Dacia a Skoda ellen, avagy a SUV-ok csatája!

Nem egy súlycsoport a Duster és a Karoq, de érdekességként egymásnak eresztettük őket

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Más árkategóriában és más célközönséget szólít meg a két SUV, amelyeket most egymás mellé állítottunk. Érdekes látni, hogy hová fejlődtek a "keleti-blokk" gyártói nyugati kézben.

"Amikor én még kissrác voltam" - szól az Illés nóta, és engedjétek meg, hogy én is egy kis múlton való merengéssel kezdjem. Hiszen gyerekkoromban még teljesen mást jelentett a Dacia és a Skoda. Mindkettőtől volt félnivalónk, ahogy más modellektől is, amivel most lehet, hogy sokaknak a szívébe döfök, ám kikívánkozik belőlem. Mert úgy érzem a nosztalgia ködbe burkolja az emlékeket. Nos, én gyerekkoromból arra emlékszem ezekről az autókról, hogy a fater elég sűrűn feküdt a Zsiguli alá, vagy lógott ki a motortérből. A Nagypolszki kicsit megbízhatóbbnak bizonyult, de amikor más autókról, például a Daciáról és a Skodáról kérdeztem, akkor az volt a válasz, hogy nézzem meg az egyik legjobb barátjának a 1310-esét, mennyiszer döglik le, egy rokonunknak meg a 120-asa hányszor forr fel. Szóval na, nem volt fenékig teljfel a "cocialista időkben" sem. Aztán miközben felnőttem, végignézhettem, hogyan alakul át a Dacia és a Skoda is. Napjainkban pedig csodálkozok, hogy miért ódzkodnak még mindig sokan a Daciától. A Skoda szerencsére tényleg levedlette a sztereotípiákat, odapirított a Volkswagennek. és a háború előtti patinás hírnevét építi tovább. Szóval azért sem igazságos a mostani összehasonlítás, mert bár két szabadidő-autóról van szó, egyelőre máshol helyezkednek el a presztízs ranglistán és árkategóriában is. Úgyhogy ne várjatok végkövetkeztetést arról, melyik a jobb, szimplán csak érdekességből tettük őket egymás mellé.
Hirdetés
A formaterv
Hirdetés

Ugyebár az egész "suvosdi" onnan indult, hogy a tekintélyt parancsoló terepjárókat, megpróbálták átültetni a város forgatagába, tehát vegyíteni a masszív megjelenést a sima személyautós visszafogottsággal. Vannak, akik többet adagolnak a terepjárós hangulatból és vannak, akik kevesebbet. Előbbi a Dacia Dusterre igaz, utóbbi pedig a Karoqra. Utóbbi a városiasabb, bár ott vannak rajta a fényezetlen műanyag díszbetétek a küszöbök felett és a kerékjárati íveken, ám ezek nem elegendőek ahhoz, hogy komolyan megfontoljam a terepezést az autóval. Már csak azért sem, mert csupán elöl hajt. Ugyanakkor a cseh üvegművesség motívumai még mindig fantasztikusan jól néznek ki, igazából bármelyik Skoda típuson. Épp nemrég varrták fel a ráncait, de nem túl feltűnően nyúltak hozzá, nem is volt rá szükség, csupán a szokásos helyeken, orrán-farán módosítottak kicsit.
Hirdetés
Dacia Duster vs. Skoda Karoq - külső méretek
Hosszúság [mm] Szélesség [mm] Magasság [mm] Tengelytáv [mm] Csomagtér [l]
Dacia Duster 4341 1804 1693 2673 445
Skoda Karoq 4384 1841 1629 2625 521
A Duster már más tészta, mert formatervével is érezteti, hogy azért bátran vihetjük terepre, főleg az összkerekes változatot. A tesztpéldány azonban ebben az esetben is fronthajtású, de még így is bátrabban merészkedtem vele földútra, mint a Karoqkal. Erre bátorít a nagyobb hasmagasság is, de valahol mélyen tudat alatt tényleg hatásos a gallyvédő rácsot imitáló lökhárító-betét is, igaz ezen a konkrét Extreme modellen a kerékjárati íveken nincs fényezetlen burkolat, csak a küszöbök felett. Szinén nemrég járt ráncfelvarráson, esetében viszont azt kell, hogy mondjam, jót tett neki, sokkal dögösebb az új hátsó lámpákkal. Aki pedig a számokra kíváncsi: a Duster a rövidebb 4,3 centivel, valamint keskenyebb is 3,7 centivel, viszont 6,1 centivel magasabb, miközben a Dacia tengelytávolsága 4,8 centivel hosszabb. Magyarán szinte ugyanakkorák.
Utastér
Hirdetés
Bent válik igazán egyértelművé, hogy a Skoda mennyire ad inkább a csillogásra, és a Dacia mennyivel inkább egy "munkagép". Jóval igényesebb anyagokból építkezik a Karoq utastere, sportkormánya szuper, kicsit praktikusabb is, legalábbis tárolóhelyek szempontjából plusz egy pont a javára a műszerfal tetején elhelyezett rekeszért. Ugyanakkor a Dacia olcsóbb hatású műanyagjainak is megvan az az előnye, hogy nem félünk összekoszolni, tényleg egy igazi szabadidő-autó érzését nyújtja, amit sokféleképp használhatunk. Emellett nyomban meg is kell védenem, hiszen nincs baj a Duster kormánykerekével sem, csupán abban a relációban marad alul, hogy a Karoq sportkormányt kapott. Ergonómiában mindketten ügyesek, az érintőképernyős infotainment mellett maradtak fizikai gombok is klímakezelésre, miegymásra, míg a Daciának a váltókarja is többet dolgozik, hiszen manuális, míg a Skoda automatikus. Hátul a Skodában kényelmesebb ülni, nagyobb a lábtér, illetve csomagtérben is többet nyújt hiszen alapból 521 literes, persze a Dacia 445 literes puttonyába is sok minden elfér.
Dacia Duster vs. Skoda Karoq - belső méretek (mm)
Dacia Duster Skoda Karoq
Belső szélesség elöl 1400 1520
Belső szélesség hátul 1400 1460
Belmagasság elöl 925-980 950-1010
Belmagasság hátul 950 940
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött 230 260
Ülőlap hossza elöl 510 520
Ülőlap hossza hátul 440 480
Csomagtér maximális szélessége 1160 1270
Csomagtér szélessége a kerékdobok között 990 1010
Csomagtér magassága 450-800 590-890
Csomagtér hossza 930 800
Csomagtér hossza üléshajtással 1700 1600
Raktérnyílás szélessége 940 1100
Raktérnyílás magassága 780 800

