Tapipad helyett érintőpanel kacsint ránk az új Lexus NX-ből

Végre volt valaki a Lexusnál, aki rámutatott: a világ zöme nem rajong a tapipados irányítópanelért

Küszöbön a Lexus NX hazai megjelenése, most pedig itt egy sztori arról, miként nyugdíjazták a korábbi infotainment-irányítást, miért jöhetett végre egy hatalmas érintőkijelző és hangvezérlés a tapipad helyére.

Autórajongóként fájdalmas leírni, de ilyen kort élünk: az elődjére kívülről igencsak hasonlító második generációs Lexux NX számtalan újdonsága közül talán az új kezelőfelület jelenti majd a legnagyobb változást az elődmodellel – sőt, a márka összes típusával – szemben. A 14 colos érintőképernyős, hangvezérléses infotainment rendszer két mérnök-igazgató kitartásának és az ügyfelek iránti elkötelezettségének köszönhető.
Hirdetés
Daniel Hall, a Lexus globális ügyfélélmény-tervezési igazgatója és észak-amerikai főmérnöke 2017-ben csatlakozott az autógyártóhoz. Még két hete sem dolgozott a cégnél, amikor részt vett egy ügyféltalálkozón, ahol a Lexus törzsvásárlói a touch paddel vezérelhető infotainment rendszerrel kapcsolatos csalódásaikat és felháborodásukat zúdították a márka képviselőire. Hall megdöbbent: japán kollégáival korábban folytatott beszélgetéseiből úgy tudta, a márka ügyfelei kifejezetten szeretik a padlókonzolon elhelyezett érintésérzékeny felületet. A különbség persze, mint hamar rájött, az eltérő kultúrákban gyökerezett. Míg az észak-amerikai vásárlók (és, tegyük hozzá, jobbára az európai ügyfelek is) szívesebben láttak volna egy olyan kezelőfelületet, amit okostelefonjukhoz hasonló logika szerint működtethetnek, a kalligrafikus kézírás világában élő japánok stílusosnak és kézre állónak tartották a megoldást, ezért előnyben részesítették a durva, hétköznapi érintőképernyővel szemben. Ők türelmesen idomultak a számukra érzelmi és stílusbeli pluszt jelentő technológiához, míg a nyugati vásárlók instant sikerélményt és használhatóságot kerestek.
Hirdetés
Hall azonnal tudta, hogy adatokra van szüksége, méghozzá rengetegre. Több mint 2000 órányi, személyes ügyfélinterjút és cégen belüli felmérést végzett (illetve végeztetett) el, ám a vélemények többségükben pozitívak voltak. A fiatal szakember azonban azt gyanította, hogy ez – legalábbis részben – annak volt betudható, hogy munkatársai nem akarták kritikával megbántani az érzéseit. Ezért a felmérést cégen kívüli ügynökség gondjaira bízta, és kiterjesztette az egész világra – a kritikák pedig kezdtek élessé válni.
Hirdetés
Daniel Hall eredetileg csak az észak-amerikai piacra szánt modellek kezelőfelületének átdolgozására kapott engedélyt a japán felsővezetéstől, ezek után azonban látta, hogy világszerte új megoldásra várnak az ügyfelek. Csakhogy a Lexus már évekkel korábban hozzákezdett a Touch Pad új generációjának kifejlesztéséhez; a döntéshozók véglegesítették a hardvert és a szoftvert is.
Az „összeesküvésben” társa volt Steve Basra, a cégcsoport kapcsolódási technológiáiért felelős alelnöke, aki tudta, hogy a változtatáshoz egyszerre kell meggyőzniük a különböző technológiai és kapcsolódási szakterületek felelőseit, méghozzá rendkívül gyorsan és hatékonyan. Ezért összeállított egy prezentációt, és bekopogott a Toyota csoport észak-amerikai vezérigazgatójához, Jim Lentzhez. A nagyfőnök egyetlen pillantást vetett a dokumentumra, majd összehívta a felsővezetői bizottságot, és eléjük tárta a problémát. „Van valaki, aki szerint nem ezt az irányt kell követnünk?” – tette fel a kérdést, és a csendből Hall és Basra már tudták, hogy nyert ügyük van. „Egy ilyen szintű döntés meghozatala és elfogadtatása normális esetben éveket vesz igénybe. Nekünk egy hét alatt sikerült elnyernünk a döntéshozók támogatását” – emlékezik vissza a két szakember. Ráadásul ez a támogatás nem csupán elvi volt: a vállalat jelentős pénzügyi forrásokat biztosított a fejlesztéshez, elkezdték átcsoportosítani a feladat végrehajtásához szükséges embereket, Hall pedig gyakorlatilag Japánba költözött, hogy folyamatos kapcsolatot tudjon tartani az ottani szakértőkkel.
Hirdetés
Tévedés volna persze azt gondolni, hogy a folyamat egyetlen vidám sikertörténet volt. Nem mindenki támogatta a változtatást, és bizony előfordult, hogy ugyanazzal a csapattal akár húszszor is le kellett ülniük, hogy újra és újra előadják az érveiket. Mások talán feladták volna, Basra és Hall azonban csak egyre lelkesebbé vált a kihívás láttán. „Felismertük, hogy nem feltétlenül a cégnek tartozunk hűséggel és elkötelezettséggel, hanem a jelenlegi és jövőbeli ügyfeleknek. A vállalat belső küzdelmei nem tartoznak a vásárlókra – az a dolgunk, hogy megvívjuk azokat a harcokat, amelyek az ő érdekeiket szolgálják.” Hamarosan kiderül, hogy Hallnak mennyire volt igaza a megoldás helyességét illetően, az új rendszer ugyanis már szinte itt van a héten hazánkban is bemutatkozó, ősztől érkező új Lexus NX-ben. Hamarosan bemutatkozik a Toyota saját multimédiás rendszere is, majd idővel a technológia mindkét márka valamennyi típusában megjelenik – köszönhetően Steve Basra és Daniel Hall rendíthetetlen eltökéltségének.
Forrás: Smarter Media
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?