Az emissziómentesség ára: fizetős töltés, átláthatatlan tarifák

Amennyire lehet, tartjuk a távolságot a kollégákkal, így aztán mostanság podcastjainkat is távkapcsolattal, a megbeszélésekhez is sokat használt Google Meet-tel készítjük. A héten egy olyan témáról beszélgettünk, ami a mind több, az ünnepi időszakban is sorra érkező plug-in hybrid tesztautó kapcsán merült fel, de alighanem sokak számára érdekes, hiszen a most még zöld rendszámos plug-in hybrid modellek a használtautó-piacon is mind gyakoribbak. A téma pedig nem más, mint az, hogy költségek szerint érdemes-e őket tölteni a már leginkább fizetős töltőoszlopokon? A választ nehezíti, hogy a töltők tarifái nem feltétlenül átláthatók.

A Mobiliti 100 Ft/perces tarifája bár rosszul hangzik az otthoni, jellemzően ~40 Ft/kWh költséghez mérten, de náluk legalább nincs percdíj. Az E.ON nemrégiben tette fizetőssé az Aldi üzleteinél is található oszlopait, s elsőre jól hangzik a most még kedvezményes, 49 Ft/kWh + 4 Ft/perc tarifájuk, valójában messze nem annyira az. Ugyanis míg a 22 kW-os töltést kihasználva a publikus töltők körében legjobb, 60 Ft/kWh tarifa adódik, egy 3,7 kW-os tölthetőségű plug-in hybriddel már 114 forintos, ami a drágának tűnő Mobilitinél is kevésbé vonzó ajánlat. Na persze, hogy választ adjunk a címben is feltett kérdésre: ezzel a tarifával is olcsóbban közlekedhetünk, akár meglehetősen jelentős, 20 kWh/100 km fogyasztással számolva is, mintha egy 6 liter feletti étvágyú benzinessel autóznánk, töltés nélkül pedig kevés hibrid étvágya megy az alá. Tehát a plug-in hybrideket - még ha télen a csökkenő hatótáv miatt macerásnak is tűnhet - még fizetősen is megéri tölteni, már csak azért is, mert így kihasználhatjuk előnyüket, amiért valójában születtek, vagyis hogy a rövid távú utakkal nem kell gyilkoljuk belső égésű motorjukat, a városban helyi emissziómentesen autózhatunk.