Se fotó, se videó: látogatás az Audi Motorfejlesztő Központban

Audi élménynap a győri gyárban

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Az Audi győri gyárában jártunk, de nem sima körsétán. A legszupertitkosabb részleg, a Motorfejlesztő Központ kevésbé titkos pontjain kalauzoltak.



Jövőre lesz 20 éves a Győrben 1993-ban beindított Audi Hungaria Motor Kft., az idén már 391 hektárnyi területen elterülő létesítményben közel 8600 fő dolgozik, a tavalyi évben pedig 1 883 757 motor és 39 518 autó hagyta el a gyár területét, főleg a gyárterületet praktikusan átszelő vasútvonalon keresztül. Most már az innen kijövő termékek összetétele is igen változatos, négyhengeres Otto- és Diesel-motorból tavaly 1 399 506, öthengeres benzinesből 4434, hathengeresből 447 835, V8-asból 27 201, tízhengeresből 4320, V12-esből pedig 461 darab készült. Statisztikus vénájú olvasóinknak álljon itt még pár mesés szám, ezúttal a 2011 végéig legyártott autókkal kapcsolatban: 19 688 TT Coupé, 5804 TT Roadster, 11 752 Audi A3 Cabriolet, 2236 RS3 és 38 szupertitkos kísérleti jármű. Ezekkel együtt 553 354 gördült ki a gyárból az elmúlt közel két évtizedben.

Lényeges, hogy bár Audi-gyárról van szó, a konszern többi márkája is részesül az itt készülő motorokból: 49,1%-ot visznek négykarikás autókba, 22% Volkswageneket hajt, 10,8 %-ban részesül az eredményekből a Skoda, a maradékon pedig a Porsche, a Lamborghini és a cégcsoport kínai partnerei osztoznak. A gyár népszerűségét jól példázza, hogy tavaly 46 000 jelentkező próbált náluk munkát találni, persze sokuknak csalódnia kellett. Ez alkalommal a gyár motorfejlesztő részlegében tehettünk körsétát, kicsit szimuláltunk, fejlesztettünk, vizsgáltunk és elemeztünk, persze csak gyenge képességű ipari tanulók módjára. Ilyen motorfejlesztő központból egyébként 15-öt működtet a cég világszerte, és összesen nagyjából 6000 ember munkálkodik azon, hogy a jövő Audi-motorjai csendesebbek, takarékosabbak, praktikusabbak és kíméletesebbek legyenek. A győri a kisebbek közé tartozik, hiszen míg Wolfsburgban 2000, Ingolstadtban és Neckarsulmban 1600, addig Győrben 170 mérnök dolgozik.
Hirdetés
A 2001-es megnyitás óta több mint 9 milliárd forintot fordítottak az 5000 négyzetméteren elterülő Motorfejlesztő Központra, ahol nem csak az Audi számára végeznek K+F tevékenységet: többek között például itt optimalizálták a 2,0 literes TFSI motort a Volkswagen Amarok pickup számára. Másik jó példa az 1,8-as TFSI motor, melynek belső súrlódását jelentősen csökkentették az eltelt évek folyamán. A kezdeti állapotot 100%-nak véve az eredetinek már csak 68%-a a jelenlegi érték, ami fogyasztásra fordítva 0,3-0,4 l/100 km-es csökkenést jelent a kezdetekhez képest. A létesítményben 13 hipermodern próbapadon vizsgálják a motorokat, és ez alkalommal négy részleg munkájába kaphattunk betekintést.


