Mia neved? – Mia L használtteszt

Mia Electric Mia L villanyautó használtteszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Megnyomod a virágot, elcsúsztatod az ajtót, behuppansz középre, majd elsuhansz. Úgy megy, mintha jönne, és közben nem éget üzemanyagot, de nem akartak neki zöld rendszámot adni.


Hogy rögtön az elején véget vessek a borzalmas poénoknak, amiket a címben és a felvezetőben ellőttem, leszögezem, a tesztben szereplő apróság neve: Mia. Pontosabban Mia L, ugyanis ez a francia Mia Electric hosszított kivitelű járműve. Itt az ideje ezt a néhány mondatot kibontani, ugyanis feltételezem, ebből egyik sem mond semmit. Eddig nekem sem volt róla fogalmam, néhány nap alatt viszont megismertem egy apró francia vállalat termékét, amivel nagy terveik voltak. A Mia Electric 2010-ben jelent meg a villanyautók piacán, egy évvel később már a Frankfurti Autószalonon béreltek standot a márkának, flották eladását vizionálták. A virágos szőnyegen apró tolóajtós kisautókat állítottak ki, ebből a legnagyobbhoz volt itthon szerencsénk.
A Mia Electric a jövő, de lassan inkább a jelen autózásában szeretett volna egy kis részt elfoglalni. Finoman szólva is korán érkeztek, szinte egy időben mutatták be kisautóikat a Nissan Leaffel, de míg a japán márka elég erős volt ahhoz, hogy felvirágoztassa a villanyautózást egy mindennapokban is szinte korlátok nélkül használható járművel, addig a Mia a semmiből nőtt ki egy kis francia városban. Nem is bírták sokáig, 3 éven keresztül tudták csak gyártani a Miát, a Mia L-t és a dobozos teherautó kivitelű Mia U-t. 2014-ben csődbe mentek, majd felszámolták a céget. Franciaországban mégis több mint 800 autót értékesítettek, Európában pedig 660 személyautót és 123 teherautó kivitelt adtak el, így a használtpiacon akad belőle. Mégis mit keres egy ilyen itthon?
Hirdetés

Fanatizmus. Üzletből ugyanis villanyautót importálni nem a legvirágozóbb vállalkozás. Meséli a tulaj, a feje fölötti polcon halomban álló rali versenyeken elért helyezésekért szerzett kupái alatt. Hogy a benzingőzből mi vezet valakit a kilowattok és amperek világába, csak annyit mondd, hogy a világ halad, és ő nyitott az újdonságokra. Mindezt mondja úgy, hogy a műhely előtt több Leaf, elektromos smart és egy Tazzari Zero is áll. Nem igazán gyűjtő, csupán érdeklik a különleges megoldások, valamint a világ haladása. A Mia már épp a rendszámra vár, megszerzése viszont nem volt egyszerű, ráadásul több mint egy hónapja meg kellett volna kapnia. Műszaki vizsgán sikeresen átment az autó nem volt éppen zökkenőmentes, első körben ugyanis nem volt hajlandó elismerni a magyar hatóság, hogy egy valódi járműről van szó, nem pedig egy otthon épített szerkezetről.
Az akadályokhoz kellett egy problémás műszakvezető is az egyik fővárosi vizsgaállomáson, aki miután elfogadta, hogy valamikor létezett egy ilyen márka, nem volt hajlandó zöld rendszámra való jogosultságot adni a CoC (Certificate of Confornity) dokumentum hiánya miatt. Ez egy tisztán elektromos, a hozzá kapható nagyobbik, 12 kWh-ás akkumulátorral szerelt, nagyjából 80-100 kilométeres hatótávra képes autónál nem kéne, hogy kérdés legyen. Némi győzködés és egyéb háttérinformációk után kiderült, hogy személyes akadályokról lesz szó, mivel az említett műszakvezető egyszerűen nem pártolja a zöld rendszámhoz tartozó kedvezményrendszert. Miután a tulaj sikeresen kiharcolta a Mia jogosultságát - mert lényegében erre volt szükség, hogy egy villanyautó zöld rendszámot kaphasson – megkapta a szükséges engedélyeket a Mia pedig az 5E kategória besorolást, itt jött a következő probléma.
Egy másik Mia már kapott itthon rendszámot, így a központi rendszerben már benne van a francia kisautó. De mivel ez egy hosszított Mia L, ennek a folyamatnak újra le kell zajlania. Egyelőre itt megfeneklett az ügy, ugyanis a központi nyilvántartásnál még nem foglalkoztak vele. Nem hinném, hogy naponta annyi új márkát, és/vagy modellt kéne bejegyezniük Magyarországon, hogy egy februárban vizsgázott autó még áprilisban se tudja megkapni a rendszámát. Ám a Mia még nem közlekedhet közúton, egy zárt telepen viszont mehettünk vele egy kört. Gombbal nyílik, ami a kilincs előtti virág, a márka emblémája, persze az ajtó nem automata, így csak felpattan, elhúzni nekünk kell. A sofőr ülése középen, akárcsak egy McLaren F1-ben, neki a kényelmes beszállás érdekében a padlót is kivágták mindkét oldalt, ide természetesen az ajtó megfelelő része záródik.
A normál Miában hátul kettő, a 32 centivel hosszabb Mia L-ben viszont három ülés van, így négyszemélyes, középen nem nagy élmény ülni, a szélső helyekről viszont klassz a kilátás. Szűk persze, szinte csak vállig ér a kisautó, viszont a csomagtere is egész tágas, így belvárosban egész használhatónak tűnik. Itt azért érdemes leszögezni, hogy nem igazán ingázós, inkább belvárosi szaladgálós autó a Mia, ugyanis egyrészt végsebessége 100 km/h, másrészt gyorsulása sem hátba vágó, annyira elég a 13 lóerős villanymotor teljesítménye, hogy a városi tempót gond nélkül tarthassuk vele. Szerkezetileg viszonylag egyszerű csővázas karosszéria, rajta műanyag burkolatok, ahogy bent is minden műanyag, de egészen vállalható, összeszerelése is egész jó. Ez az állapot persze annak is köszönhető, hogy még 3000 kilométert sem futott, lényegében új.
Hibásként hirdették Franciaországban, az új tulaj bevállalta az egyszerűen csak elektromos hibaként jelzett problémát, ami mint kiderült, annyiba került, hogy fel kellett tölteni. A francia tulaj nem tudott arról a részletről, hogy a Mia biztonsági okokból nulla fok alatti hőmérsékletnél nem indítja el a töltést. Mivel itthon egy műhelyben töltötték először, ez a probléma nem jött elő, a Mia hibátlanul működik azóta is. Dizájnja olyan, amilyen, a Miánál anno saját dizájnerek dolgoztak, nem fizettek nagyobb stúdióknak a formatervért. Mondjuk úgy, hogy karakteresre és érdekesre sikerült, van nappali menetfény, hátul LED-es lámpák, elöl halogén izzós Hellák. Egyszerű városi kisautó, tölteni köztéri oszlopról gond nélkül lehet, a megfelelő töltővel persze otthoni hálózatról is. Egy nem létező márkánál az alkatrész utánpótlás kérdéses, Franciaországban viszont még vannak, akik felhalmoztak hozzá készleteket, így gond nélkül rendelhető hozzá bármi. Egy korábban behozott törött Miához is megérkeztek már a szükséges karosszériaelemek, így hamarosan az is elkészül, ez a fehér viszont törésmentes példány. Bízunk benne, hogy hamarosan megkapja a neki járó rendszámot, és elkezdhetik vele róni a várost.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.27. at 19:50
    Permalink

