Tényleg teljes kudarc Európa villanyautó-stratégiája?

Társadalmilag és gazdaságilag is sokat árthattak Európának az elektromos autók

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Szép reményeket fűztek hozzájuk, ám mostanra úgy tűnik, teljes tévút volt az elektromos autók erőszakos terjesztése, az állami támogatások pedig még a társadalmi egyenlőtlenségek elmélyítéséhez is hozzájárulhattak - véli a Levegő Munkacsoport elnöke.

Megjelenésükkor nagy reményeket fűztek az elektromos autókhoz a szakértők, hiszen a klímaválság megoldását látták benne. Mára azonban sokat árnyalódott a kép, hiszen a bőkezű állami támogatások ellenére sem tudott átütő sikert elérni a technológia. Mindez a statisztikák tükrében még szembetűnőbb: 2013-ban az EU útjain 221,694 millió autó közlekedett, ebből csupán 44 ezer volt villanyos. 9 évvel később már 252,605 millió személygépkocsi rendelkezett forgalmi engedéllyel az Unióban, viszont ebből mindössze 3 millió volt elektromos, ami a teljes járműpark 1,2 százaléka. Csak a 2023-as évet nézve valamivel jobb az arány, hiszen a tavaly értékesített 10,5 millió új autóból 1,5 millió volt villanyos, ez pedig 14,6 százalékos részesedést jelent a piacból.
Hirdetés

Személygépjárművek száma az Európai Unióban (ezer db)
2013 2022 Különbség
Belső égésű motorral hajtott 221 617 246 905 25 288
Hibrid 33 2600 2567
Elektromos 44 3100 3056
Összesen 221 694 252 605 30 911
Hirdetés
Forrás: Eurostat, Lukács András, Portfolio.hu
Hirdetés
Norvégiát rendszeresen mintaországként emlegetik, ám Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke felhívja rá a figyelmet, hogy hiába nőtt drasztikusan a villanyautók száma, a belső égésű motorosoké nem csökkent, hanem még nőtt is egy picit. A helyiek ugyancsak negatívan állnak a kialakult helyzethez, mert elmondásuk szerint a városok életminőségét rontja a nagy autóforgalom, ideértve a rengeteg helyet elfoglaló parkolókat is. Elmondásuk szerint ma már úgy látják, inkább a tömegközlekedés fejlesztésébe kellett volna fektetni, illetve a kerékpározást és gyaloglást népszerűsíteni. Ám ami ennél is rosszabb, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek is kiéleződtek, mivel a villanyautókat jobbára a tehetősebb polgárok vásárolták meg, sok esetben második járműnek a belső égésű motoros mellé - magyarázza a Portfolio hasábjain a Levegő Munkacsoport elnöke.
Személygépjárművek száma Norvégiában (ezer db)
2010 2022 Különbség
Belső égésű motorral hajtott 2306 2307 1
Hibrid 0 199 199
Elektromos 2 599 597
Összesen 2308 3105 797
Forrás: Statistisk sentralbyra, Lukács András, Portfolio.hu
Hirdetés
Magyar viszonylatban sem sokkal jobb a helyzet. 2010-ben mindössze 80 villanyautó rendelkezett magyar rendszámmal, 2023-ra 41 ezerre nőtt a számuk. Ez idő alatt viszont 3 millióról 4,2-re nőtt a hazai járműpark, így százalékarányosan továbbra is elenyésző a számuk. Ugyanezen időszak alatt a belső égésű motorral hajtott autók száma közel egymillióval nőtt, mindez pedig bizonyítja, hogy az állami támogatásokkal sem lehet visszaszorítani a benzines és dízelmotoros autókat.
Személygépjárművek száma Magyarországon (ezer db)
2010 2023 Különbség
Belső égésű motorral hajtott 2980 3929 949
Hibrid 3 198 193
Elektromos 0 41 41
Összesen 2984 4168 1184
Forrás: KSH, Lukács András, Portfolio.hu
Hirdetés
Lukács András szerint valódi változást a parkolási díjak emelésével, a dugódíjak bevezetésével és a lakosság kompenzációjával lehetne elérni, persze ez (eleinte) biztosan sokak ellenszenvét kiváltaná. Szintén sarkalatos pont a személyautók külső költségeinek kérdése. Ezek alatt az olyan összegek értendőek, amelyeket a közlekedők okoznak, de nem ők fizetnek közvetlenül - ilyen például az egészségi károk megtérítése - ám egyelőre erre sincs valós megoldás a legtöbb európai országban.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2024.04.18. at 14:45
    Permalink

    A cikket ezúttal látványosan alátámasztja az ACEA legfrissebb jelentése, ami évek óta talán először mutat Európai szinten nominális és relatív (a piac csökkenését meghaladó léptékű) csökkenést az előző évhez képest.

    Sok minden bizonytalan még, és persze sokaknak az életmódja miatt a vllanyautó egyszerűen nem alternatíva (a rengeteg előnye mellett pár kizára hátránya miatt).

    Ugyanakkor tény RENGETEG dolgot lehetett volna már most is előtérbe helyezni, gyorstöltéstől az uniós szintű épületgépészeti előírásokig.

  • 2024.04.23. at 15:05
    Permalink

    Mindenki szajkózza az unalomig ismert mondókákat, ebben élen jár a Levegő Munkacsoport, bezzeg amikor mailt írtam nekik, mit szólnak ahhoz, hogy a szlovák kamionok (szíjjártó boldog bejelentése szerint) Miskolctól Győrig Mo.-n át járnak, ide exportálva a szennyezésüket, arra nem reagáltak.
    Szóval aki teheti, keresse meg AZ AUTÓ c. szaklap “Mégsem a dízel a bűnös?” c. cikkét, ami arról szólt, hogy a Covid alatt a járműforgalom visszaesett mondjuk 80%-kal, de a levegőszennyezés mondjuk 10%-kal, és erre nem találnak magyarázatot. Hozzáteszem, nincs dízelautóm, sőt nem is fogom a dízel pártját. Az újságírók is félrebeszélnek, amikor azt írják, hogy hétvégén átadják a gyalogos-kerékpáros forgalomnak a rakpartot. Közlöm velük, a gyalogosok és bringások SOHA sem voltak onnan kitiltva, ellentétben az autókkal. Biztosan sokkal előnyösebb a Bajcsy-Zsilinszky úton kipufogni, ugye?

Vélemény, hozzászólás?