Ne temesd még a luxusszedánokat! – Volvo S60 B3 teszt

Hibridnek lágy, de vajon milyen összességében a Volvo S60 B3?

Szabadidő-autóktól hemzsegő korunkban igazi felüdülés már egy szedán, amit a hírek alapján már temet az autóipar. Ám az S60 is bizonyítja, hogy akinek a halálhírét keltik, az bizony még sokáig élhet.

Emlékszem, úgy körülbelül 10 éve olvastam egy tanulmányt arról, hogy Nyugat-Európában a kisgyerekek már nem a szokásos szedánformát rajzolják, amikor megkérik őket, hogy vessenek papírra egy autót. Jóval többen rajzoltak ferdehátú kasztnit, amiből nagyon leegyszerűsítve arra következtettek a tanulmány szerzői, hogy ez vált az uralkodó autóformává, ezt hozzák magukkal otthonról. A keletebbi Európáról nem szólt a fáma, de valahol akkoriban kezdték temetni a szedánokat, és lám, még mindig velünk élnek. Miközben az USA-ból érkező hírekben is kongatják a vészharangot a limuzinok feje felett, addig a Volvo szépen, nyugodtan elkezdte gyártani az S60-ast az óceán túlpartján. Ennek pedig nagyon örülök, hiszen a kategóriájának egyik legstílusosabb darabja lett szerintem. Itthon belefulladunk a német prémiumjárgányokba, szóval tagadhatatlan, hogy azok képezik a vágyak netovábbját nagyon sok embernél. Pedig érdemes körülnézni a Volvo háza táján is. Igaz, csak két limuzinjuk maradt, az S90 és az S60, ám mindketten üde színfoltjai a piacnak. Az S60 lényegében az S90 kicsit megkurtított változata, de figyeltek rá, hogy az arányokhoz igazítsák a formai megoldásokat. És még így is nagyobb egyébként több konkurensnél.
Hirdetés
Tehát nem maradt az S60 sem Thor kalapácsai nélkül, a fényszórókban ott a jellegzetes motívum. Hátul pedig tényleg az S90 köszön vissza, csak épp kicsiben. De valahogy ettől emberibb az egész autó, nem érezni benne nagyzolást, csak a szinte tökéletes harmóniát. Persze ehhez a harmóniához szükséges a megfelelő felszereltség és a hozzá passzoló szín is. Ami ebben az esetben a sportosnak szánt R-Design külsőt jelenti a „Fusion” piros színnel, na meg a 19 colos könnyűfém felnikkel. De nem véletlenül írom, hogy ezt csak sportosnak szánták. Dögösen néz ki, de azért így is inkább egy elegáns limuzin. A sportosság kimerül a fekete, „négyzetrácsos” hűtőmaszkban, a fekete díszbetétekben és többek között a fekete visszapillantó tükörházakban. Hátul pedig a két kipufogóvégben, amiket az autó fenekének két szélére helyeztek, persze csalókán, mert a kipufogóvégek csak díszbetétek, a valódi csövek mögöttük bújnak meg. Az utastérben sem a sportosság dominál, bár elöl sportülések járnak az R-Design csomaghoz. Ezek a bőr/textil ülések szürke színben is kérhetők, érdemes is őket választani, hiszen az egész utastér hangulatát megváltoztatják, kevésbé lesz komor. Amúgy sok szó nem érheti a ház elejét. Az anyagok igényesek, a műszerfalra jutott fémhatású dísz is az infotainment képernyőjét körbeölelő zongoralakkot kiegészítendő. És itt kell sajnos panaszkodnom kicsit, mert külön klímakonzol nincs, az érintőképernyőn kell matatni a hőmérséklet állításához, az ülésfűtés kezeléséhez, ami szerintem még mindig túl sok figyelmet igényel, ha ezt épp menet közben tennénk. Hátul természetesen fejedelmi a helykínálat, viszont a szedánságból adódóan az alaphelyzetben 391 literes csomagtér használhatóságának határt szab a nyílás mérete.
Hirdetés
Viszont a teszt igazi apropója a motorháztető alatt rejlik. Ez pedig a B3-as jelölésű motor. Hátul már hirdeti a felirat, hogy ez dolgozik az autóban, de pontosan mi is ez? Három, azaz három henger volna egy ekkora autóban? Nem-nem, ne tévesszen meg senkit az, hogy az XC40-es T3 jelölése háromhengeres motort takar. Az S60 esetében a B3 egy négyhengeres benzinmotort jelent, kétliteres lökettérfogattal, 163 lóerővel. Továbbá a napjainkban szinte már elmaradhatatlan lágy hibridséggel. A 48 voltos rendszer 40 newtonméterrel támogatja a benzinmotor 265 Nm forgatónyomatékát. Szükség is van rá, hogy a fogyasztás csökkenthető legyen. Az S60 ugyanis 1,7 tonnát nyom, ennek lendületes mozgatásához pedig szereti pörgetni a motort a 8 fokozatú automata váltó. Pedig papíron 1680-as fordulattól rendelkezésre áll a 265 Nm, de a teljesítmény maximum csak 4800-tól. Persze van üzemmódválasztó, amivel lehet válogatni a gazdaságos, a kényelmes és a sportos stílus között, de még az Eco módban is pörögnie kell a motornak a megfelelő gyorsuláshoz.

