Itt egy Toyota, aminek kérdőjeles, mégis óriási az értelme
Kosárlabdázó robotot épített a Toyota, pontosabban annak két mérnöke
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Sok-sok olyan fejlesztés van, ami önmagában talán fölöslegesnek tűnik, ám a Toyota két mérnöke által megépített kosárlabdázó robot mégis elismerésre méltó és az autóipar számára is fontos.
Egy Toyota a kosárpályán is lehet bajnok
A robotika az autóipar leggyorsabban fejlődő technológiai ágazata. A környezetüket pontosan felmérni képes, arra megfelelően reagáló rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó gépek forradalmasítani fogják a közlekedést; a Toyota-csoport 2020-ra ígéri a teljesen autonóm prototípusok megjelenését, amit – a megfelelő jogi környezet megteremtése után – hamarosan követhet az önjáró gépkocsik sorozatgyártása.
Nincs dobás, amit kihagyna, egyelőre persze csak akkor, ha nem lökdösik közben. Úgy nem is nagy kunszt?
Persze a fejlett érzékelők, a precízen szabályozható villanymotorok és az alkalmazkodni képes vezérlés ennél könnyebb hangvételű, szabadidős felhasználásokban is teret nyerhet. A Toyota két mérnöke a mesterséges intelligencia terén szerzett tapasztalatukat felhasználva különleges robotot szerkesztett: a magas, nyúlánk szerzet határozottan emberszabású, és remekül áll rajta a ruha – mármint a sportruha. Ez a robot ugyanis kosárlabdázik, nem is akárhogyan. Bár a labdát vezetni, cselezni vagy zsákolni nem képes, egy-egy pozícióból elképesztő magabiztossággal dobja a büntetőket. A közelmúltban két hivatásos kosárlabdázóval mérte össze tudását, és a fekete pikkelyekkel borított testű szerkezet verhetetlennek bizonyult.
Fekete pikkelyek borítják a kosaras robot testét
Hogy mi értelme van a Japánban igen népszerű manga képregény: a Slam Dunk által ihletett kosaras gépnek? Nos, robot-bajnokságot aligha fognak szervezni ebben a sportágban, viszont mint minden hasonló projekt, új oldaláról világíthatja meg a robotika olyan aspektusait, mint a gépi tanulás, a térbeli érzékelés, a háromdimenziós mozgás síkbeli leképezése, és így tovább. Ha az itt szerzett tapasztalatok révén a mérnökök néhány év múlva pontosabb parkoló automatákat, precízebb akadályelkerülő kormányvezérlést, kisebb oldalgyorsulással járó kanyarvételi programozást lesznek képesek beépíteni a Toyota és a Lexus önjáró gépkocsijaiba, már megérte szembesülnünk azzal a kínos ténnyel, hogy a gépek immár a sportpályán is képesek megverni bennünket, embereket.
