Gumit lyukasztottunk, defektjavítót teszteltünk, négyet is

Párhuzamos teszten vallanak a defektjavítók

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Négy defekt egy napon, egy autón? Ennyire senki sem lehet peches, mi mégis négy különböző defektjavítót tettünk próbára. Természetesen szándékos gumilyukasztással.

Holts, Slime, Prevent és Liqui Moly defektjavítók. Vajon melyik orvosolja legjobban a pótkerék nélküli autós gumiszakadását?

Egyre több autóból spórolják ki a gyári pótkereket, s az autógázra átállók is kivétel nélkül defektjavítóra cserélik azt, hiszen a gáztartályt annak helyére a legjobb beépíteni. A beszerelők rendszerint bátran buzdítják is a kuncsaftokat, vegyenek defektjavítót és gumisérülés esetén orvosolják azzal a defektet.

Arról már bőséggel írtunk, hogy a hazai utakon viszonylag bátor vállalkozás valódi pótkerék nélkül autózni, hiszen a gumisérülések jelentős részéhez, azaz az oldalfal-sérüléses, kátyús fajtákhoz nem jók a javítókészletek. Nem meglepő módon, hiszen azokat a gumisműhelyek sem tudják orvosolni. De vajon mennyire jók a kisebb, például szög-sérülések helyszíni javítására?

Csak egy apró szöget ütöttünk az abroncsokba, ám a löttyök macerás kimoshatósága miatt a teszthez használt gumikat szereltettünk az alufelnikre. Szándékosan nem acélokra, ugyanis a defektjavítókat elsősorban a gumikat az acéloknál erőteljesebben feszítő, peremüknél jobban záró könnyűfém kerekekhez ajánlják

Első lépésben minden esetben a lyukat okozó tárgyat, jelen esetben a szöget kell eltávolítani

A kérdés a mi fejünkben is szöget ütött, ezért aztán megkértük a nonstopgumit, tegyenek félre nekünk négy, már selejtezésre érett abroncsot, amibe immár szó szerint szöget üthetünk. A próba-abroncsokra voltaképp csak azért volt szükség, hogy a teszt után ne kelljen a gumik javításával vesződni, az ugyanis nem kicsiny macera. Az abroncsokba fújt vagy töltött tömítőanyag ugyanis rendszerint büdös, ragacsos folyadék, és azt az abroncsból, valamint a felniről is el kell távolítani. A nagyját ronggyal lehet kitörölni, majd jöhet a vizes mosás, végül az újabb törlés. Sok esetben nem is lehet észrevenni, hogy hol volt a lyuk, ilyenkor az abroncsot vissza kell szerelni a felnire, ismét felfújni és akár vízbe meríteni, hogy kiderüljön a sérülés helye. Sok gumis vissza is utasítja a defekt-javítóval kezelt abroncsok javítását, mondván, hogy azok már nem orvosolhatók, ám ez a nonstopgumi.hu szakemberei szerint nem igaz, egészen egyszerűen csupán nem jó üzlet, hiszen nagyon időigényes, mégsem lehet érte több pénzt elkérni, mint egy sima defektjavításért.

Dolgozik a Holts defektjavítója, a cső tövénél enyhén szökik a hab

A teszthez a négy, kilyukasztható abroncson túl négy különböző defektjavítót vettünk. Gyárit ezúttal nem teszteltünk, hiszen a cikk készítéséhez bevetett Ford Focushoz javítókészlet helyett bölcs módon, valódi pótkerék jár. Áruházból az 1290 forintos Prevent Defekt gyorsjavító, illetve az 1590 forintos Holts defekttömítő névre hallgató habokat, autósboltból a 3150 forintos Liqui Moly RACING defekt spray nevű folyadékot vásároltuk, a negyedik szereplő pedig a nonstopgumi által forgalmazott Slime defektjavító volt. Utóbbi csak egy tömítő-folyadék, ha nincs az autóhoz saját kompresszor, (vagy pumpa) akkor azzal együtt kell megvenni, 11 ezer forintért (amúgy csak a folyadék 3200 forintért kapható). Mivel a defektjavítókat elsősorban a gumikat peremkialakításuk folytán az acéloknál erősebben feszítő alufelnikkel ajánlják (és gyárilag is jellemzően azokhoz mellékelik), mi is ilyennel tettük őket próbára.

