Hirdetés

Milyen az ufó autó 10 év után? – Honda Civic használtteszt

Honda Civic 1.8 Sport, 2006 - használtteszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

11 évesen, közel 200 ezer km futással néztük meg, hogy milyen egy 1,8-as, 140 lóerős Civic. Vajon kell félni tőle ennyi év és kilométer után?

A nyolcadik generációs Civic joggal kapta az ufó nevet. Korábban megszokott sportos formavilágához képest jelentősen átalakult

Olvasóink kemény magjának, azaz az írásainkat már 2013-ban is követők számára szemet szúrhat, hogy egy Honda Civic 1.8 Sport már járt akkoriban használtteszten nálunk. Így igaz! 2013-ban egy 2008-as évjáratú, azaz akkor ötéves modellt vettünk közelebbről szemügyre 52 ezer kilométerrel, most pedig – négy évvel később – egy 2006-os kiadásba sikerült belefutni, 193 ezer kilométerrel. Több mint kétszeres kor és közel négyszeres futás. Máris használtabbnak tűnik így ez a Civic, nem igaz?

A kompakt mérethez képest a belső tér tágas. A Sport felszereltséghez fém pedálokat is kapunk. A váltókar első része már 64 ezer km után is erősen kopott volt

Hirdetés

Idén tizedik generációjába lépett a Civic, hamarosan hozzánk is megérkezik turbós háromhengeres 1,0 literes és 1,5 literes, szintén turbós benzinesével. Nagyon más már manapság egy Civic, mint korábban volt. Legnépszerűbbek a ’90-es években futó ötödik és hatodik generációk voltak. Az 1,6-osokból még létezett 160 lovas, amelyekkel az utcai huligánok merészen állnak ki még ma is a nagyvérű TDI-k ellen. A hetedik generáció már veszített a sportosságából, ha azt akartuk, hogy szedje a verda a lábát, akkor a Type R-t kellett választani. 2005-ben valami egészen fura történt a japánok tervezőasztalán. Megalkották a nyolcadik generációt, amely nem véletlenül ufó néven vált ismertté. Megosztóan fogadta a piac az új modellt, és bizonyára nem csak én vagyok úgy, hogy a mai napig nem sikerült megbarátkozni ezzel a formával. De lássuk, mi rejlik a 11 éves karosszéria mögött!

11 év után több kisebb és nagyobb koccanás eredményei látszanak az első és hátsó lökhárítókon. Ennyi idő alatt ez belefér

A jelenlegi tulajdonos 4 éves korában, 64 ezer km-rel vette, előzőleg vélhetően egy hölgyé volt. A saját tulajdonú DIA rendszám legalábbis erről árulkodik. Megbízható, kényelmes, de sportos autó hírében állt akkoriban az autó, emiatt esett rá a választás. Egyik szempontból sem volt csalódás, teljes mértékben megadta azt az autó, amit várt tőle az akkoriban huszonéves tulajdonos. Elmondása szerint a mai napig lenyűgözi a belső tér, az ergonómia és a dizájn. Valóban érdekes ez a Civic. A belső tér a korábban megszokottakhoz képest különc, ergonómia szempontjából pedig felemás. Teljesen érthetetlen a jobb oldali gyújtáskulcs és bal oldali indítógomb elhelyezés, amelyet közel sem neveznék ergonomikusnak. A hátsó üléssorban lévő Magic Seats viszont annyira jó, hogy minden autóban kötelezővé tenném.

A Magic Seatsre keresztelt felhajtható ülés nagyszerű találmány. Könnyen elfér a négy kerék, ha gumishoz kell vinni, a kutyások is imádják

Korához képest nem lehet panasz az extrákra. A Sport ellátmány magába foglalja a 17 colos felniket 225/45-ös gumikkal, az ülésfűtést, az esőérzékelős ablaktörlőt és a hűthető kesztyűtartót. Alap extraként pedig ott van az elektromos ablakemelő elöl-hátul, ködfényszóró, klíma, tempomat, fedélzeti computer, automata világítás, fényszórómagasság-állítás, elektromosan állítható és behajtható, fűtött külső tükör szintén említhető. Nem gyári extraként csak az előző tulaj által beszereltetett noname erősítő és egy 400W-os mélyláda említhető, mindkettő érintetlen a mai napig, igaz, utóbbi elvesz némi helyet az egyébként 415 literes csomagtérből.

