Szinte minden volt már a vevők kedvence

50 éves a világ legnépszerűbb autója, a Toyota Corolla

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Volt már hátul hajtó kupé, összkerekes kombi és temérdek más is, ma viszont már csak egy szedán a Toyota Corolla. Túl 50 éven és 44 millió példányon.

Kereken 50 évvel ezelőtt így nézett ki az első Toyota Corolla, egészen pontosan annak kombija. Kortársa volt a nálunk Zsiguliként ismert Fiat 124-nek

50 év, 11 generáció, 44 millió eladott példány - tömören ez a Toyota Corolla - jelenlegi - mérlege. A fél évszázada hódító modell története ennél sokkal komolyabb, már önálló történelem. Nézzük egy kicsit a gyártóét is: a Toyota Motor Company csak 1937-ben alakult, a cég első autója, az AA idén 80 esztendős, hiszen 1936-ben jött ki az addig automata szövőszékeiről híres Toyoda Automatic Loom Works előadásában. A II. világháborúban aztán a Toyota is teherautókat gyártott, a Toyota Motor Works pedig csodával határos módon megúszta az amerikaiak bombázását. 1945-ben a Toyota az egyetlen megmaradt japán teherautógyár volt, ráadásul újjáépítésének elősegítésére 1500 teherautót rendeltek tőlük a jenkik. Személyautók viszont ekkoriban nemigen készültek Japánban, ők is amerikaiakat vettek, nem kis számban. A Toyota már 1947-ben bemutatott egy olyan modellt, aminek nem volt amerikai konkurense. Ez volt a Toyopet becenévvel illetett SA, 27 lóerős 1,0 literes motorral és négyüléses karosszériával. Az ötvenes években a többi japán vállalathoz hasonlóan a Toyota is csődközelbe került, egy 24 bankból álló konzorcium mentette meg, majd 1955-ben jött az első népautója, a Crown. Már e modellnél „just in time” -rendszerűvé alakították a termelést és az alkatrészellátást, 1966-ban pedig önálló gyárat húztak fel nagy dobásuk, a Corolla számára.

Vadonatúj gyárban, ünnepélyesen gördült le az első Corolla 1966 novemberében

A Toyota tudatosan készült arra, hogy a Corolla kulcsfontosságú modell lesz. Számunkra hihetetlen, de a hatvanas években már „3C láz” hódított Japánban. Ez a Car, airCondition, Color TV, azaz autó, légkondi, szíves tévé szavakra utalt. Az 1964-es Tokiói Olimpia, és az annak kapcsán épült temérdek új út kapcsán hihetetlen fejlődés és mobilizáció kezdődött meg japánban, a Nissan is kihozta a Sunnyt, ráadásul a Corolla előtt. Állítólag annak 1,0 literes motorja miatt fúrták fel az utolsó pillanatban a Corolla blokkját 1,1 literesre, hogy a többletet a reklámkampányban hangsúlyozhassák. Az első Corolla 3,85 méter hosszú kétajtós szedán vagy kombi volt, alig több mint 700 kilogrammos saját tömeggel és 60 lóerővel. Azonnali siker lett, az első évben 160 ezer példány készült belőle, az indulás után 3 évvel és 8 hónappal túl volt az egymillió példányon. Ekkoriban, 1970 májusában debütált a második generáció, amiből már összesen 25 különféle verziót kínált a Toyota. A Corolla még mindig csakis kétajtós lehetett, de már limuzin, kupé és kombi karosszériával, az 1,2 literes motorjából 55-58 lóerőt kihozva. Dönthető hátsó ülés, az első ülésekbe integrált fejtámasz és csomagtérvilágítás is szerepelt már benne, elsőként ez a generáció érkezett Európába, természetesen csak annak nyugati felébe.

A második generáció már nem csak a japán, az amerikai és az európai vevőket is erőteljesen csábította, 1974-re elkelt az egymilliomodik példány

Mai szemmel fura, hogy 1974-ben újabb modellváltás és a teljesen új harmadik nemzedék következett, már 4 méter feletti hosszall, programozott gyűrődőzónákkal, így új biztonsági sztenderdet hozva. Ebben az évben érték utol a Corolla eladásai a Volkswagen Bogárét.

