Népszavazással döntött Párizs: fizessenek többet a SUV tulajok!

Népszavazással döntött Párizs lakossága a hétvégén: vissza kell szorítani a nagy és nehéz autók térhódítását a francia fővárosban. Kitiltásról természetesen szó sincs, ám a parkolási díjakat több, mint háromszorosára, óránként 18 euróra emeli szeptembertől a városvezetés a referendum nyomán az 1,6 tonnát meghaladó járművek esetén.

Ez nagyjából 7000 forintos óradíjat jelent a SUV modellek jelentős részének.

A félreértések elkerülése végett érdemes szót ejteni az elektromos autókról is. Jelenleg Párizsban minden belsőégésű motorral nem rendelkező autó ingyen parkolhat, ám szeptembertől ez is megváltozik. Itt is tömeghatárt fognak bevezetni a franciák, ám 1,6 tonna helyett kereken 2 tonnánál húzzák meg a vonalat. Így a villanyautók között még drasztikusabb lesz az eltérés: a könnyebb, kisebb modellek továbbra is ingyenesen foglalhatják majd a várakozóhelyeket, míg akik nagy és nehéz elektromos luxus-SUV-okkal próbálták megmenteni a földet, azoknak ki kell fizetniük a tetemes díjakat. Mindez a lakossági és dolgozói parkolóbérletek árát nem befolyásolja majd, illetve a mozgáskorlátozottak, taxisok, egészségügyi dolgozók és kereskedők is mentességet kapnak az extra díj megfizetése alól. A döntés nyomán hozott módosítások várhatóan 2024 szeptemberétől lépnek érvénybe. Mindez a városban parkoló járművek nagyjából 10 százalékát érinti majd, ami elsőre nem tűnik soknak. Ennél azonban jóval kisebb azok aránya, akik megszavazták a sarcot a nagy és nehéz járműveknek.

Bár a szavazók 54,55 százaléka voksolt a díjemelés mellett, az 1,3 millió párizsi lakosból mindösszesen 78 ezer ember járult az urnák elé: ez 5,7 százalékos részvételi arányt és 3,1 százalékos döntéshozó tömeget jelent.

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy releváns-e egyáltalán a népszavazáson hozott döntés, amennyiben ennyire alacsony a részvételi arány, ám ezt a legtöbb esetben előre eldöntött keretrendszerben szabályozzák a döntéshozók. Egyes területeken létezik érvényességi küszöb, hogy ne dönthessen a kisebbség a többség sorsáról, ilyenkor egy bizonyos részvételi arány alatt érvénytelennek minősítik a népszavazást. Második opcióként pedig visszakerül a politikusok kezébe a döntés az előre meghatározott részvételi határ alatt, hogy érvényesnek tekintik-e a referendumot. Védhető azonban az a jogalkotói álláspont is, hogy nincs szükség részvételi küszöbre egy népszavazáson, hiszen az is egy kijelentés, ha az állampolgárt nem érdekli a feltett kérdés, és nem kíván belefolyni a döntésbe, ebben az esetben lényegében meghagyja a döntés jogát azoknak a választóknak, akiket érdekel az ügy sorsa. Első ránézésre tehát magyarázható azzal az alacsony részvétel, hogy akinek telik X5-ös BMW-re vagy GLC Mercedesre, annak nem fog fájni megfizetni az extra díjakat, ezért nem mentek el szavazni. Ám ez a tények elferdítése lenne, a lakossági parkolást ugyanis nem érinti az áremelés, a népszavazáson pedig kizárólag a párizsi lakosok vehettek részt, így akiket negatívan érint a változás, azoknak nem állt módjukban beleszólni a kérdésbe.