“Ez egy új autó”, mégsem kap műszakit – teszten a magyar Astra!

Első tulajos, tehát hibátlan? - Opel Astra F (1994) használtteszt

Magyarországon gyártották, itt is helyezték először forgalomba, egygazdás és 300 ezer kilométer alatt futott ez az Opel. Hirdetésként tuti siker lenne, a család ráadásul még új autónak érzi, a vizsgabiztosnak mégsem elég jó. Nézzük, kinek van igaza!

Repül az idő: a tükörképünk megöregszik, a gyerekek felnőnek, a drága használati tárgyaink pedig szépen lassan tönkremennek. Hajlamos az ember nem észrevenni, hogy milyen ütemben telik az idő. Így van ez egy új autókál is, ami persze csak addig új, míg ki nem hozzák a szalonból. Ezt viszont rengetegen elfelejtik, aztán egyszer csak jön a meglepetés, a műszaki vizsga előtt komoly szervizelés szükséges a kocsin, amit "pár éve" még a szalonból hoztál ki. Bizony, új autó egy sincs az utakon, legfeljebb újszerű, és az nem a korábbi tulajok számától (sem pedig a futott kilométertől) függ. Hogy ezt bemutassam, hoztam nektek egy példát.
Hirdetés
Egy épphogy frissítés utáni szentgotthárdi Astra története ez, amit újonnan hoztak a szalonból, és azóta ugyanaz a család használja - a mesélő pedig maga az autó. 1,4 literes benzinmotorja igen gyenge, de legalább egy jó hosszú váltót is alápakoltak, hogy még harmatosabb legyen országúton kevesebbet egyen.

Bár ülésmagasság-állítás van benne, természetesen az összes ablaka tekerős, klímáról nem is álmodott soha, beltere pedig épp annyira színes, mint a lökhárítói: semennyire.