Gyártáskezdete után mindössze 8 évvel a világ legnagyobb példányszámban eladott autója lett a Corolla, és azóta is annak számít.

Bár az alapmotor még ekkor is 1,1 literes, 55 lóerős volt, az 1,6 literes csúcs akár 115 lóerőt és ötfokozatú váltót adott. A két- és négyajtós limuzinok, a kombi és a B-oszlop nélküli kupé mellé 1976-ban érkezett meg a Liftback lejtőshátú verzió - szintén keret nélküli ablakos ajtókkal. Ma nyálcsorgatónak számít bármelyik harmadik generációs Corolla, ezeket ráadásul már katalizátorral szállították az Egyesült Államokba.

Kezdetben csak műanyag szélű, majd teljes egészében plasztik lökhárítókat kapott az 1974-től gyártott harmadik generáció

Kapaszkodjanak meg, az 1979-ben kigördített negyedik generációs Corolla már automata légkondicionálót is adhatott. Japán ekkor már bőségesen kilábalt a válságból, jelentősen nőtt az életszínvonal, ennek megfelelően változott a Corolla is. Az egykori olcsó autó már a némi luxust adó, de még mindig gazdaságos irányt célozta. Új motorpalettával, merevtengelyes és laprugós helyett hosszanti lengőkaros és tekercsrugós hátsó felfüggesztéssel, de a korábbiakhoz hasonlóan még mindig hátsókerék-hajtással. 1980-ban már évi félmillió példány készült az immár biztonsági üvegekkel szerelt típusból, 1983-ra elkészült a tízmilliomodik Corolla. 1979-ben rögtön 5 különféle (két és négyajtós szedán, kupé, valamint lemezelt hátuljúként is kínált lejtőshátú) karosszériával mutatkozott be, de 1982-ben kiegészült még egy ötajtós kombival is. Motorból 1,3- és 1,6 literes felülszelepelt és két vezérműtengelyes benzinesek szerepeltek 55-110 lóerős teljesítménnyel, de 1,8 literes dízel is volt már ekkor.

Hirdetés

1979-ben jelent meg a Corolla negyedik generációja, 1982-ben még kijött belőle a kombi, aztán 1983-ban jött az ötödik nemzedék

Az 1983-ban érkezett ötödik generáció - gyári kódnevén AE86 - már felénk is ismert volt. Ez minden idők leginkább szögletes Corollája. Ugyancsak temérdek - meredekhátú 3 ajtós, lejtőshátú 5 ajtós, szedán, Levin néven kupé - karosszériával készült. A legnagyobb érdekesség, hogy bár a Corolla e nemzedéktől fronthajtású, a Coupé GT maradt hátul kaparó - ezért számíthat ma a drifterek kedvencének. A fronthajtású verziók komfort-orientáltak voltak, utasterük a korábbiaknál tágasabb lehetett, míg a hátul hajtó Coupé a vezetés élményét hivatott szolgálni - a csúcsmotor 1.6-os, 16 szelepes, 130 lóerős volt. És meglepően élénknek bizonyult az alap 1.3-as (65-69 LE), 1985-től 12 (8 szívó, 4 kipufogó) szelepes, akkortól 74 lóerős motor is. Saját tapasztalatból tudom, hogy utóbbi patentül kapcsolható ötfokozatú váltójának kettesében is meg lehetett futni a 100 km/órás tempót. Daliás idők voltak ezek, már 1.8-as, 65 lóerős dízelmotor és négyfokozatú automataváltó opciójával.