Motorok
Hirdetés
Motorfronton annyi a közös, hogy mindkét autó négyhengeres benzinmotorral felszerelt. A Dacia 130 lovas TCe-jével álltunk a Skoda 150 lovas TSI-je mellé. De nem ez jelentette a legnagyobb különbséget, hanem a sebességváltók. A hétfokozatú DSG kényelmével nem vetekedhetnek a manuális váltók. ugyanakkor a Duster hatfokozatúja is kellemes szerkezet a manuális váltók között. Vezetni mind a kettőt jó a maga módján, a Duster érezhetően lágyabb futóműhangolást kapott, ami persze jól jön terepen, a Skoda keményebb rugózása pedig akkor, ha mondjuk valaki igényli, hogy dinamikusabb üzemmódban élvezkedjen néha a kanyarokban. A Dusternél viszont az állítási lehetőség kimerül az Eco és a normál módban. Ám valljuk be , hogy egy SUV-nál fontosabb, hogy ha csak telekjáróként is, de boldoguljon a földúton. Fogyasztásban természetesen a kevesebb lovat kevesebbel is kell abrakolni. A tesztfogyasztás A Duster esetében 7,8 liter volt 100 kilométeren, a Karoq pedig 8,3 litert evett százon, mindkettő úgy, hogy azért inkább városi használatban voltak, mint vegyesben.
Dacia Duster vs. Skoda Karoq - műszaki adatok
Dacia Duster TCe 130 Skoda Karoq 1.5 TSI
Üzemanyag benzin
Emissziós norma Euro 6d Euro 6d
Hengerűrtartalom [cm3] 1332 1498
Hengerek/szelepek száma 4/16 4/16
Teljesítmény [LE] 130 150
Nyomaték [Nm] 240 280
Váltófajta/-fokozat manuális/6 automatikus/7
Gyorsulás 0-100 km/h 10,6 9,0
Végsebesség [km/h] 193 210
Kombinált fogyasztás (gyári) [l/100 km] 6,2-6,5 6,1
CO2-kibocsátás [g/km] 141-146 140
Saját tömeg [kg] 1242 1548
Megengedett össztömeg [kg] 1767 1930

