Hirdetés

A meggazdagodott suzukis autója? Teszten a Kizashi!

Elsőként teszteltük: Suzuki Kizashi 2.4

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Új terepen, a középkategóriában próbál szerencsét a Suzuki. Nagy motorral, gazdag felszereléssel, automata váltóval és összkerékhajtással. Vajon szerencsével jár?

Ránézésre 4,65 méteres hosszánál nagyobbnak hat az igazi középkategóriát külső méreteivel alulról közelítő Kizashi

Sajnos a hazai utakon autózva többet számít az autó megítélése, mint valós tulajdonságai. Hiába jó az új Swift, a kollégákkal egymásra licitáltunk a bosszantóbbnál bosszantóbb történetekkel, kivel, miként kekeckedett a többi autós, míg a piros Swifttel autózott. Ha másért nem is, már csupán a márkakép erősítésére kiváló lehet a Suzuki első, ráadásul teljesen saját fejlesztésű, 4 év alatt a semmiből elővarázsolt középkategóriása, a Kizashi. Elsőként a 2007-es Frankfurti Autószalonon mutatkozott be, döbbenetesen futurisztikus, kombis karosszériával, majd további két koncepció megjelenésével józanodott a mostani, egy-egy szögből fickósan kinéző, de azért összességében nem éppen extravagáns négyajtóssá.

Xenonfény, 18 colos alufelni, hátsó légterelő egyaránt jár

Nem kell különösebb típusismeret, elég rápillantani a tesztautóra és a króm ajtó-díszlécekből, hasonló fényű felnikből, valamint a csomagtér-fedélre biggyesztett szárnyacskából azonnal kitűnik, a Kizashi fő piaca az Egyesült Államok. A német importőr 1000, a hazai messze 100 példány alatti eladást vár az idei évre. Elsőre pesszimista becslésnek tűnik, hiszen a Használói Véleményeink alapján csaknem kivétel nélkül elégedett, több százezer hazai Suzuki tulajból remélnénk, hogy legalább 1 százalék vehet idén új autót és akár a középkategóriáig nyújtózhat, ez esetben pedig aligha eshet ki látókörükből a Kizashi.

Kissé feszes felfüggesztéseivel a Kizashi sem szereti az egyenetlen felületű utakat

Bőr kárpitozása ellenére sem vetítősen prémiumos a tisztességesen összerakott, jó megjelenésű beltér

Ha alaposabban szemügyre vesszük, a 4,65 méteres hosszból és a 2,7 méteres tengelytávból is megállapítható, a formájával egyértelműen középkategóriásnak tűnő négyajtós valójában az alsó-középkategória és a klasszikus középkategória közötti határon áll. Az utóbbiban bestseller Ford Mondeótól 19, az Opel Insigniától 18, a Honda Accordtól 12,5 cm-rel, az új Volkswagen Passattól pedig mindössze 11,9 cm-rel marad el. Az utastér is egyértelműen középkategóriás méretű, a kidolgozás és az anyagválasztás jól másolja a konkurenseket az első ajtók kárpitozása és a műszerfal felső íve egyértelműen passatos, ez persze egyáltalán nem baj. Kellemes a puha plasztikok tapintása, de az anyagok nagyon trükkösek, ami az ajtókon puha, az a műszerfal tetején száz százalékosan azonos megjelenéssel, de kemény. És ez így van rendjén: az ajtó egésze kellemes könyöklőfelület, a műszerfalat pedig csak nézzük. Az ajtók jelentős része amúgy az ülésekhez hasonlóan bőrrel burkolt, puhító-betét ezek alá is került. Látványos, de becsapós a minden esetben megvilágított műszeregység, mivel a kormánykerék pont kitakarja a fényszóró visszajelzőjét, így könnyű elfelejteni bekapcsolását. A műszerek rajzolatát kissé túlpörögték a tervezők, a sebesség- és a fordulatszámmérőben is sűrűn skálázták az órákat és biztos, ami biztos, egy kisebb és egy nagyobb átmérőjű körben is megtették ezt. Érdemesebb lett volna a középkonzol formatervére több időt fordítani, az ugyanis matt fekete hátterével egy picit puritán, de még mindig nagyságrendekkel jobb, mintha egy megkérdőjelezhető ízlésvilágú mű-fa, vagy álkevlár betét került volna oda. A gombok és a szolgáltatások a Swiftből ismerősek: kormányról vezérelhető kihangosító, USB-csatlakozós, MP3-olvasós hangzórendszer egyaránt alapáron jár. Azért vannak plusz szolgáltatások, például a légkondi kétzónás, de ezen kívül ugyanazzal az olcsó szabvány szellőzőrendszerrel van dolgunk, mint amilyen az összes többi Suzukiban (és egyébként minden japán kocsiban akár három, akár tíz millióért) van. Persze, nem várnánk el egy béemwésen kifinomult rendszert, de a beállítási lehetőségek szegénysége azért elég zavaró. Egyébként az összes többi funkció esetében is felismerhető a swiftes eredet. A fedélzeti számítógép viszont végre a kormányról lapozható, ha nem is az összes, de mindkét első ablak egyérintéses, a tükrök pedig elektromosan behajthatók, a gombok az ajtókon is megvilágított hátterűek. A részletekbe voltaképp nemigen lehet belekötni a legfőbb mérce, azaz a kiviteli minőség jónak tűnik, az illesztések egyenletesek, a berendezés rossz úton sem zörög, azaz tisztességes munka a Kizashi beltere.