Az első fronthajtású Corolla volt az ötödik generáció, leszámítva a hátul kaparó, a drifterek egyik kedvencének számító Coupé GT-t

A szögletes ötödik generáció ugyanolyan rövid életű volt, mint az első. Bár már számítógéppel tervezték, biztonságának javításához 100 modellt áldoztak fel törésteszten, ez is kifutott négy év alatt, 1987-ben már bemutatkozott a hatodik generáció, az első kerekded Corolla. A műszakiság szinte változatlan maradt az új lemezek alatt, a szedánt, a meredekhátú 3 és 5 ajtós Compactot, valamint a lejtőshátú Liftbacket 1988-ban egészítette ki a Tercel XLi, 1.6-os 16 szelepes benzinmotorral és állandó összkerékhajtással, valamint emelt karosszériával, hogy mást ne mondjak, az Audi allroad sorozatát jócskán beelőzve.

Ötajtós lejtőshátúként és Tercel XLi terepkombiként egyaránt nagyon menő volt a hatodik generáció

Míg a korábbi Corollák csak szürkeimportból érkeztek hazánkba, az 1992-ben kihozott hetedik generációt már hivatalosan is forgalmazták itthon is. Új futómű, a korábbiaknál is kerekebb formák, már csakis 16 szelepes benzinmotorok, 2,0 literes (72 lóerős) dízel jellemezte a sorozatot. A Liftback ötajtóst állítólag azért törölték az 1995-ös faceliftkor a kínálatból, mert már a Carine E eladásait veszélyeztette, ugyanakkortól alapáron járt a szervokormány és a sofőroldali légzsák is. Maradandó emlék az 1997-ben debütált békalámpás, azaz nyolcadik Corolla, amit egy mindössze 29 éves dizájner rajzolt meg Japánban, a sportos háromajtósból WRC-modell is készült, a lejtőshátú korrekt családi autó volt, de nem maradt el a szedán és a kombi sem. 2000-ben kapott ráncfelvarrást és új, kivétel nélkül változó szelepvezérlésű (VVT-i) bezines motorokat, 90 lóerős 2.0 D-4D turbódízelt, majd 2001-ben már jött is az utód, hozzánk az év végén.

Szedán, ötajtós, kombi, és ha ez nem lenne elég, három- és ötajtós meredekhátú, valamint Levin néven kupé is volt a hetedik generációból (is). Akár ABS-szel és vezetőoldali légszákkal

A 2001-ben bemutatott kilencedik generációs Corolla az utolsó, ami komplett modellcsaládként létezett. Európának szánt, kellően modern dizájnnal, temérdek újdonság mellett már Isofix-csatlakozókkal és Opitron műszerblokkal. Ez még ma is meghatározó modell a hazai autóparkban - köszönhetően annak, hogy sokáig a top 10 eladott autó között szerepelt itthon is. Ahogyan az a Corolla generációváltásai között nem egyszer látható volt, a motorpaletta kezdetben itt is az előző nemzedékével egyezett, aztán a 2,0 literes, addig 90 és 110 lóerős dízel common-rail, azaz közös nyomócsöves, 116 lóerős lett, valamint megjelent az 1.4 D-4D 90 lóerővel, opcióként M-MT robotváltóval. Corolla Verso 2001-től készült, a 2004-es faceliftkor már az újabb verzió alapjain jelent meg, 2006-ban aztán a tizedik generációs Corolla már csak szedánként lépett színre, a kombinak vége lett, a három- és ötajtós pedig Aurisként futott tovább, az Auris kombijára pedig a második generációig kellett várni.

1997-ben jött, 2000-ben már új arcot kapott a kezdetben békalámpás nyolcadik generáció

2013-ban aztán jött a 11. generációs Corolla. Idén frissült, egyebek mellett LED fényszóróval. Fájó, de meg kell hagyni, a ma 1.33-as és 1.6-os benzinmotorokkal, valamint 1.4-es turbódízellel kínált négyajtós egy keserűen unalmas modell lett ahhoz képest, hogy több generáción át milyen sokszínű volt a világ legnépszerűbb modelljének számító, nevével virágkoszorút jelentő modell kínálata. 44 millió példányos eladásával azért még jó ideig őrizheti a világ legnépszerűbb autója címet.

