Így reagált az autóipar az orosz-ukrán háborúra

Minden, amit autós szemmel az orosz-ukrán háborúról tudni érdemes

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Az elmúlt napok bejelentései nyomán körbejártuk az orosz autópiacot, és megvizsgáltuk, hogyan viszonyulnak a háború kirobbanása után Oroszországhoz a piac legnagyobb szereplői. Tényleg autó nélkül maradnak az oroszok?

Pár nap alatt került szorult helyzetbe számos autógyártó az orosz-ukrán háború miatt, hiszen az olcsó munkaerő mellett jelentős felvevőpiacnak számít az orosz. 2021-ben a nyolcadik legnagyobb piacnak bizonyult a közel 1,7 millió értékesített autójával (Oroszországban több autót adtak el, mint Kanadában, Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban), így komoly érvágás lehet a chiphiány után lassan magára találó iparág számára az orosz piac kiesése. Az autógyártók többsége közleményben ítélte el Vlagyimir Putyin offenzíváját, és a legtöbb márka átértékeli az orosz piacon betöltött szerepét.
Hirdetés

Elsők között lépett a General Motors a konfliktus kirobbanása kapcsán.

Azonnali hatállyal felfüggesztették az autóik Oroszországba szállítását, és együttérzésüket fejezték ki az ukrán polgárok felé. A lépés inkább szimbolikus, mintsem gazdasági kockázatokkal járó üzleti döntés, hiszen csak a tavalyi adatokat átfutva, a GM 2021-ben összesen 6,3 millió autót adott el, ebből csupán 3000 került Oroszországba. A másik nagy amerikai gyártó, a Ford kedd délután jelentette be, hogy hasonlóan a GM-hez, ők sem exportálnak több autót az orosz piacra, és 100 ezer dollárt (kb. 35 millió forintot) ajánlanak fel jótékony célra. A Ford közel 2 millió autót adott el 2021-ben, így az Oroszországban eladott 20 ezer autó elhanyagolható mennyiségnek számít. A Volvo a két amerikai céghez hasonlóan szintén leállította az orosz értékesítést, és az oroszországi gyárának működtetését is határozatlan időre felfüggeszti a svéd márka. Az orosz piacon mindössze 9 ezer Volvo fogyott, míg a teljes 2021-es eladások száma közelít a 700 ezerhez, így a lépés jelen esetben is szimbolikus.

Hasonlóan empatikusan állnak az ukránok mellé a Volkswagen-konszern márkái is, azonban számukra sokkal nagyobb jelentőséggel bír az orosz piac, így a teljes kilépést ők nem kockáztatják meg.

A Volkswagen 1 millió eurót (mai árfolyamon nagyjából 382 millió forintot) adományoz az ukránok megsegítésére. A Volkswagen égisze alatt futó Skoda 400 ezer eurót (kb. 152 millió forint) ajánlott fel jótékony célokra. Ennek ellenére mindkét márka máris komoly megszorítások elébe néz; a csehek nemrég bejelentették, korlátozni kényszerülnek a csehországi gyártást, mert az autókhoz szükséges alkatrészek egy része Ukrajnában készül, a gyártás pedig értelemszerűen szünetel a megszállt területen. Az anyacég is hasonló problémákkal küzd; a jövő héttől kezdődően csökkentik a wolfsburgi gyár termelési sebességét, mert az ott előállított autók nagy részéhez szükséges alkatrészek egy része szintén Ukrajnában készül. Továbbá fontolóra veszik a drezdai és zwickaui gyár átemeneti bezárását is, hasonló megfontolásból. Ennek ellenére minden bizonnyal nem vonul ki egyik márka sem Oroszországból. 2021-ben a 8,8 milliós eladásokból összesen 204 ezer autó jutott az oroszoknak, ebből 90 ezer Skoda, amivel a cseh márka második legnagyobb felvevőpiaca volt Oroszország.
Hirdetés
A téma kapcsán Németországban a különböző márkák között jelentős véleménykülönbségek alakultak ki. A Mercedesnél - hasonlóan a Volkswagenhez - szintén 1 millió eurót ajánlottak fel jótékony célra, és "erősen figyelik" a helyzet alakulását, egyelőre semmilyen szankciót nem jelentettek be az orosz piacra nézve. A Mercedes-Benz csoportszinten tavaly kicsivel több mint 2 millió autót értékesített világszerte, ebből 45 ezer jutott Oroszországba. A másik nagy német márka, a BMW sokkal drasztikusabb lépéseket hozott, a GM-hez hasonlóan a bajorok is leállították az exportot Oroszországba, azonban a kiskaput otthagyták a közlemény végén, miszerint a helyzet rendeződése után talán visszatérhetnek. A BMW valamivel több autót adott el az orosz piacon, mint a Mercedes 2021-ben: a tavaly értékesített 2,5 millióból nagyjából 50 ezer új BMW-t és Minit regisztráltak az oroszoknál. Szintén leállítja az autói Oroszországba exportálását a Jaguar Land Rover - jelentette be közleményben a konszern. A britek 420 ezer autót értékesítettek tavaly, ebből szűk 7 ezer került az orosz utakra, így a GM-hez hasonlóan itt is inkább szimbolikus a távolmaradás.
Hirdetés

Talán egyetlen autógyártó konszern sem került annyira szorult helyzetbe, mint a Renault-Nissan szövetség.

