Ahogyan azt Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban előre jelezte, január 20-án nyilvánosságra hozták az új KRESZ tervezetét, amelyet
bárki véleményezhet az alábbi honlapon. A több mint 150 oldalas dokumentum számos komoly változást vetít előre a hazai közlekedésben, ám fontos hangsúlyozni, az előterjesztést egyelőre nem szavazta meg a kormány, így még korántsem biztos, hogy ebben a formában fog érvénybe lépni a jogszabály - várhatóan szeptemberben.
Az autósok szempontjából talán a legfontosabb módosítás, hogy a hazai autópályák egyes szakaszain 140 km/órára módosulhat a sebességkorlát a mostani 130-ról, míg az autóutakon 110-ről 120 km/órára nőhet a limit. Jó hír a kamionsofőröknek és a buszvezetőknek, hogy ezen járművek esetében 90 km/órára emelkedhet a megengedett legnagyobb sebesség - ez most 80 km/ óra. Szintén ide kapcsolható, hogy az új KRESZ lehetővé tenné a kerékpárosok számára, hogy maximum 10 km/órával átguruljanak a zebrákon, ugyanakkor elsőbbségük továbbra sem lenne.
Bár már évek óta rengeteg elektromos roller közlekedik a magyar utakon, eddig érdemi szabályozás nem igazán vonatkozott rájuk. Az új KRESZ ezen is változtatna. A dokumentum szerint két csoportra bontanák őket: kis- és nagyteljesítményűekre. Előbbibe a legfeljebb 25 km/órás csúcssebességre képes modellek tartoznának, kötelező lenne rájuk a bukósisak, 12 év alatt pedig tiltott lenne a használatuk. Az új jogszabály megengedné az e-rollerek használatát a járdákon - legfeljebb 10 km/órával - máshol pedig 20 km/óra lenne a sebességlimit. Szintén fontos kritérium, hogy ezeken az eszközökön tilos lenne utast szállítani, a vezető nem lehet alkoholos befolyásoltság alatt, a közutakon pedig (lakó-pihenő övezetet kivéve) csak és kizárólag egy oszlopban haladhatnának.
A nagyteljesítményű rollerek lényegében a segédmotoros kerékpár kategóriájában esnének az új KRESZ értelmében, vagyis 14 évnél fiatalabb nem vezethetné őket, a bukósisak viselése pedig kötelező lenne. Ezek sebességét 45 km/órára korlátoznák.
Fontos újítás lenne a cipzár elv törvényben történő rögzítése, amelyre szintén kitér a tervezet. Bár maga a módszer már egyáltalán nem új keletű, ez hazánkban eddig "udvariassági alapon" működött, vagyis ritkán sikerült neki érvényt szerezni. Nagy kérdés, ha valóban bekerül a végleges KRESZ-be mennyiben változik mindez, ám ezt jelenleg nehéz lenne megmondani.