Tipikus nagypapaautó, összeválogatása "Minek bele a flanc, mikor a Ladában se volt, de ez legalább új és nyugati" alapon történhetett. Egykoron a fényes jövő délibábja volt, mára viszont eljött a szürke valóság: az autó megítélésében inkább magyar, mint nyugati. Nem csak az újtól, de az újszerűtől is nagyon messze áll, a műszakija pedig lejárt, és már nem kap csak úgy másikat. Ez egyébként meglepő, mert vezetni - ha eltekintünk attól, hogy lomha és hihetetlenül fapados - amúgy tök jó. Ha az egyik pedált nyomod, akkor egészséges hangja van, egyenletesen húz, nem füstöl és nem is melegszik, ha pedig a másikat, akkor megáll. Futóműve billegős, de legalább a kátyúkat is jól viseli, még korrekt gumi is volt rajta. Az alapvető igényeket tehát kiszolgálja, és sokaknak ez a lényeg. A pecsét útjában így nem a technika áll, hiszen az Astra 60 lóerős alapmotorja amilyen fakocka, éppen annyira elnyűhetetlen. A híres Opel korrózióvédelem viszont már elveszett valahol az elmúlt közel 30 év során, éppen ezért komoly lakatolásra lesz szüksége a kocsinak. Ennek nyomait fentről is látni: a küszöbök végei, a hátsó sárvédőívek és az ajtósarkok már megindultak, de a karosszérialakatos szerint ez még istenes ahhoz képest, ami alul várja majd. Az tehát, hogy egy kocsit ugyanaz a család használ az első naptól fogva, nagyon sok mindent jelenthet. Jelen esetben a részletekbe belemenve már közel sem ilyen ideális a dolog: 1994-ben egy ismerősöm apai nagyapja vásárolta szalonból, majd kb. 10 évvel később lepasszolta, onnantól a srác szülei használták. Jelenleg az édesanyja kocsija, de a jogosítvány megszerzése óta a már felnőtt "gyerekek" is viszik mindenfelé. Így tehát leginkább csak papíron szép a történet, ez az autó inkább hideget kapott, mint meleget élete során. Emlékszem, 8 évvel ezelőtt egy házibuliban - a kelleténél eggyel több felnőtt üdítő elfogyasztása után - magam is felsétáltam a tetejére, valahol még kép is van róla. A cikk elején felvetett kérdésre visszakanyarodva tehát: a vizsgabiztosnak van igaza, sokszor ennél jóval kevésbé extrém esetben is, mert ahogy a kevés kilométer, úgy a kevés tulaj sem garancia arra, hogy egy autó szép lesz.
Hirdetés
Ezek az Astrák viszont ettől még nem rosszak: kimennek a világból, olcsók, és sok van belőlük, cserébe fapadosak és legtöbbször a rozsda is eszi őket. Utóbbira komoly figyelmet kell fordítani, amikor a Használtautó.hu 193 db benzines F Astra találata közül válogatunk. Ha nincs szükség a teljesítményre, akkor megfelelhet a már emlegetett 1,4 literes alapmotor is, de az 1,6 literes ma már felár nélkül kínálja a 15 extra lóerőt. Ha nem szeretnénk olajat töltögetni bele, akkor érdemes a 8 szelepes változatokat keresni, ám mivel ezek régen olcsóbbak voltak és elpusztíthatatlanságukkal hódítottak, nagyobb eséllyel lesz rosszabb az állapotuk. Korrektnek kinéző példányt 300 ezer körül kapni, de lejárt műszakival, véletlenszerűen kifakult elemekkel és rozsdával még 100 ezer forintot sem ér egy ilyen szekér, még akkor sem, ha óra szerint egyetlen métert se futott és mínusz két tulaja volt csak. Nyilván van olyan autó, ami első tulajos, és kiemelkedően jó - F Astrából 1 millióért újszerűt kapni, de ott sem a gazdák száma, hanem a mindösszesen 45 ezer kilométer az igazi húzóerő. A tanulság tehát, hogy még mindig állapotot kell venni, és sajnos az itt inkább csak kérdéses. A család amúgy megtartja az Astrát, ami a szükséges lakatolás után újult erővel műszakival vág majd bele még sok évnyi szolgálatba. Bár nem venném meg magamnak, szerintem jól döntöttek, hiszen nekik az autóért már nem kell fizetni, a javítás árából pedig csak romokat kaphatnának. Emellett megszokták, szeretik, tudják, mennyibe kerül fenntartani és rengeteg emlékük van vele, ráadásul sohasem hagyta őket cserben. Kell ennél több?
Hirdetés
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2021.07.15. at 11:38
    Permalink

    Ősszel egy hasonló Astrával egy kishölgy beledurrantott a Doblonkba. Elég nagy csatt volt érzésre. A Doblon kicsit (tényleg jól meg kellett nézni, hogy látszódjon) behorpadt a hátsó ajtó, meg letört a lökhárítón a két prizma. Az Astra pedig GTK biztos, de inkább teljes. Gyakorlatilag nem maradt ép elem az elején, a homlokfalat egészen a motorig tolta be.
    Tehát azért a biztonságuk még nem volt (vagy lett azóta) az igazi ezeknek a kocsiknak.

    • 2021.07.16. at 08:26
      Permalink

      Egy közel 30 éves autót (konstrukciót) hasonlítasz a Doblo-hoz. Tartsd meg a Doblo-t 25-30 éves koráig (ha sikerül), ha akkor még mozog csattanj vele egy akkori modellbe, meglátod micsoda differencia lesz a modern és régi autó törése közt… Meg aztán az sem mindegy, hogy a koccanó autók melyik része melyik résszel ütközik… Továbbá pont hogy abban az időszakban ez a modell már biztonságosnak számított (külön biztonsági fejlesztéseket kapott az E Kadett-et válltva új modellként), kategóriatársak átlagát meghaladta, de pl sok korabeli autót le is pipált biztonság tekintetében. Hangszúlyozom, korabeli autókkal vesd össze, pl egy Swift-el…

Vélemény, hozzászólás?