Összevetésünkben csakis a Slime ajánlott kompresszort a defektjavítójához, ám utóbbi nélkül a többivel sem érdemes próbálkozni

Miután a tesztabroncsok felkerültek a felnikre, utóbbiak pedig az autóra, azokba kalapáccsal beütöttük a szögeket, ráengedtük az autót, és mivel mindegyik defektjavító használati utasítása azt írja, hogy első lépésként, ha tudjuk, távolítsuk el a sérülést okozó tárgyat, majd pedig eresszük ki a maradék levegőt az abroncsból, így tettünk.

Ezután egyesével befújtuk, illetve a Slime esetében betöltöttük a folyadékot. A három aeroszolos defektjavító közös jellemzője, hogy azok elvileg pumpa/kompresszor nélkül is használhatók lennének, ám kivétel nélkül írják, hogy 5-10 kilométeren belül ellenőrizni szükséges a töltőnyomást. Kezelhetőség szempontjából egyértelműen a Liqui Moly terméke a legjobb, ott a folyadék a szelepen keresztül szivárgásmentesen ment át az abroncsba, míg a habosak a töltőcsövek csatlakozó-pontjainál szivárogtak, a Holts esetén a hab enyhén bele is kötött a szelepbe. A Slime-hoz nincs a szelepre csavarozható töltőcsatlakozó, helyette a szeleptű kitekeréséhez van célszerszám, s utóbbit kiemelve egy sima zsugorcsövön keresztül, a flakon nyomkodásával, kézzel kell átpumpálni a tömítőanyagot – hölgyek vélhetően utálnák emiatt. A szelep visszatekerése után következhetett a szivargyújtóról üzemeltethető kompresszoros kerékfújás. Érdemes közben járatni a motort, a kis pumpa ugyanis 8 percig dolgozott az előírt légnyomásért, s áramfelvételével egy kisebb autó akkumulátorának töltését jelentősen apaszthatja.

Minden esetben úgy kell forgatni az abroncsot, hogy a szelep felül legyen, ugyanis a defektjavítókat fentről lefele kell betölteni. A folyadékokat azonnal körbe kell járatni az abroncsokban, azok menet közben a centrifugális erő által a gumi belsején körbefutnak, és úgy tömítenek

A többiekkel gyorsabban végeztünk, de a tesztelt, 215/55 R16-os abroncsba a Prevent mindössze 0,3, a Liqui Moly 0,5, a Holts pedig 0,75 bar nyomást nyomott csak bele. Ezzel nem kívántunk elindulni és nem is javasolnánk senkinek! Ezért kompresszorral beállítottuk az előírt légnyomásokat, és csakis utána jöhetett a néhány kilométeres próbakör. Nem éreztünk különbséget az abroncsok között. Végül ellenőriztük a nyomásokat, a mintegy 2 kilométeres próba után a Holts defektjavítójával kezelt abroncs 0,1, a Slime-os 0,3 bar, a másik kettő pedig nem kimutatható mértékű légnyomást veszített csupán. Fontos, hogy miként mankókerekekkel, a defektjavítóval kezeltekkel is minél rövidebb táv és maximum 80 km/órával tehető csak meg – a legközelebbi gumisműhelyig. Az abroncsban lötyögő folyadék ugyanis forgás közben súrlódik, hevül.

Leszerelés után mindegyik abroncsban maradt még bőven defekttömítő, amit a felniről is le kell egyébként törölni. Egyedül a Slime zöld folyadéka nem számított büdösnek, a Holts sem volt zavaró, ám a Prevent ammónia szagot árasztott

Látványra a Liqui Moly barnás löttye a legkevésbé bántó, ám hígító-szagával utóbbi volt a legémelyítőbb

A különféle szerekkel kezelt gumik leszerelése után magunk is megértettük, miért is nem kedvelik a gumisok a defektjavítókat. A Prevent fehér habja intenzív ammónia, a Liqui Moly barna folyadéka erőteljes hígító szagot árasztott, míg a Holts fehér krémje minimális, sült hús illatba oltott ammóniumot tartalmazott csak, a zöldes Slime pedig teljesen szagtalannak mutatkozott.