Ha kell, 9 másodperc alatt eléri a 100 km/h tempót, szóval nem lassú, nem is tűnik annak, sőt kifejezetten élvezetes terelgetni még a kanyarokban is a nagy tömeg ellenére. A kormány nagyon közvetlen, az autó egész viselkedése rendkívül barátságos, avagy könnyen uralható.

Ilyenkor érezni igazán, hogy mennyivel jobb érzés vezetni egy szedánt, mint egy szabadidő-autót! Persze megvan a hátulütője annak, hogy sokat használtam a „dinamikus” üzemmódban az S60-at, ugyanis az átlagfogyasztása 9,1 liter lett 100 kilométeren, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ebben a városi használat dominált. Ha így nézem, akkor ez egy egészen megbocsátható érték egy kétliteres motortól. Mindemellett olyan kényelmet, olyan élményt nyújt, amitől érezni, hogy megéri a pénzét. Márpedig nem olcsó mulatság, de hát prémium termékről van szó, úgyhogy nem illik meglepődni. Az S60-as az R-Desing felszereltséggel és a B3 motorral 13 640 000 forintról rajtol. Ám ez máris súlyos százezrekkel megugrik, amint izgalmasabb színeket és a 18 colosnál nagyobb felniket választunk. Ezek után a biztonsági rendszerek kimaxolásával növelhető tovább a végösszeg, de ezekkel tényleg olyan lesz az S60, mint egy guruló „széf”. A parkolássegítő rendszereket sem érdemes kihagyni az extrák közül, hiszen nagyban megkönnyítik a manőverezést a termetes limuzinnal. A Harman Kardon prémium hangrendszeren talán lehet spórolni, de a kényesebb fülűek nehezen fognak lemondani róla, de száz szónak is egy a vége. Rendesen belenyúlva az extrákba, a tesztautó ára felment egészen 16 millió forint fölé. De látva manapság az árlistákat, bennük azt, hogy teljesen megkergült a világ, ez egy egészen józan ajánlat a Volvótól, hiszen egy tényleg stílusos, végtelenül kényelmes, modern és nagyon is kedvelhető autó az S60.
Értékelés
Pozitív
Klasszikus, elegáns megjelenés, kényelem, stílus
Negatív
Magas fogyasztás
Árak
Tesztmodell alapára
13 640 000 Ft (2021.02.24.)
Tesztautó ára
16 865 000 Ft (2021.02.24.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1969 cm3
Teljesítmény:
121 kW (165 LE) 4800 1/min-nél
Nyomaték:
265 Nm 1680-3900 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9 s
Végsebesség:
180 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
7,5 l/100km
Méretek
Hosszúság:
4761 mm
Szélesség:
1850 mm
Magasság:
1431 mm
Saját tömeg:
1677 kg
Össztömeg:
2190 kg
Tengelytáv:
2872 mm
Karosszéria-kivitel:
szedán
Csomagtér:
391 l
Belső szélesség elöl:
1520 mm
Belső szélesség hátul:
1460 mm
Belmagasság elöl:
850-950 mm
Belmagasság hátul:
960 mm
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött:
240 mm
Ülőlap hossza elöl:
480-530 mm
Ülőlap hossza hátul:
450 mm
Motor és váltó
Motor:
Benzin
Motorosztály:
Euro 6d
Hengerűrtartalom:
1969 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
8 fokozatú automata
Nyomaték:
265 Nm 1680-3900 1/min-nél
Teljesítmény:
121 kW (165 LE) 4800 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
180 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9 s
CO2-kibocsátás:
146-170 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
7,5 l/100km
Fogyasztás a használónál:
9,1 l/100km
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2021.02.24. at 08:39
    Permalink

    Ha csak a paramétereit nézem, akkor biztos nem venném meg. Semmi extra nagyon sok pénzért. De nyilvánvaló, hogy egyéb szempontok is sokat rúgnak a labdába.