Elsőként a virtuális fejlesztéssel, szimulációval foglalkozó csoport munkájába leshettünk bele. Büszkén jelentem, fejlesztettem az Audinak, miután csoportunk többi tagjának hezitálását látva önként jelentkezőként, egy nagyfelbontású kamera kereszttüzében a falnak csaptam egy gurulós állványra helyezett motorblokkot. Ezután következett a varázslat, CAD/CAE terminálok elé ültettek, ahol megnézhettük, hogy a részleg által virtuálisan leképezett motorblokkot ráhelyezték a valós idejű felvételre, s láss csodát, a számítógépes modell pontosan úgy pattant vissza a falról, ahogy a "hús-vér" motor a kamera által rögzített képsorokon. A számítógépes tervezés és modellezés több előnyt is biztosít a mérnököknek: az alkatrészek parametrikus 3D modelljei sokkal precízebbek és összetettebbek, mint a korábban kézzel készített tervrajzok, ráadásul egyszerre többen, valós időben dolgozhatnak az adott "munkadarabokon". Ráadásul időt és pénzt is megtakarítanak a szilárdság-, lengés- és áramlástani vizsgálatok számítógépes modellezésével. A részleg nevéhez fűződik a gyár által alkalmazott univerzális (azaz négyhengerestől V12-esig mindenféle erőforráshoz könnyen hozzáigazítható), hosszú vasúti szállításokra is használt motortartó állványok kifejlesztése.
Ezután az akusztikai részlegen fogadtak, ahol megnézhettük, hogyan dolgozik a motorok hangkibocsátásának feltérképezésére alkalmas akusztikai kamera. A képen látható eszköz pókhálóhoz hasonlít, közepén található a kamera, a háló csomópontjaira pedig apró mikrofonokat helyeztek el. Ha a kamerát egy zajt kibocsátó tárgyra irányítjuk, egy erősítő, egy számítógép és egy összetett szoftver segítségével képes megmutatni, hogy a tárgy - esetünkben motor - mely részéről, és milyen erősséggel érkezik a zaj. Ez segíti a mérnököknek a motorokból eredő zajok, s a zajt keltő alkatrészek feltérképezésében, majd ezután azok kiküszöbölésében. Decibelben fejezik ki a hang erősségét, ez egy százalékhoz hasonló viszonyszám: 1 decibeles eltérést már érzékelünk, 3 dB a fizikailag kétszer olyan erős érték, de fülünk és hallásunk sajátosságai miatt két hangforrás között 10 dB eltérés kell ahhoz, hogy egyiket kétszer olyan hangosnak érezzünk, mint a másikat. Pár érték példa gyanánt: a hűtőszekrény 40, egy megtöltött konferenciaterem 60, egy láncfűrész pedig nagyjából 110 decibellel szól, a tesztautóinknál mért értékek pedig cikkeink műszaki táblázatánál olvashatók.

A tribológiával, azaz súrlódástannal foglalkozó részlegen egy kézi váltós 1,8 TFSI motorral szerelt A3-as motorjának működését mutatták meg. Az autó átlagfogyasztása 5,7 l/100 km, a CO2-érték 134 g/km. Nem rossz számok, de ha fogjuk a fejünket, ha kiderül, mire égetünk el ennyi benzint. Az energia 40%-a hőveszteség formájában tűnik el, 25% távozik a kipufogón át, 10%-ot vesz le a súrlódás, 7-et az áramlás, és a motor által elfogyasztott energia mindössze 18%-a fordítódik arra, amire szántuk, vagyis hajtásra. A súrlódásanalitikai fejlesztők azon dolgoznak, hogy az ezáltal keletkező veszteségeket minimalizálják. Egyesével elemzik a motor részegységeit, a motor hatásfokát, és ennek eredményei alapján dolgozzák át az alkatrészeket. Itt árulták el nekünk a fejlesztők munkájának lényegét: amikor valamibe belefognak, nem tudják, mi lesz a végeredmény. Bár a jövőt alakítják, abba bele nem látnak, de mindent megtesznek, hogy a lehető legjobban alakuljon. Végül a magukat egyfajta rendőrként aposztrofáló járműfejlesztők tartottak demonstrációt a legújabb 3D-s technológiát felvonultató arzenáljukból. Háromdimenziós szemüveggel néztük, ahogy egy virtuális Audi végigmegy a győri gyár élethű modellezésű tesztpályáján, és meghallgattuk, hogy szól egy S3-as kasztni, ha hangfalként használják. Az egyes fejlesztőcsoportokat összefogó, vásárlói igényeket elemző, majd azt mérnöki nyelvre fordító részleg már az új modellek tervezésében, modellezésében vesz részt. 5 évvel az új modell megjelenése előtt már ismerik az újdonság alkatrészeit, és 2 évvel a megjelenés előtt megkapják az első prototípusokat. Ezekhez az összetett feladatokhoz Ingolstadtból érkezett tapasztalt mérnökökkel frissítik a győri csapatot, és persze a győri Széchenyi Egyetemen alapított Audi Hungaria Járműmérnöki Tanszékcsoport legjobb diákjait is szívesen veszik át diploma után. Lézerszkenner, akusztikus kamera, virtuális fejlesztés: a látottak alapján nem meglepő, hogy a győri gyár hazánk legnépszerűbb pontja a munkavállalók körében.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?