    Holnap meghirdetem a használtautó.hu -n. Mentem vele több mint 1000 km-t, és mondhatom nagyon szerethető kis autó.
    Gumit égetni nem lehet vele, de elvisz ahová kell. Még “sportos ” használat mellett is tudja a 85km-t, de ha figyelünk egy kicsit, akkor 90-100km megtehető egy töltéssel.

  • 2017.10.27. at 19:50
    Permalink

    Ez elég vicces, én októberben hoztam be autót külföldről, és már akkor is ez volt az indok, amiért másfél hónapot kellett várni a típus honosítására…

  • 2017.10.27. at 19:50
    Permalink

    Nah akkor mégegyszer. A 10KW nominális motor-erő azt jelenti, hogy annyit ad meg a motor gyártója, de nem mint leadott, hanem maximálisan felvehető (ajánlott) teljesítmény. Ebben az esetben a Leroy-Somer a motor gyártója. A gyári prospektusokban is azért szerepel 24Le, mint gyári érték, mert ez a villany-motor (is) egyébként még simán túlterhelhető amit meg is tettek gyárilag. Padon alapból közel 30Le-t és 54NM-t mértünk teljes akksi-töltéssel.
    http://cdn.goingelectric.de/forum/resources/image/38931
    A feljesztéseknek köszönhetően pedig közel 40Le és 65Nm amit tud nálam. 🙂

  • 2017.10.27. at 19:50
    Permalink

    Sajnos tény, hogy a 2. hónap telik el úgy, hogy a központi nyilvántartásba nem vitték fel az autót. Korábban nekem is ( Tazzari) volt olyan ügyem, ami ment 2 nap alatt, de ez most nem megy. A probléma abból adódik, hogy az összes Mercedes típust ki kell javítani a rendszerben Mercedes Benz típusra, és ez úgy leterheli az ott dolgozó hölgyeket, hogy ennyit kell várnom! A MIA-t papíron 10 kW-os motor hajtja, és a COC is ezt erősíti meg.

  • 2017.10.27. at 19:50
    Permalink

    Pár gondolat. 2 éve hoztam be az első MIA-t 8KW, azóta a másodikkal járok 12KW.

    1. COC (certificat of conformity) alapján minden autó kivétel nélkül, így a MIA is 1-2 nap alatt megkapja a zöld rendszámot. Mindkét MIAm esetében így volt ez.
    2. A mia 24 lóerős papíron és nem 13. Egy nominálisan 10KW-os motor hajtja.
    3. A reális max. hatótáv városban 90-100km nyáron.
    4. A MIA formaterve Murat Günak, a VW konszern korábbi fődizájnerének alkotása. (Korábbi VW tervekre alapozva.)

  • 2017.10.27. at 19:50
    Permalink

    Pár gondolat. 2 éve hoztam be az első MIA-t 8KW, azóta a másodikkal járok 12KW.

    1. COC (certificat of conformity) alapján minden autó kivétel nélkül, így a MIA is 1-2 nap alatt megkapja a zöld rendszámot. Mindkét MIAm esetében így volt ez.
    2. A mia 24 lóerős papíron és nem 13. Egy nominálisan 10KW-os motor hajtja.
    3. A reális max. hatótáv városban 90-100km nyáron.
    4. A MIA formaterve Murat Günak, a VW konszern korábbi fődizájnerének alkotása. (Korábbi VW tervekre alapozva.)

Vélemény, hozzászólás?