  • 2021.02.24. at 11:26
    Permalink

    “a Volvo szépen, nyugodtan elkezdte gyártani az S60-ast az óceán túlpartján”
    Tavaly el is adtak belőle odaát 11 946 darabot, meg Európában 7200-at.

  • 2021.02.24. at 22:06
    Permalink

    Ez a motor eléggé létfontosságú a márkának, mivel a nyugat európai piacokon kicsit más az átlagautó fogalma, és a 60-80.000 eurós PHEV-ek nem igazán fogják helyettesíteni a verdát azoknak akik fele ennyiért vették eddig a Volvókat.

    Pár hete sikerült is kipróbálni egy V60-asban, de összességben nagyon nem érintett meg. Ahogy a benzinesektől eddig is megszoktam, csak papíron erősebb mint a D3 dízel. Persze csendesebb meg automata, de a 265nm-t az régi 1.6d tudott (meg persze az old-school 2.5ös szívó benyák.

    Amúgy a V60 maga is jóval szűkösebbnek érződött, a régi XC60-hoz képest, viszont a B3-as egyelőre nem is elérhető a nagyobb modellhez. Így legalább nem sokat kell filózni a dolgon… 🙂

  • 2021.02.25. at 08:57
    Permalink

    “Ahogy a benzinesektől eddig is megszoktam, csak papíron erősebb mint a D3 dízel.”

    Találós kérdések :
    – melyiknek jobb a gyorsulása?
    – melyiknek nagyobb a végsebessége?
    Megfejtés : az erősebbnek.

    “265nm-t az régi 1.6d tudott”
    Még mindig a nagyobb teljesítményű autó gyorsul jobban.

    “meg persze az old-school 2.5ös szívó benyák”
    Melyik oldszkúl 2.5 benzines tudott 265 Nm-t?

    • 2021.02.25. at 15:01
      Permalink

      “– melyiknek jobb a gyorsulása?”
      Attól függ melyik érdekel. A 80-120 rugalmassági teszten nem úgy szerepelnek mint a 0-100-on.
      A vezetésnél viszont mi számít? Az hogy üveghangon bégetve 6000 felett találsz egy kis lóerőt, vagy az hogy stabilan hoz a motor egy használható teljesítményt az elérhető fordulatszámtartományban. Nekem az utóbbi fontos. Nem szoktam hülyéskedni a piros lámpánál. Aki halad azt elengedem aki lassú azt kikerülöm.

      „Melyik oldszkúl 2.5 benzines tudott 265 Nm-t?”
      Igazad van, a Lexus 250 a régebbi V6-assal nem tud ennyit, csak 252nm-t.
      De legalább szép a hangja 

      • 2021.02.25. at 15:18
        Permalink

        “A 80-120 rugalmassági teszten nem úgy szerepelnek mint a 0-100-on.”
        Ne tréfálj, cimbi. Semmi egyebet nem kell tenni, mint a megfelelő sebességfokozatot kiválasztani. Érdekességnek jó egy rugalmassági teszt, meg még olyan autónál is érdekes, amelyik 1 sebességes :-)))

        “üveghangon bégetve 6000 felett találsz egy kis lóerőt”
        Melyik lakossági benzines turbómotor ilyen?

        “Igazad van, a Lexus 250 a régebbi V6-assal nem tud ennyit, csak 252nm-t.”
        Főtengelyen, koma, de az autót a keréken ébredő forgatónyomaték gyorsítja, amiből a Lexus V6-nak több van, mint a D3-D4 dízelnek.

        • 2021.02.25. at 15:50
          Permalink

          Fordítva ülsz a lovon. A megfelelő fokozatot akkor választod ki ha kis fordulatszámon gazdaságosan tudsz közlekedni. Amikor fel kell váltani akkor nem az optimális fokozatban vagy csak nem bírja el a motor direktben…

          Melyik olckúl benya turbós? 🙂 Most ne gyere a BMW 2002 Turbóval 🙂

          Itt most tényleg elvesztettél… Miért van több nyomatéka a Lexus 2.5 V6-osnak a keréken, mint egy D4-esnek?

