobbe fog kerulni. Es idoben is tovabb fog tartani. Ha jol emlekszem 2025-ot tuztek ki celnak igy elso nekifutasra. Ugye a mai tisztan elektromos meghajtasu autok max kb. 400km tudnak lefedni egy toltessel a legjobb esetben. Ha nem akarsz egy lemerult autoparkolot latni az utak menten, -amire Norvegiaban nincs lehetoseg sem, mert a legtobb ut 1×1 savos leallo nelkul, helyhiany miatt,- akkor meg kisebb tavolsaggal kell szamolni hogy biztosra menjenek toltoallomasok telepitese szempontjabol.
Es akkor itt van meg az a problem hogy Norvegia hoszabb orszag mint Francia es Nemetorszag egyuttveve.
Szoval nem kis projektrol van szo, eleg rovid hataridovel.
Amire ra akartam vilagitani hogy ehhez adott lehet a mar meglevo jelenlegi elektromos halozatuk, amik sok helyrol kisebb viztarozokbol, stb, betaplalnak.
Az alapjuk megvan hozza ezert is lehet ilyen rovid a hatarido. Szerintem.
Ez jó! 🙂
1. Attól, hogy vÃzerÅ‘műbÅ‘l jön az áram az még nem lesz ingyen.
2. Hülyék lesznek vÃzbontással elpazarolni az áramukat olyan hülyeségre amit aztán se tárolni se szállÃtani nem tudnak, arról nem is beszélve hogy szinte semmilyen gép sem megy hidrogénnel.
3. Attól, hogy minden sarokra raknának töltőt nem csak hogy nem lenne a oldva a kérdés, ellenben nagyon súlyos problémát okoznának maguknak.
[i]“hogy lokálisan nem szennyeznek semmit, globális mértékben nagyon kissé hat a környezetre, ebbÅ‘l a körbÅ‘l viszont akármit csinálnak, nem tudják magukat kivonni”[/i]
Miért, szerinted lehet csak globálisan szennyezni úgy, hogy közben lokálisan nem? :O
Amúgy gondolkodásból meg magyarból hányszor buktál? 😉
Az ég egy adta világon semmi köze sincs annak hogy hol mennek a vezetékek ahhoz, hogy mennyire egyszerű vagy bonyolult a töltÅ‘oszlopok telepÃtése. Vagy szerinted azokban az országokban ahol a magasban mennek a vezetékek azért van ez Ãgy mert abban a magasságban vannak a fogyasztók is? 🙂
A belsőégésű motorok már oszlóban vannak 🙂
Norvégia a vÃzerÅ‘művek miatt könnyű helyzetben van, szinte “ingyen” van a villamos áram, ezért 1: van azzal vizet bontanak és hidrogénnel járatják a gépeket 2: minden sarokra raknak egy töltÅ‘t és meg van oldva a kérdés.
Az ötletük üdvözlendő, csak sajnos az, hogy lokálisan nem szennyeznek semmit, globális mértékben nagyon kissé hat a környezetre, ebből a körből viszont akármit csinálnak, nem tudják magukat kivonni.
Norvegiarol azt tudni kell hogy az elektromos vezetekeket nem a magasban viszik hanem a fold alatt. Igy nem latni tavvezetekeket sehol sem. Namarmost ha a kabelek a fold alattt futnak akkor anniyra nem lehet bonyolult a megfelelo toltoallomasok kiepitese, ezen vezetekek felhasznalasaval. Tehat az alapok adottak.
Osloban vannak toltoallomasok ezt kell kiboviteni. Az emberek ingaznak ott is munkaba jarashoz, kisebb tavokat ezekkel az autokkal mar napi szinten le tudnak fedni. Tehat a fovarosi e-kozlekedest kibovithetik nagyobb tavolsagura. Persze a hoszabb tavokkal gond lehet.
Mindenesetre erdekesen hangzik.
Azért lássuk be ma még közel sem lehet kiváltani az elektromos autókkal a hagyományos belsőégésűeket. Ezek tekintetében meg kicsit elhamarkodottnak tűnik a törvény. Mert senki sem garantálja, hogy ezek 2025-re teljes mértékben egyenértékűek lesznek velük. Szerintem ezt kicsit elkapkodták. Ha valóban alternatÃvaként lehetne tekinteni rá akkor megérteném.
Az még a jövő zenéje. Jelenleg csak megállapodás van, törvény még nincs.
És a hibridek?