2001-ben debütált az utolsó teljes Corolla modellcsalád, a tizedik és a tizenegyedik generáció már csakis szedánt jelent

Balra a tizedik, jobbra a tizenegyedik Corolla, a meredekhátúak 2006 óta Auris néven futnak. Hibrid - egyelőre - nem készült még a Corollából, de a következő generációt már aligha kerüli el a hibridesítés

Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 02:34
    Permalink

    Bizony nekem is volt alkalmam egy-egy komolyabb vita kapcsán észlelni, hogy a tudása nincs a helyzet magaslatán. Teljesen egyetértek. Általában a butaságát magabiztossággal pótolja:)

  • 2017.10.28. at 02:34
    Permalink

    Egyébként amikor megvettem az egyik nagy vetélytárs volt az Octavia RS. Még a vételkor is felmerült a Leonnal együtt, de számomra nem tudtak labdába rúgni a Corolla mellett.

    Velük igazán korrekt az összehasonlítás, hiszen hasonló méretű és tudású autók, csak a Toyota 1,8 szívóval jobb mint a másik kettő 1,8 turbóval.
    Persze egy zöldfülű ezt sem tudja értelmezni, így kár erőlködni. 🙂

    [url]http://www.zeperfs.com/en/duel367-359.htm[/url]

  • 2017.10.28. at 02:34
    Permalink

    Egyébként valóban vicces egyes sofőrök vergődése, hiszen az átlag autós szerint nem létezik gyors Corolla.

    Csak meg kell nézni az abszolút dilettáns és a táblázatot értelmezni képtelen zöldfülű hozzászólót.
    Többször belinkeltem és elmagyaráztam neki a lényeget, de képtelen felfogni. Ennyit tud és még ő írogat autós blogot. :DDD
    Kár, hogy elhagyta a lényeget és csak zöldre korlátozta a nevét, mert a régi neve legalább hű képet festett róla. 🙂

  • 2017.10.28. at 02:34
    Permalink

    Én a sportosan vezető, de racionális vevők táborába tartozom, ezért választottam a Corollát, ami maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
    Sajnos a dilettáns vezetés ki is irtott a sportosság írmagját is nem csak a Corollából, de általában a Toyotákból is.
    Béke poraikra.

  • 2017.10.28. at 02:34
    Permalink

    Ne felejtsd el, hogy Menő valszeg egy öreg stiftel is mindenkit lealázna…

    A TS 8.4mp alatt van százon, és az ilyen nyomatékszegény pörgős motoroknak az még a parádészáma.

    Nem kétlem, hogy a magyar utakon kiemelkedik A Corolla TS az 1.4es oktáviák és astrák között, de normális autók mellett kb azt fogja “alázni”, aki nem is akar versenyezni vele.

  • 2017.10.28. at 02:34
    Permalink

    Gondoltam, hogy megint itt fogsz értetlenkedni, mint a múltkor, de csak dobálj rám kígyót-békát megint, mintha ezt én találtam volna ki. Ennek az egésznek marketing-értéke van, fel lehet vágni azzal, hogy a Corolla néven futó modellekből már 44 millió fogyott világszerte, és ez sokaknak vásárlás-ösztönző tényező lehet. Amit képvisel a Corolla(a racionalitás, a józanság, a Toyota “Golfja”), az amúgy a generációk alatt jottányit sem változott, csak a fejlődést láthatjuk rajtuk, ha egymás mellett sorakoznak fel, ami tök normális. Európában főleg a németeknél vannak ilyen, a kezdetektől futó típusnevek, máshol nem jellemző.

  • 2017.10.28. at 02:34
    Permalink

    Azért sajátos, mert elég ritka az autók hátsó traktusánál az, hogy a rendszámot a lámpák fölé helyezik. A bevett megoldás az, hogy a lámpák között van a rendszám vagy alattuk. Más úgy látja, ahogy akarja, de nekem ez elég szokatlan, és egyben bejövős is.

  • 2017.10.28. at 02:34
    Permalink

    Maximum a nev 50 eves, 11 generacio, 11 (nagyreszt) kulonbozo modell.