Végül az árak. A Dacia esetében már az a szomorú helyzet, hogy nincs a palettán az Extreme felszereltség, ami egyébként a legmagasabb szintre épült. Ha az aktuális árlistát nézem, akkor ez a Journey, ami 7 069 000 forintról indul a 130 lóerős motorral, de ha a Karoq teljesítményével egyenlő 150 lóerős változatot nézzük, akkor 7 919 000 forintnál járunk. A Karoqnál a Style felszereltség nem a legmagasabb, de igencsak gazdag. Ami hiányzik belőle, és a Daciánál van, az a 360 fokos kamera, viszont vezetősegédek és kényelmi extrák terén hasonló az ellátmány, de a Skoda indulóára 12 345 580 forint. Végszóként szerintem a Dacia azok számára való, akik valóban nagyon aktív életet folytatnak és/vagy munkaautónak is használnák, a Skoda Karoq viszont inkább az urbánusabb, leginkább városban mozgó, de a SUV divatot kihagyni nem akaró vásárlóközönségnek szól.
Műszaki adatok
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2022.09.06. at 08:25
    Permalink

    A szakállam a földig érne, ha megvárnám azt a napot, amelyiken a Mercedes hengerlekapcsolós motorját beleteszik a Daciába. Ne butítsátok a népet, hagyjátok meg azt a politikusoknak.

    • 2022.09.07. at 10:50
      Permalink

      Ja, ezt terjesztik az oroszellenesek. A valóság meg az, hogy az égésterek megtervezésében vett részt a Porsche. Vedd elő a józan paraszti eszedet: ha a Porsche tervez meg valamit, annak jócskán meg is kéri az árát – ehhez képest a Samara egy “economy car”-nak készült, ahol a költségek lenn tartása volt a cél. A Seat-nál is volt “Porsche-System” feliratú motorral szerelt kocka-Ibiza annak idején.

      • 2022.09.07. at 15:44
        Permalink

        A Porsche fejlesztett teljes népautót is Kínának is (olyasmi mint egy mai gombölydedebb Vesta csak 1994-ben).

        Amúgy a Porsche nem olyan szupercég mint most, sokszor került nehéz anyagi helyzetbe mielőtt Wiedeking rendbe tette. Ezeket a bérfejlesztéseket is azért vállalták be mert kellett a pénz.

        A Ladának Samara T3 Dakar versenyautója pl egy az egyben egy Porsche 959 technika volt egy ráhúzott Samara -szerű gúnyával.

        Az beszédes hogy az oroszok nem voltak képesek bármit is fejleszteni pl a Lada 110-et egy átnevezéssel 25 évig gyártották.

        • 2022.09.07. at 22:36
          Permalink

          És? Egyfelől ez marhaság, másrészt meg áruld már el, hogy miben más a Lada helyzete a török Tofashoz vagy az iráni Khodróhoz képest, ahol szintén ősrégi típusokat futtattak évtizedeken át, időről időre némi ráncfelvarrogatással. Az argentinokat is írhatnám, ahol a Peugeot 504-es sokáig futott nagy műanyag lökösökkel, a mexikóiaknál a régi Bogár, a braziloknál a VW T2 vagy a dél-afrikaiaknál a Golf I “Citigolf” néven. A malájok is licenszek útján alapították a két autómárkájukat.

          Arról meg már nem is szólok, hogy pl. Kanadának 0, azaz nulla autóipara van, jóval magasabb életszínvonalú országként, mint Oroszország. Indonéziának(270 milliós lakosság) szintén nincs semmije, Ausztráliának sincs, Svédországot leszámítva egész Skandináviának szintén nincs semmije. A görögöknek sincs. A belgáknak sincs, a portugáloknak se. Nem sorolom tovább, talán te is kisakkoztad, hogy itt a kettős mércék kettős mércéje áll fenn, vagyis hogy ami más országoknál tök természetes(a fent felsoroltak), azért az oroszok a sárga földig vannak alázva, köpködve és cikizve.

