Porsche módjára indul – Peugeot 508 2.0 HDi teszt

Peugeot 508 2.0 HDi Allure teszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Sokat vártunk a Peugeot 508 2.0 HDi gazdagon felszerelt Allure kivitelétől, és mindent egybevetve sokat is kaptunk, de valahogy mégsem állt bennünk össze a tökéletes kép.


Többször elmondtuk már, hogy a Citroën és Peugeot márkákat tömörítő PSA új filozófiája a németesedés, azaz olyan modellek gyártása, amelyek technológiában, minőségben, megbízhatóságban és használhatóságban a német gyártók termékeihez hasonlatosak. Leginkább persze a minőségen, hosszútávon pedig a megbízhatóságon van a hangsúly, és ennek többek között már hangot adtunk egy Citroën C5, valamint egy Peugeot RCZ tesztben. Az 508-assal való első, igaz, meglehetősen rövid találkozásunk is összességében kellemes emlék maradt, így nagyon vártuk már az új autóval történő hosszabb ismerkedés lehetőségét, amely egy 508 2.0 HDi Allure képében adatott meg.

A formai megítélés vegyes képet mutat. Az biztos, hogy az 508-ast megnézik, egyelőre feltűnő jelenség, és nem részünkről kitalált sztori, hogy a teszt során többször is átszóltak a mellettünk álló autóból, vagy szimplán gratulálva hozzá, vagy az ára felől érdeklődve. Azt viszont, hogy mennyire szürkül majd bele az utcaképbe néhány év múlva, most nehéz megjósolni. A karosszériát nézegetve, leginkább oldalról tűnik sematikusnak a forma, hátulról kissé darabos hatást kelt, míg szemből minden részlet az audis, hatalmas hűtőmaszkhoz igazodik – három külön világ, amely valahogy nem, de talán kevésbé kritikus szemmel is csak nehezen áll össze kerek egésszé. A betűkből stílusosan kirakott márkafelirat régen megszokott dolog volt néhány autótípus elején, a Peugeot ezt most jelen időben bevállalta, ellenben az új oroszlánfigurának mintha nem jutott volna hely, ezért a gépháztető közepére száműzték, extra mélyedést is kialakítva számára. A xenon fényszóró a GT csúcsmodellt leszámítva opciós tartozék, de minden esetben kanyarkövetős és arculatformálóan LED nappali menetfényes – utóbbi hét kerek egységgel leginkább virágalakzatot mintáz, és ezzel ügyesen vonzza is a tekintetet.

Külső méreteivel az 508-as alaposan lehagyja az előd 407-est - a tengelytávolság például közel 10 centiméterrel nagyobb -, és inkább a szintén nyugdíjazott 607-es felé közelít. Ez a növekedési trend a középkategóriában egyébként nemzetközi jelenség, a Mondeo, az Insignia, vagy éppen a Passat is generációról generációra terebélyesedik, de mint az Opel trükkös, a szépség oltárán feláldozott kialakítása bizonyítja, külön dolog a hatalmasság látszata, és külön dolog a valós helykínálat. A Peugeot nem bánt szűkmarkúan a térrel, mind az első, mind a hátsó sorban lehet terpeszkedni, a lábak, a vállak, a fejek egyaránt elférnek, és igény esetén négyzónás légkondicionálóval emelhető a komfort színvonala. Jegyezzük meg, a GT alá pozicionált Allure alapvetően gazdag ellátmánnyal bír, de a legérdekesebb csemegéket ehhez is külön pénzért kínálja a gyártó. A csomagtér befogadóképessége csak defektjavító szettel hozza az elvárható szintet, ez számszerűen 515 liter, míg teljes értékű pótkerékkel 473 literre zsugorodik az amúgy négyajtós mércével egészen jól bővíthető és sílécalagúttal is ellátott üreg. Az anyagok és a kidolgozás témájában - pestiesen szólva - a Peugeot határozottan odatette magát, a jól összeválogatott műanyagok mind tapintásra, mind kidolgozásra dicsérhetők, a bőrkárpit sem gagyi, így az 508 valóban minőséget sugároz, és ebben nagy szerepe van a csendes futásnak is.

