Hirdetés

Még májerebb lehet a C-HR-ed!

Toyota C-HR 1.2 Turbo Executive teszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

A hibrid után 1,2 literes benzines turbós motorjával teszteltük a Toyota futurisztikus crossoverét. Vajon elég hozzá ez a kicsi blokk? Tesztünkből kiderül!

Szemből szinte RAV4, oldalról kupé crossover, mindez az Executive szint esetén 18 colos felniken

Kupé RAV4 is lehetne. A Toyota 2014-ben Párizsban villantott a C-HR koncepcióval, melyet 2016-ban Genfben már a sorozatgyártású modell követett. A tavaly ősztől rendelhető crossoverből idén januárban érkeztek az első darabok a kereskedésekbe, az év második hónapjában már le is teszteltük a hibrid változatot. A C-HR egyébként a gyártó szerint Compact Hibrid Revolutiont jelent, azaz kompakt, hibrid, rendkívüli. Az első és az utolsó szó rendben van, a hibrid viszont erre a modellre nem igaz, hiszen kizárólag benzinmotor található benne. A formára viszont már inkább jellemző a hibridség, hiszen úgy fest a C-HR, mint egy kupésított RAV4. Az orr rész egészen hasonló, a tető viszont kupékhoz mérten csapott, a hátsó dizájn pedig erősen eltér már a RAV4-től.

Hirdetés

A futurisztikus külső mellett a belső is érdekes, de közel sem olyan, mint elsőre gondolnánk. Végre nem vetített műszerfalunk van, hanem a jól megszokott analóg mutatók jelzik a sebességet és a fordulatszámot

Merész japánok. Néhány éve a Mazda merész húzásra szánta el magát. Megalkotta a KODO formanyelvet, mellyel egy teljesen új formavilágot kaptak a modellek. Az újdonsült külső betalált a piacnál, mára pedig már az összes Mazda a sportos és dinamikus köntöst viseli. Talán ezt irigyelhették meg a Toyotánál is. A C-HR-rel hasonlóan nagyot alkottak, a futurisztikus külső a valóságban különleges, tetszetős látványt ad. Nem véletlen egyébként, hogy elsőként a crossover kategóriában vezették be, hiszen ez a szegmens most az egyik legnépszerűbb. A különc, fiatalos, már-már divatautós külsővel, meg persze a kompaktabb mérettel pedig minden bizonnyal lényegesen szélesebb vevőkört hódít majd meg, mint például a RAV4.

A csomagtér alapesetben 377 literes, ami kellően tágas, jól pakolható. Ha több helyet szeretnénk, akkor az üléseket ledönthetjük, viszont nem kapunk teljesen sík padlót

Alapjaiban nőies. A Toyota vadonatúj TNGA (tanga?) platformjára épülő modell úgy lett megalkotva, hogy a vezetés igazi élmény legyen a C-HR-ben. A tömegközéppont alacsonyan helyezkedik el, ami miatt stabilabb és kezesebb lesz az autó. Az elmélet legalábbis ezt mondja, de hiszem,ha ezt a valóságban is érzem. A T(a)NGA-nak köszönhetően ergonomikusabb lett a belső tér és a passzív biztonság is jelentős mértékben nőtt. Emellett a gyártás is egyszerűbbé és gyorsabbá vált és mivel ez a platfform a Prius IV-ével egyező, a hibrid hajtásláncot is egyszerűen bele tudják építeni.

Az érintőképernyő oldalára dedikált gombok kerültek a fontosabb funkciókhoz. Hátrány, hogy a jobb oldalon elhelyezkedőkért már nyújtózkodni kell, az ülésből testtel is el kell mozdulni

A kínálat csúcsa. A tesztautó a legmagasabb Executive felszereltséget kapta meg, sőt ezen felül még további csomagokkal is ellátták. Az 1.8-as hibrid mellett egyetlen motorral érhető el jelenleg a C-HR, ez pedig az 1,2 literes turbós benzines. Ezzel a blokkal tettük próbára, hamarosan kiderül, hogy elég-e a benne lévő 115 lóerő. Előtte lássuk mit is tud ez a high-tech kiadás. A forgalmi és a kulcs átvétele után sorra értek a pozitív meglepetések.

A fekete/bronzszínű steppelt bőrkárpit prémiumos minőséget kelt. Az ülések kényelmesek, a hátsó fejtér is megfelelő a kupés forma ellenére

Prémiumautó? A parkolóban megpillantva az alábbiak futottak át bennem. Jó ez a szín, szép a felni. Az ajtót kinyitva a látvány csak fokozódott. Az ajtókárpit bronzszínű, gyémántmintás, a bőrülés steppelt és fekete/bronzszínben igen mutatós, akárcsak a műszerfal teteje. Már-már prémiumautós belső ez kérem szépen. Egyedül a középkonzolon végigfutó zongoralakkos fekete betétet éreztem soknak, annak is a legnagyobb hátránya, hogy minden ujjlenyomat meglátszik rajta.