          A baj az, hogy az egybites, súlyosan demens fejeddel te ehhez még bólogatsz is…

        • 2022.09.08. at 14:13
          Permalink

          Csak a motor volt Porsche a többi Lada volt a T3 dakar szamarán
          De volt két saját fejlesztésű verseny motor is a szamarához ami: Lada Samara EVA névre hallgatott 1850ccm 300le (és ha jó tudom kb:350nm nyomatéka volt) ami valójában az 1600-as verseny motornak a továbbfejlesztett változata.
          A 110-es széria tulajdonképpen a szamara utódja

          • 2022.09.08. at 23:14
            Permalink

            Az a kocsi teljes hajtásláncban egy Porsche 959-es volt.
            Voltak egy két saját projektjük de a B csoport nem ezért kellett mert valami komolyat alkottak, hanem mert nem kellett a rémes utcai technológiához kötődniük.
            A 110 már bemutatáskor rémesen elavult volt, és még azt gyártották természetellenesen hosszú ideig…

  • 2022.09.06. at 21:04
    Permalink

    Köszönöm a felvilágosítást, de semmi újat nem mondtatok, tudom, hogy közös fejlesztésű motorról van szó. DE a “Dacia motorját még Mercedesekbe is szerelik”? Ez ugyanolyan csúsztatás amilyet a politikusoktól már ismerünk, aztán sokan szó szerint veszik. A valóságban a Mercedes saját gyárában, Németországban készülnek a motorok, csak ezeket szerelik be az autóikba, de ezt az újságírók elfelejtik megemlíteni. Sokkal jobban megy az emberek hülyítése.

    • 2022.09.07. at 10:55
      Permalink

      Nem kell a Mercit felmagasztalni, és a Daciát lealacsonyítani, és akkor az ember mindent rögvest megért. A Merci is ugyanúgy keresi a lehetőséget a kooperációkra és az ez általi spórolásra, mint bármelyik másik gyártó. A BMW-nek is volt/van közös motorja a Peugeot-val, a Jaguarnak is, szintén a Peugeot-val, a Volvónak a Renault-val, Forddal, stb…

  • 2022.09.07. at 15:45
    Permalink

    Ennek a motor kié dologból annyi a lényeges, mind 999, mind 1333cm3-vel nagyon megbízható és eddig problémamentes motornak bizonyult. Tökmindegy ki fejlesztette, de biztos hogy erről az oroszok nem tehetnek:))

  • 2022.09.09. at 09:55
    Permalink

    Zöld: vannak a világban FEJLETT országok és vannak FEJLŐDŐK. Előbbiek diktálják az iramot a fejlesztésekben, mindig elöl járnak az innovációban. Utóbbiaknak viszont – mivel csak fejlődők – nincs szüksége a lehető legnaprakészebb technológiára, súlyosan árérzékeny piacok, a lényeg, hogy olcsón mobilizálják a lakosságot. Erre tökéletes a licenszvásárlás, vagy ha mégis saját, akkor messze nem a legmodernebb, csak “fapados” minimáltranszport(lásd pl. India). Te úgy állsz az oroszokhoz, hogy mindig el kell kápráztatnia a nagyérdeműt világújdonságokkal – de milyen alapon? Ez sokszor még az élmenőknél is elmarad, pl. olaszok, britek, néha japánok, amerikaiak…

    Próbálj már úgy érvelni, hogy ne ordítson rólad, hogy oroszgyűlölő vagy, mert nem tudlak komolyan venni(“A MIG29-esben az volt a jó, hogy nem zuhant le?” – ugye, emlékszel?) A szeretet és a gyűlölet nem barátai a tényeknek, tudod…

  • 2022.09.09. at 20:13
    Permalink

    Én úgy tudom a motorblokk “ugyanaz” azaz ugyanazon méretezés alapján készül viszont a hengerfej más a többi periféria (turbos stb…) is valószínű.
    Ez hasonló mint a Ford 1.6 Tdci/ Peugeot 1.6 Hdi-nél vagy vannak még hasonlók.

  • 2022.09.10. at 23:25
    Permalink

    Mindkét motor kiváló, mindkettőhöz volt/van szerencsém. A Renault 1.33 TCe saját autóban, az 1.5 TSI pedig egy korábbi céges kocsiban. Szerintem ez a két legjobb 4 hengeres turbó benzines a maga kategóriájában.
    Az 1.33 TCe közös fejlesztés, és tök ugyanaz a motor van a Renault, Nissan, Dacia és Mercedes autókban. Nincs semmi különbség, nincs más hengerfej, meg hasonló “csodák”. Mint ahogy az 1.5 TSI van a VW, Skoda, Seat különböző típusaiban is.
    Van olyan is (vagyis volt), amikor más a hengerfej. Pl. a Toyota korábban a dízel modelljeiben BMW motorokat használt, de a hengerfej eltérő volt. Így a BMW 320d akár 190 LE-s is lehetett, míg az Avensis dízel 143 LE-s volt, ugyanazzal a motorral, de más hengerfejjel.

Vélemény, hozzászólás?