Egy teljesen más DTM tér vissza a Hungaroringre
DTM: dicső múlt videón, izgalmas jelen a Hungaroringen
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Cecotto 190-es Mercedese olyan messze van a mai V8-asoktól, mint az 1988-as magyar futam a mostanitól. Videón a sorozat változása.
Ezek a kocsik már köszönőviszonyban sincsenek a szériaautókkal, csak a héjuk emlékeztet a garázsban állókéra
Idén 30 éves a DTM, a pályaautó-versenyek európai királya. Ez önmagában is szép és megérne egy visszatekintést, de nekünk magyaroknak ennél nagyobb esemény, hogy 1988 után idén megint lesz DTM-futam a Hungaroringen. A sorozat 1984-ben indult eredetileg, mint német szériaautó-bajnokság az FIA A-csoportjának szabályai és hendikeprendszere szerint, de ezek a szabályok folyamatosan lazultak, és egyre több módosítást engedtek meg. Az első évadot Volker Strycek kiegyensúlyozott teljesítménnyel nyerte a BMW 635CSi-vel, ahol a kiegyensúlyozottságba az is beletartozott, hogy egyetlen futamgyőzelmet sem szerzett a 12 versenyen. 1985-re már nemzetközivé vált a sorozat, Per Stureson lett bajnok a turbós Volvo 240-essel. A feltöltés innentől vált általánossá a versenysportban, a DTM-ben a továbbfejlesztetett előnyadásos rendszerben tudtak a turbós és szívómotoros kocsik egymás ellen mérkőzni.
1986-ban a dán Kurt Thiim egy, a motorsportos karrierjéről kevésbé ismert Rover Vitesse-szel tudort nyerni. 1987-ben a BMW és Ford csatája határozta meg a szezont, és nagyot alkottak a fiatalok: az utolsó futam döntötte el a bajnoki címet, Eric van de Poele Manuel Reuter és Marc Hessel előtt lett első. 1988-ban a négymárkás sorozatban az Opel, a BMW és a Mercedes-Benz mellett a Ford egyedüliként használt turbót a Sierra RS Cosworth-ön. A kocsi volánjánál Klaus Ludwig lett a bajnok. Ludwig a következő szezonra átigazolt a Mercedeshez és öt futamot is nyert, de ezzel csak a 11. lett összetettben. Bajnokot a BMW avathatott, a Schnitzer csapat M3-asával Roberto Ravaglia nyert. 1990-ben a Fordot az Audi váltotta. A ránézésre nem a legalkalmasabb, 4,8 méteres Audi V8 profitált a quattro összkerékhajtásból, és a versenytársakéhoz képest jókora erőfölénnyel győzni tudott a sorozatban új indulóként. A közönségkedvenc Hans-Joachim Stuck lett a bajnok. Egy évre rá dupláztak az ingolstadtiak, és a sorozat történetében először megvédték a konstruktőri sikert. Frank Biela az utolsó, hockenheimringi futamon nedves aszfalton az összkerékhajtással verte meg Klaus Ludwigot és Mercedesét. A csillagos márkát a következő évben vitte sikerre Ludwig, akkor bajnok lett az AMG Mercedes-Benz 190E 2.5-16 Evo 2-ese.
Milyen autók fognak körözni a Hungaroringen?