Átlagtermettel elöl-hátul jó a helykínálat, légbefúvó a hátsó utasoknak is jutott

Nincs hiány pakolóhelyekből, mind a négy ajtóra jutott palacktartós zseb, a kesztyűtartó méretes és a könyöktámasz rekeszéhez hasonlóan flokkolással zörgésmentesített. Igényes az első ülések három fokozatú fűtése, a bőr huzatok fehér varrása, csak maga a perforált bőrkárpit nem a legigényesebb fajta. Az üléseknek is legfeljebb a picit rövid ülőlapja és a háttámlák lanyhatag tartása róható fel. Egy-egy légbefúvó a hátsó utasoknak is jár, ám a második sorban a jelentős kardánalagút miatt sem élmény a középső ülőhely, a két szélső azonban 180-185 cm-es testmagasságig hibátlan, az ennél magasabbaknak is csak a fejtér tűnhet szűknek. A középkategóriához mérten átlag alatti a 461 literes csomagtartó, a hasznos térbe forduló zsanéros fedél primitív, ahogyan a pusztán támladöntéses bővíthetőség is. Az átjáró nagyon szűk, a bővített raktér a hátsó ülésnél jelentős lépcső miatt is nehezen használható ki, ám az ilyen karosszériaformát preferálók az ehhez hasonló megoldásokat szokták meg.

Középkategóriás vetélytársakhoz mérten nem nagy a 461 literes, szűk átjáróval bővíthető csomagtér. Pótkerék helyett csak defektjavító jár

Kerekített rombuszból kacsint ki a kipufogóvég

Motorpalettájával sajnos jelentős hátrányból indul a Kizashi, jelenleg egyetlen, 2,4 literes, négyhengeres, 178 lóerős benzinessel kapható. A középkategóriában azonban a dízelek a nyerők, aki ekkora benzinest vesz, az rendszerint már több hengert, egyenletesebb alapjáratot – és szebb motorhangot szeretne. Extrém alacsony, 550/perces alapjárati fordulatánál ugyanis a Kizashi négyhengerese kissé egyenetlen, de akkor legalább csendes. Talán a 6 fokozatú manuális váltós, elsőkerék hajtású verzió meggyőzőbb lenne, ám tesztautónk fokozatmentes automataváltós és összkerékhajtású volt – ez utóbbi két rendszer mindenképp együtt jár. Utóbbi kapcsolható, választható csakis elsőkerékhajtás, vagy az ESP jeleinek megfelelően, az első kerekek tapadásvesztéseskor, elektromosan vezérelt lamellás kuplungon keresztül mehet nyomaték a hátsó kerekekhez is. Ez a beállítás aszfalton is javítja az elindulási képességet, havon, jégen pedig még többet ér. A CVT váltó azonban sokat levesz a motor erejéből. Gyári adatok szerint automata váltóval 7,8 helyett 8,8 másodperc a 100 km/órára gyorsítás, 215 helyett 205 km/óra a végsebesség. Nekünk még ennyire sem tűnt dinamikusnak a CVT-s Kizashi, ám leginkább az előadásmóddal van gond. A gázpedált komolyabban taposva a fokozatmentes automata nagy fordulatra kényszeríti a motort, amely nem túl fickósan gyorsít, hangos, egyáltalán nem sportos, inkább afféle eldugult porszívós hangszín kíséretében. Kényelmi szempontból viszont támadhatatlan a CVT, finoman szabályozza a motor fordulatát, 6 programozott fokozata a kormányra tett fülekkel is gyorsan kapcsolható. További előnye, hogy higgadt körülmények között nagyon alacsony fordulatszámot állít be, például az autópályás 130 km/óra 2300/perc környékén futható. Ez jó, ám az, hogy onnan padlógázra is elég lanyhatagon gyorsít a majd’ 180 lóerős gép, egyáltalán nem az. Viszont a szélzaj már a megengedett autópálya-sebességnél is elég jelentős, nagy kár, mert amúgy a Kizashi nagyon kellemes hosszútávfutó lenne. Nagyrészt városban autózva, a motort próbálgatva produkált jóval tíz liter feletti fogyasztás a 178 lóerőhöz mérten még csak-csak elfogadható, a menetdinamikához mérten viszont sok.

