Így üldözné ki a dízeleket Budapestről a Levegő Munkacsoport

A Londoni példát szeretné követni a Levegő Munkacsoport Budapesten. Az Egyesült Királyság fővárosában 379 négyzetkilométerre terjesztették ki az úgynevezett ULEZ környezetvédelmi zónát. Ezt nagyjából úgy kell értelmezni, mintha Budapesten a Hungária körút vonalától beljebb csak a leginkább környezetbarát járművek hajthatnának be, mindenki másnak pedig komoly napidíjat kellene fizetnie a nem megfelelő autójára a zónában.

A díj összege Londonban 12,50 font, azaz nagyjából 5400 forint naponta, ami éves szinten nagyjából 2 millió forintra jön ki, ha valaki a környezetszennyezőnek ítélt járművét minden nap használja.

Az, hogy egy járműre vonatkozik-e a díj, a nitrogén-oxid-kibocsátásától függ, ami hozzájárul az asztma, a tüdő- és szívbetegségek kialakulásához és súlyosbodásához. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a legújabb kutatások hatására a negyedére csökkentette a nitrogén-dioxid ajánlott éves egészségügyi határértékét köbméterenként 40-ről 10 mikrogrammra.

A rendelet az összes 2015 szeptembere előtt forgalomba helyezett dízel és az összes 2005 előtt forgalomba helyezett benzines autóra vonatkozik a példaként hozott fővárosban.

Drasztikus lépésnek tűnik, ám tagadhatatlanul hatékony: már attól tisztább lett a levegő Londonban, hogy beígérték a szigorítást. A közzétett adatok szerint a Londonban forgalomban lévő dízelautók száma 15,2 százalékkal csökkent azóta, hogy a város polgármestere 2017-ben először bejelentette a lépést. Ez a csökkenés több mint hatszorosa az Egyesült Királyságban ugyanebben az időszakban máshol tapasztalt tendenciáknak. A gyors változás azt mutatja, hogy az ULEZ véget vetett a londoniak dízel iránti vágyának. Mintegy 127 500 dízelautó tűnt el Londonból 2017 és 2020 között, ami számottevően mérsékelte London légszennyezettségét. A nitrogén-dioxid-szennyezés 44 százalékkal csökkent az utak mentén London központjában az ULEZ bevezetése óta. Az átállás hatalmas lépés, ám közel sem tökéletes: az érintett, főként dízel járművek több mint felét hasonló korú benzinüzemű autókra cserélték ahelyett, hogy a tisztább, esetleg nulla kibocsátású mobilitásra, tömegközlekedésre és megosztott elektromos járművekre váltották volna. Éppen ezért a brit fővárosban további szigorítások várhatók, London polgármesterét ugyanis egy olyan kiáltvány és kampány alapján választották meg, amelynek célja, hogy az Egyesült Királyság fővárosa 2030-ra szén-dioxid-semleges legyen. 2021-ben elindított nemzetközi Tiszta Városok Kampány résztvevői – köztük a Levegő Munkacsoport – sürgetik, hogy más európai városok is kövessék a londoni példát. Vajon ezzel el lehetne érni valós eredményt a magyar fővárosban?