Az 1,2 literes turbós, 115 lóerős benzines fürgén mozgatja az 1,4 tonna körüli C-HR-t. Pozitív csalódás volt ez a blokk, a hétköznapokban teljesen elegendő

Élményautó?A külső és a belső hamar meggyőzött. Lássuk, hogy bír az 1,4 tonnás tömeggel az 1.2 turbós 115 lóerős motor! Járása kulturált, hangját pedig miután bemelegedett, szinte nem is hallani. Lámpánál megállva volt, hogy rá kellett nézni a fordulatszámmérőre, hogy biztos jár-e a motor. Halk, nagyon halk! Ezen felül pedig rezonancia sem érződik az utastérben. A hatgangos váltó hibátlanul kezelhető, élmény vele kapcsolni a fokozatokat. A kormány pontos, a futómű jó, a fékek is határozottak és jól adagolhatók. Élmény a vezetés! Komolyan nem gondolná az ember, hogy ilyen jót lehet autózni vele. Azt meg főként, hogy az 1,2 literes blokk ilyen jól mozgatja. Egy előzés sem gond vele közúton, városban pedig több mint elég. Nagy like a japánoknak ezért az autóért, a szerkesztőségben is többeket nyűgözött le. Meg tudom érteni. Egyedül a fogyasztása volt kezdetben kicsit sokkoló. Nyíregyházáig az M3-ason óra szerint 140 km/h-nál 8,8 litert evett. Talán szembeszél lehetett, másra nem tudok gondolni, hiszen visszafelé már csak 7,4 l/100 km volt az átlag. Végül vegyes használt során 7,0 liter körüli érték adódott, ami elfogadhatónak mondható.

A C-HR apró finomságai. A különleges formájú hátsó lámpa mellett a tetőn elhelyezkedő légterelő és a hátsó kilincs is magáért beszél. Ez egy különc autó

Tele rövidítésekkel. Extrákból nincs hiány a C-HR-ben. Az ülés mellett a kormánykarima is lehet fűthető, a zene szerelmeseinek ott a JBL 9 hangszórós hifi, ha jól akarunk látni éjszaka is, akkor LED-es fényszórókat is rendelhetünk. Ott van a kulcsnélküli nyitás és indítás, a bőrülés vagy az érintőképernyős navigáció. További biztonsági és kényelmi extrák is fellelhetők benne: SIPA, PCS + PD, LDA + SC, BSM, RCTA, RSA, AHB, ACC. Ezek közül a legtöbb pedig a műszerfalon is megjelenik feliratként, ha be van kapcsolva. Valóban utána kell nézni, annyi három- vagy négybetűs rövidítés van jelen ebben az autóban. Ezek sorjában egyébként a következők: Simple Intelligent Parking Assist – automatikus parkolási rendszer, Pre-Collision System + Pedestrian Detection – ütközést megelőző rendszer gyalogosfelismeréssel, Lane Departure Alert with Steering Control -sávelhagyásra figyelmeztetés sávtartással, Blind Spot Monitor with Rear Cross Traffic – holttérfigyelő-rendszer mögöttes forgalomra figyelmeztetéssel, Road Sign Assist – jelzőtábla-felismerő, Automatic High Beam – automata távolsági fényszóró és Adaptive Cruise Control – adaptív tempomat. Talán már csak a Head Up Display hiányzik, és teljes is lenne a sor.

A 9 hangszórós JBL hifi rádió üzemmódban elég gyengén szól (ez persze a hazai sugárzáson is múlhat), a gyárilag beépített intrók viszont brutál jó hangzást adnak vissza. Lényegében olyat, mintha a moziban ülnénk

Megéri? Az Executive felszereltség 7 665 000 forintról indul. Erre jön még a gyöngyházfehér fényezés 230 ezerért és néhány csomag plusz a navigáció, melynek összértéke 1,4 millió Ft. Ezzel az itt látható tesztautó ára 9,3 millióra rúg. Ha automata váltót is akarunk, akkor további 550 ezret, összkerékhajtásért pedig plusz 730 ezret kell kicsengetni. Ezzel akár a 10,6 millió forint körüli ár is elérhető. 9,3 vagy 10,6 millió, bármelyiket is nézzük, kellően soknak mondható egy ilyen autóért. Cserébe egy innovatív külsőt és prémiumkategóriás belsőt kapunk nagyon jó vezetési élménnyel. Ennyi pénzből lehet sokkal nagyobb és sokkal erősebb autót is venni, döntsön mindenki saját belátása szerint, hogy mi a fontosabb. Különc akar lenni, vagy beleolvadni a jól megszokott utcaképbe?

A C-HR minden tekintetben kellemes csalódás volt. Egyedüli visszahúzó tényező a tesztautó 9,3 millió forintos ára. Ennyiért nagyobb és erősebb autó is kapható, aki viszont különc akar lenni, annak a C-HR lesz a befutó

Hirdetés

Hozzászólások

  • 2017.10.27. at 20:11
    Permalink

    Ennyi pénzért a kivitelezés, hogy is mondjam eléggé elnagyolt.Mennél közelebbről nézi az ember annál gagyibb anyagok, formai kuszaságok fedezhetők fel.A fekete műanyag poros-karcos felületek már egy tíz éves autóban is cikik, nemhogy egy újban.Szándékosan nem írtam zongoralakkot amihez hasonlítani szokták, mert az szép, ez meg randa!Az ajtók “kárpitjai” egy Swift-ben is megalázók lennének.A hátsó utastér minimum várbörtön hangulatát idézi, nem beszélve az átláthatatlanságról, ami nem kicsit balesetveszélyes!

    Van tehát egy megbízhatónak tűnő műszaki alapokon egy érdekes formatervünk igencsak elnagyolt finissel.
    9 millióért ez egyáltalán nem “heppifiniss” nekem!

Vélemény, hozzászólás?