Jól olvashatók, de kissé túlcizelláltak a műszerek. A kormánykerék a visszajelző lámpák egy részét kitakarja. Az első-hátsó tolatóradar és az összkerékhajtás, valamint az első ködfényszóró egy helyről kapcsolható, ám a ködzárófény a bal oldali bajuszkapcsolóra került

Suzukikhoz mérten nagyon jó az elöl McPherson, hátul multilink futómű, ám mivel a középkategória a mérce, itt már többet várnánk. A nagyobb úthibák ütéseit a hosszú rugóutak nagyrészt elnyelik, de városi sebességnél a karosszéria már a kisebb zökkenőkön is megmozdul, ez persze a meglehetősen peres, 235/45 R18-as abroncsoknak is betudható. Ráadásul az abroncsok gördülése és az úthibákon való trappolása is erősen betolakszik az utastérbe. A feszes hangolás ellenére sem sportos vagy élvezetes a kanyarodás, mert ugyan még a kicsit gyorsabban vett kanyarokban is egészen jól, csekély oldaldőléssel fordul a Kizashi, ám egy ponton, nagyon hirtelen válik vészesen alulkormányzottá, azaz szinte kitolja az orrát a kanyarból. Becsapós, mert a kormánymű amúgy szintén eltalált, közvetlen és jól belőtt rásegítésével kellő visszajelzésű. Összességében a futómű a motorhoz hasonló karakterű: kényelmes sofőröknek ajánlható.

Mindkét első ülés elektromos állítású, de csak a memóriás vezetőoldali liftezhető

A Kizashi esetében olyan szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy az autót elsőként, még hivatalos árának publikálása előtt tesztelhettük. Időközben kiderült, a tesztautó (és egyben az egyetlen, itthon forgalmazott verzió) ára 9 290 000 forint, amihez jön még a metálfényezés 150 ezres tétele. Az, hogy kik lehetnek a Kizashi vevői, nem is elsősorban az ár, sokkal inkább a márkahűség kérdése. A Mazda6 sportosságát, a Honda Accord karizmatikus jóautóságát, vagy az európai vetélytársak kifinomultságát értékelő vásárlók aligha fognak zokogva összeverekedni a szalonokban a Kizashi első példányaiért. Ám a Suzuki jobb módú fanatikusai a megszokott és itt is érezhető minőségért és az értékarányos árért választhatják majd a Kizashit, és nem fogja őket eltántorítani, hogy mindössze egyetlen felszereltséggel, csakis fekete bőrkárpittal létezik, nincsen sem aktív vezetéssegéd (holttérfigyelő, sávtartó elektronika vagy távolságtartós tempomat), sem divatos csilivili elektronikák (pl funkciókat beállító menürendszer). A flottájukba Suzukikat választó vállalatoknál is befutó lehet a Kizashi, ám a privát vásárlók a 10 millió forint közeli ár és a dízelmotor hiánya miatt várhatóan még úgy sem lesznek elcsábíthatóak, hogy automata váltós, összkerékhajtású, hasonló ellátmányú (kulcs nélküli indítórendszer, xenon lámpa, 7 légzsák) és méretű autó mástól sem kapható olcsóbban. A modell azonban még így is sikerként vonulhat be a gyár történelmébe, legfőbb feladata ugyanis alighanem a Suzuki modelljeit sújtó olcsóautós márkakép lerombolása, erre pedig az a néhány eladott, és a szalonokba kiállított példány is elég lehet. Ha pedig befut az ígért turbódízel motor, azzal és persze jó árral, kedvező fogyasztással, akár a Swift Sedanhoz hasonlóan, ismét népi limó lehet a Suzuki.