Ha a gumitömítést nézzük, gyakorlatilag döntetlen eredménnyel állapíthatjuk meg, hogy mindegyik márka megfelelőnek bizonyult, ha viszont azt vesszük, hogy a pumpa nélkül is használhatónak hirdetett aeroszolosokhoz is elengedhetetlen a pumpálás, azokat átverőnek is nevezhetjük. Noha a kompresszoros Slime drága, egy defektet csakis azzal tudtunk volna hatásosan orvosolni, hiszen, amennyiben a többivel, külön pumpálás nélkül elindultunk volna, vélhetően ugyanúgy kinyírtuk volna az abroncsokat és a felniket is, mintha nélkülük gurultunk volna tovább. Kompresszor nélkül tehát nem érdemes defektjavításba kezdeni, de megjegyezzük, akinek kerekéből Budapesten illan el a levegő, és nincs pótkereke, olcsóbban jön ki, ha nem maga kezdi a lyuk foltozását, hanem hívja a nonstopgumi éjjel-nappali segélyszolgálatát. Ez nem reklám, hanem tényleg jó tipp, 6 ezer forintért kiszállnak és megjavítják vagy kicserélik a szakadt abroncsot – a végösszeg biztosan kisebb, mint a defektjavító és az utólagos abroncsjavítás, illetve szerelés ára, és akkor a mindenki számára értékes időről még nem is beszéltünk.

Köszönjük a teszt elkészítésében nyújtott segítséget, azaz a gumik le-fel szerelését a nonstopgumi.hu-nak!

Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.31. at 09:44
    Permalink

    Üdv mindenkinek!
    Mindig örömmel és kíváncsian olvasom Katona Úr cikkeit!
    Megjegyzem, a többit is 🙂
    A defektjavítókkal van saját tapasztalatom is!
    Skoda Octavia Dual gépkocsimba a pótkerék helyén a gáztartály van,így Én is defektjavítóval járok.
    Tavaly decemberben,-10fokban és 12 cm.-s hóban kellett a reptérre vinni,nagyon sürgősen a fiamat!
    Mivel a ” ZÉRÓ TOLERANCIA” érvényben volt,és ebéd után 1 pohár bort fogyasztottam,így megkértem egy ismerőst,vigyen fel bennünket.
    Menet közben egy kanyart “szűkre véve” fordult el és mind két jobboldali gumi megsérült.Néhány km.megtétele után leeresztettek.A korábban említett időjárási körülmények között,félre álltunk és a szemmel láthatóan sérült,hátsó kerékbe belenyomtam a PREVENT defektjavítót az előírás szerint.Szemlátomást felfújta a kereket.Elindulást követően derült ki,hogy az első gumi is lapos!Se baj” van másik” felkiáltás mellett,ebbe is belenyomtam a második(utolsó ) defektjavítót!
    Mit tudott?Ettől a ponttól,kb.40km.-t mentünk az első olyan településig ahol volt gumiszerelő és hajlandó volt szombaton este segíteni!!Ő az a mester,aki Pilisen a 4-es főúton azonnal a segítségéről biztosított!A műhelyénél,teljesen lapos gumikkal vártam.Amikor meglátták a sérülést,azon csodálkoztak,hogy tudtunk idáig eljönni!Mind 2 gumi QO.-s lett.A PREVENTNEK köszönhettem,hogy megközelítőleg,40km.-t megtudtunk tenni,totál használhatatlanná vált gumikkal!
    Nem utolsó sorban a segítő kész MESTERNEK köszönhetően biztonságos tovább haladásunk,lehetővé vált!
    Ami biztos!Nem teljes értékű gumink lett,de a tovább haladásunk biztosítottá vált az első szervizig!Talán ez volt a legfontosabb számunkra!
    Önnek további jó munkát kívánok!
    Üdvözlettel:Soós László

Vélemény, hozzászólás?