Típushiba vagy egyedi eset? A hűtőmaszk helyén lévő plexi mögött befolyt a víz, amely nem a legszebb látványt hagyta maga után

Hibalista, 64 ezer és 193 ezer km között:

  1. A rádió végfoka vásárláskor már halott volt, emiatt ~1 óra hallgatás után pattogó hang jött a hangszórókból. Egy 50 ezer forintért vásárolt bontott fejegység orvosolta a problémát.
  2. A tükröket utcai parkolás során valószínűleg kedves ittas emberek behajtogatták, ezért a motorok kevésbé működnek.
  3. A klíma mágneskuplungjának csapágya egyszer megadta magát (naná, hogy 40 fokban az autópályán, dugóban). Kb. 25 ezer forint volt a javítás munkadíjjal együtt.
  4. Az első gátlókat védő gumiharang elvileg gyári hibás volt, vissza is hívták az autókat jótállás keretében – de az előző tulaj nem vitte vissza a szervizbe a visszahívási akció alatt, ezért amikor észlelték a hibát a szervizben (fél évvel a vásárlás után), addigra már cserés volt a lengéscsillapító. 5-6 évvel később az első gátlókat megint cserélni kellett, a magyar utak nem barátai ennek a feszes futóműnek.
  5. A rossz utak miatt 130 ezer km-nél a kormánymű is cserére szorult, a szerviz szerint még elment volna, de a tulajdonost zavarta a kotyogás. Egy jó állapotú bontott került bele. Munkadíjjal együtt 120 ezer forintba fájt, a gyári, új kormánymű 550 ezer lett volna. A csere óta semmi hangja/baja.
  6. A rádió kijelzője egyszer kontakthibás lett és összevissza mutatott mindent, bontott eredeti alkatrésszel ezt is orvosolták hamar és olcsón. Költség: 20 ezer forint + munkadíj.
  7. A tempomat kapcsolója is kontakthibás lett, bontott eredeti alkatrésszel 8 ezer forintban állt meg a javítás.
  8. A szivargyújtó biztosítékát kellett egyszer cserélni, amelynek hibáját egy kontakthibás telefontöltő okozta.
  9. A következő jelenség elvileg típushiba, de mindenképp rossz szokás: ha sokat (2-3 hét) áll egy helyben az autó párás, hideg időben, behúzott kézifékkel, akkor be tud rohadni a hátsó fék. Emiatt 7 év alatt háromszor kellett tárcsákat cserélni hátul. Az utángyártott Brembók beváltak. Javasoljuk továbbá a sokáig parkoló autónál nem behúzni a kéziféket!
  10. Kétszer tört a hátulja. Egyszer egy kedves hölgy szaggatott bele 60-nal a pirosnál fékezés nélkül, egyszer meg egy menetrend szerinti busz gurult bele a dugóban araszolva. Alkalmanként több mint 1 millió forint volt a javítás. Legalábbis a márkaszerviz ennyit számlázott le a biztosítónak. Egyszer az eleje is tört, kb. 15 km/órával történt egy koccanás egy indokolatlanul megálló autóba. Ezen kívül a 8-as úton egy róka nézte meg közelről a lökhárító bal elejét és a bal első sárvédőt.
  11. A fentieken túl csak kopó alkatrészeket (fékbetétek, tárcsák, izzók) kellett cserélni. A rendszeres olaj, olajszűrő, légszűrő, és pollenszűrő csere mellet 7 év alatt egyszer egy új akkumulátort is kapott.

193 ezer km után egy 15 ezres periódus alatt fél liter olajat eszik az 1,8-as szívó benzines

Ezek után milyen a valóságban? Mint egy ötéves, 100 ezret futott. A külső apró sérülésektől eltekintve semmi rozsda és egyéb komolyabb hiba nem látszik rajta, a beltér pedig szintén korát meghazudtoló. Egyedül a váltógomb kopása szúr szemet, bár ez már 64 ezer km után, a vásárláskor is így nézett ki. A pedálok fémből vannak, így azokon különösebb kopás nem látható, egyedül a kuplung keménysége árulkodik arról, hogy sokat futott. A váltó patent, szó szerint. Úgy ugrik be a helyére, mintha egy patent vagy kapcsoló lenne, élmény a kezelése. A közvetlen kormányzásnak köszönhetően kezes, a fékek jól adagolhatóak, egyedül az 1,8-as 140 lóereje, pontosabban nyomatéka kevés alacsony fordulaton. Ha haladni akarunk, akkor pörgetni kell, ott viszont szépen megy. 8,9 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára. Igaz rá a mondás: úgy megy, mint egy kétliteres, de annyit eszik, mint egy 1,6-os. Az elmúlt 4500 km átlaga 7.1 l/100 km, amely valóban baráti. Egyedül a belső műanyagok minimális zörgése tűnt fel, ami negatívum. Negatívum? Egy 11 éves autótól ez elfogadható, főleg ha azt nézzük, hogy egyes mai új autóknál pár ezer km után hasonló zörej hallható.