A Suzuki Kizashi 2.4 4×4 CVT és egy-egy konkurense

Audi A4 2.0 TFSI quattro S tronic Subaru Legacy 2.5 CVT Suzuki Kizashi 2.4 4×4 CVT
Hengerűrtartalom [ccm] 1984 2457 2393
Teljesítmény [kW/LE (1/min)] 155/211(4000) 123/167(5600) 131/178(6500)
Nyomaték [Nm(1/min)] 350(1500-4200) 229(4000) 230(4000)
Hossz x szélesség x magasság [mm] 4700x1825x1430 4730x1780x1505 4650x1820x1470
Tengelytáv [mm] 2810 2750 2700
Csomagtér [l] 480-960 486 461
Végsebesség [km/óra] 246 210 205
Gyorsulás [0-100 km/óra] 6,6 10,3 8,8
Vegyes fogyasztás [l/100 km] 7,1 8,0 8,3
CO2 [g/km] 167 185 191
Ár [Ft] 12 390 000 9 840 000 nincs adat

Hirdetés
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.31. at 21:38
    Permalink

    Egyet értek IKE-vel!!!
    A mai MAGYARSÁG meg van halva a Német autóktól vw, audi, bmw, mercedes, skoda, opel, stb sorolhatnám. Vagy inkább veszik a sok ócska Taljá és Frankie fostalicskát mert presztizs!!!
    De a mai emberek minimálbéres keresetük révén sírnak, hogy ilyen kis fizuból nem lehet megélni. El is hiszem ha ezeket a drága fenntarthatattlan dögöket veszik mert derogál nekik a mi kis SUZINK!!!
    Én most már lassan 6 éve vagyok NÉMETBEN és itt azt látom a normálisabbikja megveszi a saját márkáját, de mellete ott van valamelyik JAPÁN a biztonság kedvéért. De vannak emberek akik csak a JAPÁNRA esküsznek és ezalatt értem a mi kis SUZINKAT mert olcsó (nem az ára) a fenntartása tankolni és a kötelező olajcseréken kívűl mást nem ígényel. Sok itt a SWIFT, SX4, régi SWIFT, ALTO, GRAND VITARA, stb. A flinci-flancos BAYOROKNAK megfelel a CSÓRÓ MAGYARNAK nem!!!!!!
    És csak azért mert egy nagy S betü van az elején, hátúlján már nem kell senkinek, ha BMW felirat lenne rajta senki sem kritizálná, hogy milyen puritán a belseje, meg a vezethetőségében is találtak hibát. Ez már lassan olyan mint a ” VAN RAJTA SAPKA, NINCS RAJTA SAPKA. VAN FÜSTSZŰRŐS CIGIJE, NINCS FSZ CIGIJE ” És még annyi nekem van egy 2010-ben forgalombahelyezett 2007-es évjáratú SUZUKI SX4 GLX AC 1.5-öm az A-ból B-be el visz és még sose hagyott cserben, pedig már van benne 60 000 km 2.5 év alatt. És még egy régi HONDA CIVIC is van a tulajdonomban szintén 1.5-ös Novemberben lesz 22 éves tökéletes állapotban majd, hogy nem szalon állapotú semi extra nincs benne se el. ablak se klíma, se ABS.
    Meg még annyi aki hiányolja a KIZASHI-ből a sok elektromos kütyüt sávtartó biszbaszt, távolságtartó valamit, meg a sok marhaságot amit bele raknak az EURÓPAI PRÉMIUMOKBA, MEG MINIKBE Én személyszerint azt ajánlom inkább tanúljanak meg az emberek autót vezetni és ne ezekre a marhaságokra hagyatkozzanak. Nem tudok elképzelni egy olyan autót amit nem kell vezetni az már nem is autó vezetés, meg, hogy az autó belefékez mert túl közel került az elötte levőhöz.
    Ezeket a hülyeségeket a Németek találták ki mert itt rengeteg a kocc, meg a baleset mert már nics ember aki érezné az autót ezér jó ez a sok extra!!!

    köszönöm: tvrtko!!!