A gazdasági megszorítások hatására csak hétfőn 6,4 százalékot csökkent a konszern részvényeinek az értéke, hiszen ebbe az érdekcsoportba tartozik az Oroszországban messze legtöbb példányban fogyó Lada is. Csak a tavalyi évben 350 ezret adtak el belőle, míg a Renault is 100 ezer fölött fogyott, így egyértelmű, hogy a Renault-Nissan semmiképpen sem fogja lehúzni a rolót Oroszországban. Viszonyításképpen a 2021-ben eladott 2,6 millió autóból több mint 535 ezer orosz forgalmit kapott. Szintén jelentős piaccal bír Oroszországban a Hyundai is; a tavaly eladott csaknem 4 millió autóból közel 380 ezer az oroszoknál talált gazdára, ennek ellenére nemrég a Hyundai 5 napra bezárta a Szentpéterváron található gyárát, félvezetőhiányra hivatkozva, közleményükben pedig azt írták: "A fent említett eseményeknek semmi köze az orosz-ukrán konfliktushoz." Az eddig nem említett gyártók közül szintén az orosz piac jelentős szereplője a Toyota - legalábbis 2021-ben 117 ezer eladott autóval zártak az országban (globálisan valamivel több mint 1 millió autót értékesített a márka). A Toyota nyilvánosan eddig nem tette felelőssé Oroszországot a konfliktus kirobbantásáért, de vélhetően a japánok is elszenvedői lesznek a gazdasági szankcióknak, ugyanis a japán kormányzat - hasonlóan a nyugat-európai országokhoz - támogatja Oroszország leválasztását a SWIFT rendszerről, ami ellehetetleníti a két ország közötti gazdasági kapcsolat, mely természetesen a Toyotát is érintené. Hasonló cipőben jár a Suzuki és a Honda is, bár mindkét márka piaci részesedése elhanyagolható (a Suzuki szűk 10 ezer, míg a Honda picivel több mint ezer autót értékesített Oroszországban). Az összképből tehát könnyedén kiolvasható, hogy Oroszország minden bizonnyal nem marad autó nélkül, elsősorban a kisebb piaci részesedéssel rendelkező vállalatok jelentettek be szigorú szankciókat, de minden esetben meghagyva a kiskaput az esetleges visszatérésre. Az orosz autópiac sorsa pedig nagyban függ azoktól a szankcióktól, melyekről jelenleg is komoly vita folyik a nemzetközi politikában.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2022.03.04. at 05:58
    Permalink

    Hát igen ☺️ Oroszországban Ladából adnak el messzemenően a legtöbbet😉 (régebben meg sokan azt híresztelték hogy ott sem kell a kutyának sem😉)
    Haszongépjármű területén is első helyen a GAZ áll (GazElla) harmadik az Uaz 3309 sorozat (régebben Uaz 452)

  • 2022.03.04. at 11:44
    Permalink

    Itt is az igazi vesztesek a nyugathoz tartozó gyártók, autógyártók ha kivonulnak az orosz piacról, ami persze érthető.
    Az orszok nem sokat veszítenek max a sokszínüséget, de már minőségibb kínai termékekkel minden pótolható ha az orosz gyártmányok nem lennének elegendőek. Kína már dörzsölheti a markát.
    És ez a gazdaság minden területére igaz.
    Ha Putyin tényleg ennyire előrelátóan taktikázott ami valószínű, nem fog megrogyni az orosz gazdaság, sőt hosszabb távon Kínával együtt még dominánsabbak lesznek.
    Ezt az európai unio meg az usa eltaktikázta, sőt kiszolgáltatottá vált európa ezáltal.

    • 2022.03.05. at 10:41
      Permalink

      Baxki 40 évig tolták ezt a haldokló nyugatos baromságot. “Még dominánsabbak”, hát persze…
      Aztán beleér a kezük a bilibe.
      Az első körös céges szankciók párszázerer munkahelyet jelentenek (csak az Ikea vagy 10.000 embert foglakoztat).
      A gyártók jelentős része helyben is szereltetett, a Lada a Reanault-nak köszönheti, hogy legalább Loganhoz képest nem rémesen elavult a Kamazt pedig a Mercedes tudása tartotta életben.
      Persze lehet ezeket államosítani, de az csak annyit ér mintha a szibériai hidegben azzal fűtenéd magad hogy bepisilsz.
      Senki nem fog több földgázt venni az oroszoktól mert mi nem veszünk. A kereslet lemegy az ár is, ha Kína többet vesz max csak azért mert olcsóbb, de azt nem csak leszálíltani kell hanem betárazni.