Jobb oldalt gyújtáskulcs elfordít, majd bal oldalt indítógomb megnyom. Nem éppen ergonomikus a motor indítása. Leállításkor csak a kulcsot kell elfordítani

Összességében 11 év után is meggyőző a Civic nyolcadik generációja. Japán szívómotorjának köszönhetően bizonyára nem kell aggódni attól, hogy komolyabb hiba lép fel benne. Ha odafigyelünk rá, akkor a fenntartása is kedvezően alakul. A használt piacon jelenleg az 1.8 Sport ezen évjárata 1,9 millió forintról indul. Fiatalabbat, kevesebb kilométerrel pedig 2,7 millióért is találunk. Ha biztos, igazolt előélettel rendelkező modellbe futunk, akkor nem kell félni tőle. Valószínűleg hosszú távon is megbízható társ lesz a mindennapokban. A teszt alanya a családi flotta átrendeződése miatt szintén eladó, ha valakit érdekel, megtalálja a Használtautó.hu hirdetései között.

Elöl a ködlámpák, hátul pedig a kipufogók kaptak háromszög formát. Ennek ellenére a hátsó összkép, akárcsak a frontrész, megosztó dizájnnal bír

Hirdetés

Hozzászólások

  • 2017.10.27. at 19:46
    Permalink

    Az ajtózárak mind az 5. A kormánymű védőharmonika, fogasléc védőkupak (ezeket ha nem veszi észre időben az illető, kompletten cserélheti a kormányművet), lengőkar gömbcsuklók, izzítógyertyák sok, Indítómotor bronzkefék, aztán következik a hátsó torziós rugópersely, tengely, stb. Sok apróság nem a célszerűség és tartósság jegyében született. Ilyenek okoznak sok apró bosszúságot, de a motor, sebváltó tartós, karosszériának is elé jó a korrózióvédelme. Ez régebbi autókra vonatkozik, az újabbaknál hozzájön még az elektronika.

  • 2017.10.27. at 19:46
    Permalink

    Igazából nekem a középkonzolon égtek ki az izzók kicseréltem őket azóta jó. Meg természetesen kopó alkatrész kuplung fékek vezérlés,gömbfejek.

  • 2017.10.27. at 19:46
    Permalink

    Jó oké! Nem vagyok elfogult volt már nekem mindenféle autóm! De idáig ez a legjobb! Nem vagyok francia fan. Csak most ez van már 6-vagy 7 -éve. És akármilyen hihetetlen is kőkeményen letette a frankót az asztalra! De mint mondottam első hozzászólásomban is ez még ésszerű keretek közötti autó,nincs túlbonyolítva! Tehát nem mai technika 17 -éves! Az újabb franciákról nem tudok nyilatkozni! Azt én is biztosra veszem ,hogy azok nem ilyen strapabírók mint amilyen ez. Azok már tele vannak olyan dolgokkal amik nélkül a régi teljesen jól megvolt. Biztosan nagyobb az újabbaknak a hibalehetősége is! Tudom nem ide vág ,de igen elfogadnák egy Renault talisman kombit! Nagyon tetszik!!!! És igen ott én is bátran állítom sajnos nincs normális motorja! Diesel nem kell! Meg turbós benzines sem! Szívó benzines valami 2000 köbcenti az meg nincs.!

  • 2017.10.27. at 19:46
    Permalink

    Elfogult vagy és teljesen dilettáns.
    Örülj neki, hogy elégedett lehetsz a “francia csodáddal”. Hidd el nagyon kevesen mondhatják el ezt magukról, ha jó sokáig használnak egy francia autót. A kivételek csak erősítik a szabályt.