  • 2017.10.31. at 21:38
    Permalink

    Sziasztok!Nekem volt szerencsém vezetni EZT az autót,megnyertem egy hétvégére!Nem tudtam volna ennyire részletesen összefoglalni a jellemzését,de teljesen egyetértek vele.A tényleg hangos motorzajt,a megtormegtorpanást ha odalépsz neki…de ezek ellenére és a rengeteg pozitívum mellett.ÉLMÉNY volt vele autózni,amit ezúton is köszönök.És örülök,hogy ez”csak”egy suzuki,mert igen,ez a megbízhatóságot,kényelmet,és elegánsan egyszerű,könnyű vezethetőséget jelenti!Melinda

  • 2017.10.31. at 21:38
    Permalink

    Inkább akkor már Subaru!
    Ez még mindig csak egy Fostos Suzuki maradt!
    10 Milláért Nem normálisak. De 9 ért sem kéne!
    Én már csak tudom!!!!!!!!!!!!!!!

  • 2017.10.31. at 21:38
    Permalink

    Megnéztem.Gyönyörű.Az árán kicsit fent akadtam.Amerikában tavaly dobták piacra,3800-as erőforrással.10000 dollár az ára.De a sógoréknál és a Hollandoknál is lehet már venni.De nem ennyiért.1.6 GS/AC Lianám van.Nagyon meg vagyok elégedve vele.A Kizashi sem lesz rosszabb.

  • 2017.10.31. at 21:38
    Permalink

    A hétvégén volt lehetőségem vezetni.
    Csak sajnálni tudom, aki a nem tartja konkurensnek az Opellal, Passattal, Skodával (ez már vicc). Ezek fapados változatának akciós árait szembeállítani a Kizashi 9,2milliós árával enyhén szólva nevetséges.
    A konkurens modelleknél a xenon, a szélvédőfűtés, az első-hátsó radar, a cvt váltó, a tempomat, elektromos ülésállítás (ülőlapdöntéssel és deréktámasszal), napfénytető, a kikapcsolható 4WD, automatikusan sötétedő belső tükör, automatikus fényszórókapcsolás, esőérzékelő ablaktörlő stb. mind külön extra, vagyis pluszköltség, ha egyáltanán elérhető.

    Viszont, van néhány dolog, ami ezért az árért hiányzik belőle, de ez már a marketing része.
    -A csomagtartó nyitható belülrő, míg a benzinsapkafedél nem.
    -A tükrök elektromosan behajthatók, de csak külön gombnyomásra, nem automatikusan.
    -Ezen a szinten nekem hiányzik a DVD-s/GPS-es fejegység, tolatókamerával.
    -A hátsó középső ülés egy pupszli, nem tart semmit.

    Mindazonáltal, elég meggyőző a motor dinamikája és a stabilitása. A német középkategória igenis konkurenciát kapott, nem is akármilyet. Míg ki nem próbálta a sok Suzuki-ellenlábas, ne alkosson vélemnyét róla. A japán minőség pedig nem lehet vita tárgya.

    Az, hogy az USA-ban 3,5-5 millió között kapni, az csak a hazai adóknak köszönhető. Szerintem, itthon a kategóriájában jó árszinten van, csak a hazai mentalitással van baj, mármint, hogy ez “csak” egy Suzuki.
    Szerintem, igenis méltó vetélytása a német autóknak… is!