A DTM-ben a Hungaroringen egy autó bő 10 másodperccel gyorsabb a WTCC-s autóknál, ami nagyon sok, az egy jó célegyenesnyi távolság. De mi adja ezt a technikai fölényt? Látványos és gyors autóversenyt akartak, mindezt persze a lehető legolcsóbban, ezért a kocsik mind hátsókerék-meghajtásúak. Motorjuk V8-as, 4,0 literes és a fojtás miatt "csak" 470 lóerős. Bár ekkora erő ma már a sportosabb utcai kocsikban is van és a DTM kocsik kívülről hasonlítanak is ezekhez, valójában a Le Mans szériában futó prototípusokéhoz hasonlító erős és könnyű vázakra épülnek. Az autóknak a lámpái és a hűtőmaszkjai csereszabatosak az utcaiakéval, meg a tető, ami itt igazából nem is teherviselő elem. Hogy a fejlesztési költségek relatíve alacsonyan maradjanak, az eltérő márkák autóiban is van több azonos alkatrész. Ugyanazt a hatfokozatú, kormányról kapcsolható Hewland félautomata váltót használják, de a fékek és a Hankook gumik is egyformák. A lényeg az aerodinamika, így a szélcsatornában töltött munkaórák száma a döntő. A karosszériák bukókerete egyben egy térhálós rendszer, amit karbonszálas műanyag részek egészítenek ki, és csak a külső formát adják hagyományos fémlemezek. A DRS dönthető hátsó szárny 2013-as bevezetésével még izgalmasabbak lettek a futamok. Idei módosítás, hogy a kocsik 1110 kilogrammról indultak, és a szereplésükhöz mérten kapnak pluszsúlyt. A maximum pluszban és mínuszban is 10 kilogramm. A futamgyőztes márka és az első tízben végzett márkatársak 5 kiló pluszt kapnak, a tízen kívüliek csak 2,5 kilót. A második legjobb márka autóinak súlyán nem változtatnak, de a harmadikén csökkentenek 2,5-tel, ha az első tízben végzett, ha azon kívül, akkor 5-tel. Ez a rendszer egyfajta igazságosságot tesz a kocsik között azzal, hogy a jobbaknak nehezítik, a lassabbaknak meg szó szerint könnyítik a kocsiját. [/szlista]
[/keret]
A DTM-ben a Hungaroringen egy autó bő 10 másodperccel gyorsabb a WTCC-s autóknál, ami nagyon sok, az egy jó célegyenesnyi távolság. De mi adja ezt a technikai fölényt? Látványos és gyors autóversenyt akartak, mindezt persze a lehető legolcsóbban, ezért a kocsik mind hátsókerék-meghajtásúak. Motorjuk V8-as, 4,0 literes és a fojtás miatt "csak" 470 lóerős. Bár ekkora erő ma már a sportosabb utcai kocsikban is van és a DTM kocsik kívülről hasonlítanak is ezekhez, valójában a Le Mans szériában futó prototípusokéhoz hasonlító erős és könnyű vázakra épülnek. Az autóknak a lámpái és a hűtőmaszkjai csereszabatosak az utcaiakéval, meg a tető, ami itt igazából nem is teherviselő elem. Hogy a fejlesztési költségek relatíve alacsonyan maradjanak, az eltérő márkák autóiban is van több azonos alkatrész. Ugyanazt a hatfokozatú, kormányról kapcsolható Hewland félautomata váltót használják, de a fékek és a Hankook gumik is egyformák. A lényeg az aerodinamika, így a szélcsatornában töltött munkaórák száma a döntő. A karosszériák bukókerete egyben egy térhálós rendszer, amit karbonszálas műanyag részek egészítenek ki, és csak a külső formát adják hagyományos fémlemezek. A DRS dönthető hátsó szárny 2013-as bevezetésével még izgalmasabbak lettek a futamok. Idei módosítás, hogy a kocsik 1110 kilogrammról indultak, és a szereplésükhöz mérten kapnak pluszsúlyt. A maximum pluszban és mínuszban is 10 kilogramm. A futamgyőztes márka és az első tízben végzett márkatársak 5 kiló pluszt kapnak, a tízen kívüliek csak 2,5 kilót. A második legjobb márka autóinak súlyán nem változtatnak, de a harmadikén csökkentenek 2,5-tel, ha az első tízben végzett, ha azon kívül, akkor 5-tel. Ez a rendszer egyfajta igazságosságot tesz a kocsik között azzal, hogy a jobbaknak nehezítik, a lassabbaknak meg szó szerint könnyítik a kocsiját. [/szlista]