Az Euro5-ös 2.0 HDi manuális váltóval 140 lóerőre van belőve, és ha szükséges, a 320 Nm-es forgatónyomatékot a turbó átmeneti túltöltésével 340-re emeli az elektronika. Szerencsére a hangszigetelést nem vették fél vállról a franciák, és a dízelmotor rezonanciájából is csak éppen, hogy érzékelhető valami a kormányon és a váltókaron. A menetteljesítmények önmagukért beszélnek, rugalmasságban (0-100 km/h: 9,8 s), végsebességben (210 km/h) ennél többre, amit az 508-as e konfigurációja fel tud mutatni, a mai hétköznapi világban egyszerűen nincs szükség. Dicshimnuszról viszont szó sincs. A kuplung, a középállásban enyhén érzéketlen kormányzás, és a fék sem egészen olyan, amit egy ilyen kategóriás autótól elvár az ember, de még bosszantóbb, hogy a hatfokozatú váltó hajlamos akadozni, továbbá az sem lenne hátrány, ha az amúgy jó fogású kar rövidebb utat járna be a fokozatok között. Ami azonban meglepett minket, az a futómű, mert korábban az e-HDi nem ilyennek mutatta magát. Értjük mi a szándékot, hogy minden porcikájában legyen német színvonalú az autó, és ennek része a feszes, nem pedig émelyítően lágy rugózás, de itt apró hiba csúszott a számításba. Talán a nehezebb motor miatt nyúltak bele a hangolásba? Könnyen lehet, mindenesetre a tapasztalt túlzott keménység nem illik az 508-as úrias, vonulós karakteréhez, ahogy a nagyobb úthibáknál érezhető ütés és zaj sem. Ezek után nem meglepetés, hogy jó minőségű autópályán érzi magát elemében az 508-as, ahol rezzenéstelenül, nyugalomban suhanhat, bár kanyargós úton sem vall kudarcot, ha nem feszegetik vele a határokat - és a vevők 99 százaléka valószínűleg nem fogja.

Köztudott, hogy a magyar újautó-piacot a céges flottavásárlások tartják életben, és ameddig a privát szférában nincs számottevő gazdasági javulás, ez lehet a Peugeot 508 sikerének a titka is. A mezőny nagyon erős, de az oroszlánosok újdonságának nem rosszak a lapjai. Az új formavilág (amelynél a részletek szerintünk inkább világos fényezéssel domborodnak ki) szakít a régi, bizonyos esetekben talán korlátoltságot is eredményező „cicamica” stílussal, és a komoly, tekintélyt parancsoló megjelenéssel az 508-as akár az üzleti körök favoritja lehet. A korszerű technikai színvonal, a belső tartalom, és - végre jó ezt leírni - a minőségi kidolgozás szintén a mérleg pozitív serpenyőjébe kerül, akárcsak a fogyasztás, ami különösen döntő szempont lehet a vállalati nagybevásárlásoknál. Nálunk az átlag 6,4 literre jött ki, de 3/4 részt városban jártunk a tesztautóval, és azért ez nem rossz egy másfél tonnás, 4,8 méter hosszú, 140 lovas vastól. Végezetül nézzük az árakat. Közepes Active stafírunggal, ugyanezzel a motorral 7,49 millió forintot kér a Peugeot, míg a kipróbált Allure alapáron 8,19 milliót kóstál. A 700 ezres plusz kiadásért - többek között - fűthető, elektromos deréktámaszos ülést, tolatóradart, kulcsnélküli indítást és ajtónyitást, Bluetooth kihangosítót, LED belső világítást, 16 helyett 17 colos alufelnit kap a vásárló, illetve hozzáférhet olyan további opciókhoz, amely csak az Allure esetén kérhető – ilyen az automata távolsági fényszóró, vagy az állítható combtámaszos bőrülés.
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1997 cm3
Teljesítmény:
103 kW (140 LE) 4000 1/min-nél
Nyomaték:
320 Nm 2000 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9,8 s
Végsebesség:
210 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
4,8 l/100km
Méretek
Hosszúság:
4792 mm
Szélesség:
1920 mm
Magasság:
1456 mm
Saját tömeg:
1430 kg
Össztömeg:
2065 kg
Tengelytáv:
2817 mm
Karosszéria-kivitel:
limuzin
Csomagtér:
473-515 l
Motor és váltó
Motor:
Dízel üzemű
Motorosztály:
EURO 5
Hengerűrtartalom:
1997 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
mechanikus - 6 fokozatú
Nyomaték:
320 Nm 2000 1/min-nél
Teljesítmény:
103 kW (140 LE) 4000 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
210 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9,8 s
CO2-kibocsátás:
125 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
4,8 l/100km
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?