      • 2022.03.05. at 16:56
        Permalink

        “A Kamazt pedig a Mercedes tudása tartotta életben…”

        Most inkább ne menjünk bele abba, hogy az agyonszopkodott angol márkáid közül melyik az, amelyik ma angol know-howra épül. A Rolls-Royce-t nem a BMW tudása tartja életben? A Bentley-ét nem a VW? Az Opelét vagy a Fiatét nem a Stellantis? Hány ilyen példát soroljak még? A kis halakat idővel megeszik a nagyok, ezt Marchionne is megjósolta. A Tatra sem tudom, hogy bírna meglenni a Paccar-csoport háttere nélkül. A Mercedes pedig 10%-ban Geely – ezt csak azelőtt írom, mielőtt a nyáladdal felmosnád a házad teljes padlózatát…

        • 2022.03.06. at 15:47
          Permalink

          Az a hajtóműgyár Szicsben úgyis csak lopásra épül. Maga Zöldike, a nagy “király” írta már többször, hogy mindent lopnak. Ha majd idejön és elkezd puffogni, akkor pedig szépen belinkelem a kommentjét, ahol ezt leírta, és utána majd elhallgat, ahogy ilyenkor szokta…

  • 2022.03.05. at 17:09
    Permalink

    Tényleg azt hiszed hogy a ruszki nem jut német autóhoz?
    Ne legyél ennyire naiv,németország legalább 40-éve megél. abból hogy embargós országokba szálít,csak max panamai vagy kinai zászlóval.
    Annó az usa-ban minden űrprogram és vadászgáp gyártáshoz titán kellet. Szerinted az akkor még szovjet nem tudta hogy tőle veszik??

    • 2022.08.02. at 01:01
      Permalink

      Hát lássuk csak, az újautó-eladások valami 80%-ot zuhantak mostanra. És elnézve az adatokat nem csak a németek de pl a Lexus eladásai is ekkorát zuhantak, pedig Oroszország egy komoly piacuk volt.
      Szerintem olvastál egy sztorit Kim Dzsong Un Mercedeséről és most próbálod kivetíteni a “németekre”, pedig jó eséllyel a koreai diktátor sem gyártól vette, és nem is kap hozzá gyári támogatást.

      A második példádat végkép nem értem. Az USA az SR71-essel elkészítette az abszolút über kémgépet, ami ellen a SZU embertelen költségekből fejlesztett vadászgépet, miközben az átlag prolik éheztek.

      Komolyan gondolod hogy a mindent elkúró, de kizárólag fegyverkezésben önmegvalósító ruszkik direkt adtak a gazdaságilag sokkal erősebb USÁ-nak titánötvözet?
      Most amellett hogy bár az USA nem számít komoly titánium-ötvözet termelőnek azért akad egy két szövetséges ország amelyik igen (pl Japán).

  • 2022.08.01. at 13:29
    Permalink

    Baromságnak tartom azt, ha az amerikai-orosz hárorúskodás miatt a gyártók kivonulnak orosztországból.
    Olyan ez, mintha a fiad egyest kap matekból, ezért holnaptól nem eszel húst és nem iszol tejet.

    • 2022.08.02. at 00:45
      Permalink

      Valahányszor a facebookon viszontlátom ezt az égtelen baromságot meg vagyok róla győződve hogy csak valami fizetett orosz troll képes felvállalni, ezért lep meg ha másfajta profilú (már egy ideje kommentelő, tehát nem ruszki propaganda céllal létrehozott kamu) nickről látok ilyet.

      Ennyire nem látod az összefüggéséket? Mi xartól lenne ez “orosz-amerikai” háború? Ez egy megindokolhatatlan orosz agresszió Ukrajna ellen. Ami egyrészt alapvető támadás Európa ellen, másrészt egy üzenet az elmebeteg pszichopata Putyintól, ha nem lehet az övé Ukrajna akkor ne legyen “senkié”.

      Az amerikaiaknak úgy hiányzott ez a konfliktus, mint egy púp a hátuk közepére. Európának dettó. A legröhejesebb hogy az elmúlt félév alapján úgy tűnik, a ruszkik is csak veszítenek rajta, nemcsak a lakosság (basszus 80%-os zuhanás az újautó-eladásokban), de a sok szemét tolvaj oligarcha is bukja a nyugatra mentett játékszereit (legalábbis egy időre biztos amíg le lettek foglalva).

Vélemény, hozzászólás?