  • 2017.10.31. at 21:38
    Permalink

    ahhoz képest ami a koncepcióban volt csak egy cséplőgép lett belőle nagyon leadták egyébként nem értem miért kell ájulni az automata váltóktól ( úgy általában) akinek nincs keze annak van rá szüksége meg a tasunkó amerikaiaknak

  • 2017.10.31. at 21:38
    Permalink

    Ezt az autót sajnos nem nekünk tervezték.Ez van.És az ár máshol bizonyára jóval kedvezőbb,mint itt,regadó stb,megint csak sajnos.Pedig biztosan nem rossz autó ez.Csak nekünk furcsa a nagy Suzuki,más országokban voltak nagy autói,még ha csak rábiggyesztett emblémával is.De Magyarországon nem hiszem,hogy nagy sikere lesz,mert ennyi pénzért mindenki inkább német autót vesz,ami bizonyos tekintetben érthető is,hiszen nagyobb a presztizs,jobb az értékállóság,mint a Suzuki esetében.Ez nem jelenti azt,hogy a Suzuki rossz lenne,de szerintem biztosan így lesz.Itt mindenki úgy gondol a márkára,mint olcsó,megbízható átlagautó,ezen a szemléleten változtatni nem két nap.

  • 2017.10.31. at 21:38
    Permalink

    Az én általam írt Insignia OPC ár egy márkakereskedés akciós ára volt, amit ma már nem találtam meg, mert levették (ha jól emlékszem 2010 év végi akció volt, vagy raktáron lévő modell). De nem is lényeges, mert ahogy én is érzékeltettem nagyon más a két kategória. Éppen ezért is csodálkozom a számomra megdöbbentő 10 milliós áron. Tényleg nem tudom elképzelni, hogy ki lesz a vásárlóközönség Magyarországon. Mint a cikkben is szerepel, a célközönség az USA, ezért is a 2,4-es benzines motor, amire nálunk nem nagyon van kereslet. Ráadásul 4×4-es amit szintén ritkán keresnek személyautó között. Ha meg igen, akkor ebben a kategóriában ott a Subaru, 10 millió környékén kapni 2,5-ös motorral.
    Kiváncsi lennék egy alap 2 kerék hajtású Kizashi-ra, vagy esetleg egy dieselre. Egy Mazda 6 (hogy maradjunk a japánoknál) 1.8-as benzines alapára 4.999.900 Ft (jelenleg akcióval), ha egy hasonló paraméterekkel rendelkező Kizashi 4,5 millióról indulna, akkor lenne esélye. Igaz 4,5 millióért van Octavia, de biztos sokan vennék a Suzukit is. Kiváncsi vagyok lesz-e valamikor ilyen racionálisabb felszereltségű típus, a hazai pénztárcákhoz méretezve? Erről nincs valami info?

  • 2017.10.31. at 21:39
    Permalink

    Amerikában a 185 lóerős, nyolc légzsákkal, kulcs nélküli rendszerrel, menetstabilizálóval és kétzónás klímával felszerelt Kizashi átszámítva csupán négymillió forintba kerül, nálunk, ilyen felszereltséggel még 92 lóerős Swiftet sem adnak

  • 2017.10.31. at 21:39
    Permalink

    Nekem nagyon is tetszik ez az új modell. Sőt, szerintem lesznek itt még elképesztő fejlesztések és konstrukciók. Megmondom őszintén, hogy baromira unom, hogy a sok alulművelt, wanna-be BMW mániásnak (akinek csak a szája nagy, mert valójában egy 1.2-es lófing opel corsát vezet, aminek már rég lóg a bele) derogál egy Suzukit valamirevaló autónak nevezni (mintha itthon mindenki Audikban csücsülne), miközben szegény kis autók tényleg a végletekig tisztességesen kiszolgálják a tulajdonosaikat. Meg lehet nézni, hogy hány 10-15 éves régi (igaz, papundekli) swift szaladgál még mindig decens állapotban a város útjain (és egyiket sem a szigszalag tartja egyben), miközben a többi márka veteránjai szépen-lassan lekoptak az utakról végzetes tengelytörés és végelgyengülés következtében. És elítélem azt is, hogy a hazai átlag ennyire nihilistán áll hozzá a Suzukihoz, mintha megharapná a szép magyar ember azt a kezet, amely eteti őt (gondolok itt a nagy számú Suzuki állományra kis hazánkban és az e mellé párosuló mély ellenszenvre a márkát illetően). Én azt gondolom, hogy ezek az autók bizonyítottak már eleget ahhoz, hogy egy kis tiszteletet kiérdemelhessenek ebben az icipici, de annál bajosabb országban is. És én leszek annyira elvetemült, hogy ha autót váltok, előbb veszek egy Suzuki Kizashi-t, mint egy Sko-Sko-Skodát, vagy Opelt, vagy akármit, pedig jelenleg nem Suzukim van. És ha már itt tartunk, a német autók monoliumában/kizárólagosságában sem hiszek, legyenek akármennyire is vonzóak. Köszöntem.

