Koji Sato, aki április 1-én vette át a Toyota irányítását – egyáltalán nem viccből – nagy vonalakban vázolta, hogy hogyan változtatna a vállalat stratégiáján. A legfontosabb terve az elektromos autók fejlesztésének felgyorsításáról szól. Ezt egy háromlépcsős folyamatként válolta az 53 éves szakember, amelynek a jelenlegi bZ modellcsalád csak az első foka.
A terv az, hogy 2026-ra egy teljesen új villanyautó-platformot fejleszt ki a Toyota, és az erre épülő új típusok gyártására évi 1,5 milliós kapacitást hoz létre. Az új modelleknek már része lesz a Toyota új fedélzeti szoftvere, az Arene is, amely távolról frissíthető és moduláris lesz, így alapul szolgálhat a későbbiekben a szoftveres szolgáltatásoknak. Ezzel kapcsolatban Sato is az üzleti modell átalakításáról beszél, azaz valószínű, hogy más autógyártókhoz hasonlóan a Toyota is megpróbálja az előfizetéses extrák felé terelni a vásárlóit.
A harmadik lépcsőt 2030-ra tervezi elérni az új Toyota-vezér: ez évi 3,5 millió elektromos autó előállítását, és a beígért szuperhatékony gyártási módszereknek köszönhetően a korábbiaknál még alacsonyabb árakat jelent majd.
A Toyota jelenleg a legnagyobb autógyártó a világon, több mint tízmillió eladott autóval. A villanyautó-fejlesztést viszont évekkel a konkurensek után kezdték komolyan venni, így ezen a téren érezhetően lemaradásban van a cég. Ráadásul az első Toyota villanyautó, a bZ4X pályafutását egy komolyabb visszahívás is nehezítette, így tavaly mindössze úgy 25 ezer elektromos autót adott el a cég.
Sato szerint a Toyota szakemberei tanultak a hibákból, és igyekeznek gyors lépéseket tenni annak érdekében, hogy javítsák az elektromos modelljeik vonzerejét.