          • 2021.02.25. at 16:54
            Permalink

            “A megfelelő fokozatot akkor választod ki ha kis fordulatszámon gazdaságosan tudsz közlekedni.”
            Téves. A megfelelő fordulatszámot a legkisebb fajlagos fogyasztás helye adja meg, CVT, vagy egyéb fokozatmentes erőátvitel (pl. HSD) előnyben :
            http://www.autoszektor.hu/hu/content/motor-energiamerlege-es-hatasfoka

            Ahogy Nagyszokolyai tanár úr mondja :
            “Az igazi azonban az lenne, ha végtelenfokozatú, azaz fokozatmentes lenne a váltó. Ilyen van. Ma a legismertebb és sokak által használt a CVT. A CVT „agya” ki tudja választani az optimális motorüzemi pontot.”

            “Melyik olckúl benya turbós?”
            Melyiket lehet ma boltban kapni? Belezavarodtál rendesen, szokás szerint.

            “Itt most tényleg elvesztettél… Miért van több nyomatéka a Lexus 2.5 V6-osnak a keréken, mint egy D4-esnek?”
            Uramatyám… Ezt komolyan kérdezed? Hát azért, mert nagyobb a maximális teljesítménye.
            Ha mindkét motort a legnagyobb teljesítményéhez tartozó fordulatszámon járatjuk, akkor a D4 4250-et forog, ahol a nyomatéka 315 Nm. A Lexus V6 6400-as fordulaton 153 kW-ot ad le, tehát a nyomatéka 228 Nm. Itt örülhetsz utoljára, mert most jön a feketeleves, azaz a nyomatékváltó. Ahhoz, hogy a két autó sebessége azonos legyen, a Lexus-ba rövidebb váltóáttétel szükséges, az arány 6400/4250=1,5. Ez azt jelenti, hogy egyfokozatú hajtómű esetén ha a Volvo áttétele 1:1, akkor a D4 kerekén 315 Nm mérhető, a Lexus-én meg 228*1,5=342 Nm. Ha érdekelnek az egyes fokozatokban számolt értékek, keresd ki a váltóáttételeket, de feleslegesen túráztatod magad. A teljesítmény a forgatónyomaték és a szögsebesség szorzata, tehát hiába tud erősebben tekerni a dízeled, ha azt csak lassabban tudja tenni.

    • 2021.03.03. at 22:18
      Permalink

      Ritka egy nagy s.fej vagy, elhitted az urban legendet. A Volvo soha nem volt szürke, sem öreges. P1800, 480, 780 Coupe, 850 T5 stb-stb. Ezek hol szürkék és mitől öregesek!?

  • 2021.02.25. at 23:21
    Permalink

    Hát nem tudom, eddig olyan emberrel nem találkoztam aki lelkesedett volna a bármilyen cvt rendszerért. Még olyanok is akik nem olyan fene kényesek…

    “Melyiket lehet ma boltban kapni?” Akkor mitől lenne olckúl? 🙂

    Az áttételtől, ezért vannak 8 sebességes váltók, amelyek kifejezetten a dízelekhez de amit pl a TC mért a 250-esnél az nem ad okot arra hogy annyival optimisták legyenek a kereken mért adatokra (180LE, 214 nm)…
    Az IS200nál meg 177nm.

    • 2021.02.26. at 09:10
      Permalink

      Bármilyen cvt…
      Én se hallottam még olyan emberről, akinek tetszene, hogy kevesebbet fogyaszt az autó, és ehhez nem kell se gázolaj, se turbó, se DPF, se magasnyomású üzemanyagellátás és a többi nyalánkság 🙂

      “Az áttételtől, ezért vannak 8 sebességes váltók, amelyek kifejezetten a dízelekhez de amit pl a TC mért a 250-esnél az nem ad okot arra hogy annyival optimisták legyenek a kereken mért adatokra (180LE, 214 nm)…
      Az IS200nál meg 177nm.”
      Szeretem, amikor egyre mélyebbre csúszol az ingoványba 🙂 Miről is beszéltünk? Arról, hogy amelyik autónak nagyobb a teljesítménye, annak a keréken mért forgatónyomatéka is nagyobb. Ezzel az újabb oktondiságoddal ezt megcáfoltad? Milyen keréken mértek 214 Nm-t?

      • 2021.02.26. at 23:45
        Permalink

        Az biztos mindenkinek tetszik ha nem fogyaszt a kocsija, én is szeretem, főleg a tekintélyes hatótáv miatt.
        Viszont a CVT-s változat fogyasztásától azért hasra nem estem (mondjuk a B3-ast biztos verte).

        Sima szokásos TC erőmérő. Nézd meg a IS 250-est meg az IS 200-ast.

        • 2021.02.27. at 09:16
          Permalink

          Azt neked kéne megnézned, pupák.