  • 2017.10.31. at 21:39
    Permalink

    üdv! én láttam jópárat élőben kb 2honapja Uj-zealandon! hát mondhatom nem néz ki rosszul! És láttam a kedves hozzászólókat akik az Opel Insigniaval meg a VW passatal hasonlitgatják! Erre csak annyit mondanék hogy ha vkik akkor a japánok tudnak autót csináli(nem a Német márkákat irnám le) de vhogy a világ azon felén nem nagyon láttam passatot opelt pedig egyáltalán nem! ez azért sejtethet vmit! Megbizhatóságban szerintem a Német és az összes Európai modellnek nincs esélye a japánokkal szemben!

  • 2017.10.31. at 21:39
    Permalink

    Kedves Nick! Az Opel hivatalos árlistája szerint ( [url=http://www.opel.hu/content/dam/Opel/Europe/hungary/nscwebsite/hu/13_Tools/01_Pricelists/insignia.pdf]http://www.opel.hu/content/dam/Opel/Europe/hungary/nscwebsite/hu/13_Tools/01_Pricelists/insignia.pdf[/url] ) az Opel Insignia OPC 4×4 2.8 V6 ára 12 793 000 forint. A Kizashiban ráadásul egy csomó felszereltség széria (napfénytető, elektromos mozgatású bőrülések, xenon stb) ami az Opelbe további 1 300 000, tehát már 14 milla felett járunk, és ehhez a motorhoz nincs automataváltó. Persze, nem kérdés, teljesítményét tekintve ez az Opel másik ligában játszik, és rengeteg innovatív részlete-kütyüje is hiányozhat a Suzukiból. Közelebb áll a Kizashihoz a 220 lovas 2,0 Turbo Insignia, az hasonló felszereltséggel megáll 10,5 millió körül, automatával VAGY összkerékkel, de a kettő együtt nem lehetséges. Éppen ez az automata-összkerék páros teszi más típusokkal nehezen összehasonlíthatóvá a Kizashit – nyilván nem véletlenül kínálja kizárólag pont ezt a változatot a Suzuki.

  • 2017.10.31. at 21:39
    Permalink

    Ja és még annyit hozzátennék, hogy megnéztem mit lehet kapni 10 millió körül.
    Jelenleg egy Opel Insignia OPC 4×4 2.8 V6 10.630.000 Ft, és tegyük hozzá, hogy 325 LE teljesítménnyel.
    Olyan, mintha a Queen Mary II-höz hasonlítanánk a Badacsony motorost 🙂

  • 2017.10.31. at 21:39
    Permalink

    Olvastam a cikket, gondoltam a Suzuki megpróbálkozik a középkategóriában egy modellel, egy viszonylag elérhető áron. A meglepetés a cikk végén ért: 10 millió!
    El nem tudom képzelni ki, és milyen megfontolásból vesz ilyen kocsit.
    Most olvasom, hogy az új Passat 2.0 Crdi 170 LE motorral, jó felszereltséggel 8 miiló Ft, hasonló kaliberű Opel Insignia 7,5 millió. Mazda 6, és Skoda Superb 7,7 körül mozognak. És ezek mindegyike nagyobb autó, ráadásul minőségben, presztízsben messze felülmúlják a Suzukit.
    10 milla egy Suzuki, ne mááá, miről beszélünk?

  • 2017.10.31. at 21:39
    Permalink

    Hát, ha ilyen lenne a végleges modell, mint az első koncepcióautó, még ma vennék egyet 😀 De azért durva, hogy ahonnan indult, dizájn szempontból ennyire mélyre sikerült nekik süllyedni. Érdemes lenne az arra illetékes embernek elgondolkodnia rajta, hogy milyen visszhangja lenne a márkára nézve, ha az első tervet tényleg átültetik a gyakorlatba 😀 Így kénytelen vagyok megmaradni a jó kis melóba járós SX4-emnél 🙂

Vélemény, hozzászólás?