    Zold: az E kadett es az F Astra azonos padlolemezen futnak, gyakorlatilag utobbi csak egy eros facelift.

  • 2017.10.28. at 02:34
    Permalink

    Azért a legerősebb Corollát illett volna beletenni az összeállításba.
    Mindegy, én teszek róla, hogy sok autósnak megmaradjon az emlékezetében, még akkor is, ha valószínűleg fogalma sincs, hogy milyen Corolla is volt, ami “lenyomta”. 🙂

  • 2017.10.28. at 02:34
    Permalink

    Szép kis megemékezés, meg is érdemli egy ilyen nagynevű és sikeres gyártó.Mellesleg az utóbbi idők legőszintébb és egyik legtöbb veszteséget elszenvedett autógyártója…én drukkolok nekik továbbra is!

  • 2017.10.28. at 02:34
    Permalink

    1. szerintem marhaság egy autónak venni sok-sok generációt, a Golf IV vagy az V sok tekintetben éles ellentétei egymásnak. Ugyanígy a 92-es és a békaszemű is éles ellentéte.

    A Kadett E és az Astra közelebb állt egymáshoz mint a fenti két váktás…

    2. A 3-4 évente történő modellváltás sokáig a természetes dolog volt a japánoknál.

    Lentről indultak de jöttek fel mint a talajvíz. A gyors modellváltásokkal gyorsabban tudtak reagálni (akkoriban úgy vélték, lekoppintatni, de aki kicsit odafigyelt feltűnt, hogy nem csak lemásolták, de gyakran jobbat is fejlesztettek)

    Ez a 80-es évek végére öltött durva léptéket amikor a II-es Golf, Renault 11, Fiat Tipo bizony eléggé öregecskének hatott a friss japán konkurensek mellett.

    A legmeredekebb azonban az volt, hogy a mai kínai árfolyam-politikához hasonlóan akkor Japán is leértékelt, és a 92-ben érkező (japánban már rendzserint egy évvel korábban bemutatott) Corolla ára is igen jó lett.

    A 92-es Corolla volt a legkiemelkedőbb a saját korosztályos konkurenciáját nézve. Szerintem komolyan betojtak sokan tőle, akkoriban. Alapáron jól felszerelt, olcsó, és módszeresen szinte minden fejlesztés belekerült.

    Az Európai konkurencia azonban nem szállt be a versenybe, hanem egysrészt kvótát , másrészt új versenyszámokat vezetett be,mint az NCAP.

    A Toyotának így újra lépnie kellett, az új békaszemű viszont egy réthetlen lépés volt, ráadásul ekkorra a Yen is megdrágult (bár ez pont az európai gyártású Corollát nem érintette).

    3. Amúgy heppi börszdéj, nagy utat tett meg a Corolla az évtizedek alatt.Néhány részlet kimaradt mint az EU/USA modellek szétvállása/összefonódása, gyártás áthlyezése….
    Én

  • 2017.10.28. at 02:34
    Permalink

    Milyen királyul néz ki az első képen lévő Corolla… Tipikusan japános megoldás volt a visszapillantó tükrök előre történő kihelyezése. A keleti blokkból a jó öreg IZS 2715-ös furgon ugrott be, ahol anno ez megfigyelhető volt:

    [url]https://www.google.hu/search?q=izh+2715&client=opera&hs=wxb&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiypILYx-POAhVLQBQKHcrnA3wQ_AUICCgB&biw=931&bih=611#imgrc=_[/url]

    A kedvenc generációm a képen sárgában mutatkozó Corolla, mégpedig a sajátos farkiképzése miatt.

    Úgy tudom, az ausztráloknál Corollaként fut a nálunk Aurisként ismert modell, így náluk van Corolla Hybrid is:) Amúgy tényleg időszerű lesz a hibridüzem bevezetése itt is.

    Egyébként ez az az évforduló, amit itt Európában abszolút nem értenek de ez legyen az itteniek baja:)

Vélemény, hozzászólás?