  • 2017.10.27. at 19:46
    Permalink

    Nem is akarom megtudni miért jobb a fos japán! Kasznit azt a mai napig nem tudnak csinálni mert mind rohad! A mazdától a subaru -ig! A 17-éves franciám ,érdekes nem rohad! Ja meg nincs olajfogyasztás! Még ilyen fos autót! Igen ,ha lenne pénzem egy új megan-re vennék is! Előbb mint egy japán kocsit! Ami 3-4 év múlva itt ott pöttyög!

  • 2017.10.27. at 19:46
    Permalink

    Hát nem azért ,de! Mindenki honda japán autó jó autó! A 17 -éves renault megan-omon nem voltak ilyen hibák! 1.6 16v. Ja ,és 275.000 km van benne olajfogyasztás 10.000 km-enként 0 azaz nulla!!!!!!!!!! Érdekes pedig a francia kocsikat mindenki szidja. Na de ,ez egy régi nem mai technika. Az újakról nem tudok nyilatkozni!

  • 2017.10.27. at 19:46
    Permalink

    Hm, a tesómnak van egy ilyen, 2007-es 1,8-as robotváltós, talán Executive felszereltség, Galaxy grey színben. Abban is fémpedálok meg plüssülés meg csomó minden, meg egy bazi nagy üvegtető, ami sajna nem nyitható. A helyi kereskedő elég flegma volt (az Opel pl. már akkor is adott egy autóra flottakedvezményt, ők akkor adtak volna, ha legalább tíz autót veszünk), így egy kicsit messzebb, a nyugati határnál rendeltük meg az autót. Ott az árkedvezmény mellé adtak még hasznos dolgokat is ajándékként, egyrészt tolatóradart (ez a fészlifttől kezdve alapfelszerelés lett, na vajon miért…), másrészt a “kis navi csomagot”. A “nagynavi”, a gyári nagy kijelzővel csak Nyugat-Európát tudta, ez viszont egy Garmin nüvi, amihez a műszerfal lapos tetejére szereltek egy tartót, a kábel ott megy be a műszerfalba, és a hangszórókon keresztül szól a cucc. Ismeris egész Európát + az összes Honda szalont és szervizt (indításkor Honda-logó, stb.), szóval szerintem nagyon jó dolog.
    A másik nagyon jó a motor, bár feleennyi km sincs benne, mint a tesztelt autóban, de az szinte mind város, mégis nagyon jól bírja (szinte ugyanazon az útvonalon enni km alatt Astrában már kétszer kellett lambdaszondát cserélni…). És a cikkben leírt hibákkal nem találkoztunk, illetve valamelyik kijelző pixelhibás (kontakthiba), de használható.
    Az ülések kényelmesek (igaz, én csak elöl ültem), a csomagtartó is használható méretű, tárolóhelyből is akad sokféle.
    Ami viszont bosszantó: a robotváltó. Volt már rajta szoftverfrissítés, de nem sokkal lett jobb. A bólogatás csak egy dolog, igazán problémás a lassú haladás (pl. enyhe emelkedőn nem lehet lassan tolatni, mert megáll, csak nagy gázra ugrik meg – én ilyenkor folyamatosan húzom mellé a kéziféket, azzal lehet visszafogni). Ez a váltó annyira “jó” volt, hogy fészliftkor lecserélték a négyajtós hagyományos automatájára…
    Aztán még: a műszerfal jópár centis hézaggal(!) ráfordul az ajtóra. Beszálláskor ennek a kiálló sarkába könnyű beütni a térdet, langaléták vigyázzanak. A felül behajló ajtók miatt a legnagyobb isofixes gyerekülés fejtámláját nem lehet teljesen felhúzni. A hátsó ablakon levő légterelő elég jól ki tudja takarni a mögöttünk jövő fényszóróit, ráadásul ablaktörlő sincs rajta, esőben lassú haladásnál felejtős arra kilátni. Az első index cseréje egy élmény, kereket le, műanyagkerékdobot ki, aztán már hozzá is lehet férni…
    Emellett egyszer már volt zárcsere, de azóta újból feltörték az autót, szerviz szerint előfordul, viszont legalább nem látszik – ezért érték tényleg ne maradjon a kocsiban. (Utóbbit nem tudom leellenőrizni, persze lehet, hogy megszivattak, de az a szervizt minősíti.)
    Most tízévesen már csereérett, utód a mai állás szerint megint Civic lesz…

Vélemény, hozzászólás?