          – keréken mért forgatónyomaték egyáltalán nem szerepel a mért adatok között, bár egy óvodás is ki tudná számolni, miért nem számolod ki?
          – a konkrét Lexus IS 250 egy 280 ezer kilométert futott autó, azzal kezdődik a videó, hogy az egyik katalizátor hibás, majd azzal folytatódik, hogy az automata váltó felülbírálja a beállított fokozatot, így maga mérés is fals eredményt ad
          – a 18 éves (számodra : bontószökevény) IS 200 mért teljesítménye 150 lóerő, ez az egykori gyári érték 97%-a, a maximális nyomaték 177 Nm (92%), ezzel pontosan miért is kéne szégyenkezni?

          Volvo S60 T5 (206 ezer km) : -11 LE és -16 Nm.
          Volvo 850R (223 ezer km) : -39 LE és -55 Nm.
          Volvo 940 (315 ezer km) : 158 Nm-t produkált 2300 cm-ből (-27 Nm)
          Volvo S80 V8 : -34 Nm
          Volvo S80 T6 : 272 LE helyett 199 LE, -82 Nm

          Ennyi Volvo-t mértek, egyik se tudta a gyári értékeket. A motorok a használat során kopnak, ritkán fordul elő, hogy egy sok tízezer, vagy sok százezer km-t futott gép tudja a gyári értékeit.
          Volvo-ból nem találtam ilyet, de a (szerinted) nyomorult Honda esetében előfordul, még 160 ezer km után is :
          youtu.be/IpwXd-f6vhs?t=71

          Még egy öreg Civic 1.6 VTI is megőrzött 156 lovat a 160-ból, pedig az aztán a “varrógépmotor” 🙂

          youtu.be/-sHj6uWaZkg?t=103

          Zöld, nem kínos ez neked?

          • 2021.02.28. at 16:32
            Permalink

            Köszönöm, hogy fáklyaként világítasz ezen az oldalon. (nem irónia, nem gúny, tényleg köszi, hogy leírod a valóságot és objektívan eloszlatod a félreértéseket, téveszméket)

          • 2021.02.28. at 20:36
            Permalink

            Fékpadon mérik a kocsikat. Ez miért nem minősül keréken mérésnek?

            Rengetegszer leírták már hogy a dízelek általában szokták hozni a gyári adatokat, sőt… (pl itt a 2.0HDI https://youtu.be/oyQ3_HWu0Rs?t=197 3.p17mp-nél)
            De van még egy sor példa, Accord 2.2 dízel, PUG 2.2 ikerturbó.

            Főleg a lebutított alapmotoroknál nem kihívás jobban teljesíteni, (pl az új Giulia 2.0 turbó), mert nem azért tud annyit mert nem megy több, hanem mert adóokokból nem akarnak több után fizetni,

            Korábban te bizonygattad, hogy az a soványka nyomaték majd megemberesedik a keréken, ott a példa. Nem lesz aránytalanul több egy pörgős motornál .

  • 2021.02.28. at 21:16
    Permalink

    “Fékpadon mérik a kocsikat. Ez miért nem minősül keréken mérésnek?”

    Ződ, te kevered a keréken mért adatokat a főtengelyre visszaszámolt értékekkel. Hol látsz te ezekben a videókban keréken mért forgatónyomatékot? A monitoron keréken megjelenő teljesítmény, valamint főtengelyre visszaszámolt teljesítmény és forgatónyomaték értékek láthatók. Tényleg ekkora kihívás neked néhány szög egyszerűségű összefüggés megértése?

    “Korábban te bizonygattad, hogy az a soványka nyomaték majd megemberesedik a keréken, ott a példa. Nem lesz aránytalanul több egy pörgős motornál.”

    Mit bizonygattam? Annyit mondtam, hogy amelyik autó nagyobb teljesítményt ad le, annak a keréken mért forgatónyomatéka is nagyobb, ha pörgős, ha nem pörgős.

  • 2021.03.03. at 21:46
    Permalink

    A tévedés jellemző módon már a címben jelen van: a luxus nem ez. Ez prémium. A luxus a Bentley, a Rolls, az Aston Martin, a Bugatti, a Spyker és mások.

    Amúgy imádom ezt az autót, az új S60 hasonlóan kívánatos, mint az új Peugeot 508-as, ez a piros pedig elképesztő menő. Nagyon kevés autóformájú autó van manapság, még kevesebb szedán, még kevesebb szép (harmonikus, arányos) szedán.

Vélemény, hozzászólás?