Keveset kér, sokat nyújt – Ford Kuga

Mindenkinek. Hamar ráérzett a Ford, hogy az SUV-k után igencsak nagy lesz a kereslet. Divat, vagy sem, fogynak rendesen minden márkánál, és a Ford elég jó helyzetben van. A Kuga még egészen a divattá válás elején jelent meg 2008-ban, már a második generációs frissítésénél járunk, és az SUV-t keresők listáján az elsők között szerepel. Most olyan frissítésekkel rázták föl, amikkel beállhat a csúcstechnikás újoncok mellé, mint például a SEAT Ateca. Lényegében mindenkinek képesek kínálni Kugát. Van normál, sportos ST-Line kis ültetéssel, feszesebb rugózással és vagány kiegészítőkkel, és van Kuga Vignale a legerősebb motorokkal, bőrbe varrt ülésekkel és műszerfallal, valamint a legtöbb kérhető extrával.

Hihetően takarékos. Hozzánk a frissítés legfontosabb elemét hozta el a korai, még német rendszámos tesztautó, az új 1.5-ös TDCi dízelmotort. Mivel a két új kivitelt csak erősebb motorokkal lehet rendelni, mi Titanium szintű Kugát próbáltunk bármiféle flancolós külső díszítés nélkül. De egy picit még a motornál maradva, fontos, hogy jelenleg ez a Ford legtakarékosabb motorja és könnyen hozható vele a 4,4 literes gyári vegyes 100 kilométeres fogyasztási adat. Persze simán följebb vihető, de egy dugózást, erősebb városi forgalmat is megúszunk 7 liter alatt, és ez elég nagy szó. Már csak az is, hogy egyáltalán megközelíthető a gyári érték, arról nem is beszélve, hogy bármiféle hátrány nélkül.
Izgalmas is tud lenni. A kétliteres 120 lóerős motort váltó 1.5-össel szerelt Kugával közlekedni kellemes. Semmi kerregés, vagy bántó zajok a motortérből, egyszerű morajlás hallatszik csak, még az autó mellett állva is. Elégnek éreztem a 120 lóerőt, igaz, sem összkerékhajtást, sem automataváltót nem kapott a tesztautó. A hatfokozatú kézivel könnyedén mozog, kuplungemelésre emeli a fordulatszámot, így araszolni sem teher. Vezetni Fordosan határozott, pont jó súlyozású a kormányzás, a váltó finoman kattan a helyére, és mindig eltaláljuk a fokozatot. Futóműve pont elég feszes ahhoz, hogy ne hajóként lebegjen az úton, de ügyesen hangolták, hogy az úthibákat és a könnyebb terepen való mozgást is durva ütések nélkül megoldja. Jó vezetni, ami nem elhanyagolható ebben, az alapvetően unalmas autókat kínáló szegmensben.
Egyen arc nélkül. Nem minden a motor, fontos kiemelni a megváltozott orr-részt, amit furcsa módon elkerült az Aston Martinokra hajazó hűtőrács, és inkább az Edge-hez hasonlót rajzoltak rá. Újak a LED-es nappali menetfénnyel ellátott bixenon fényszórók is, amiknek fényereje elég meggyőző, de a tesztautó hibásan az egekbe világító lámpáiért ezúton kérek elnézést azoktól, akiket elvakítottam vele. Jobb, vagy baloldali közlekedéshez lehet igazítani menüből, de magasságot csak műszerrel, az pedig épp nem volt kéznél. A hátsó lámpák is változtak, LED-es világítást kaptak, valamint 17-19 colos kerekek közül válogathatunk. Még 18-asokkal is elég kellemes, nem érezni nagy rugózatlan tömeget, inkább a kormányzásba szólnak bele többször az elsők.
Megbízhatunk benne. Ugyan vezetni jó, és magabiztos lehet, aki a sofőrülésben ül, azért segít az új Kuga, nem is keveset. Figyel a sávokra, a holttérre, a fáradtságra, de még a tolatásnál keresztirányú forgalomra is, elég ügyesen. Hasznos extra, ugyanis hátrafelé átlósan nem egyszerű a kilátás és a messziről érkező autó miatt is csipog. Radaros távolságtartó tempomatot is ad városi vészfék asszisztenssel, valamint parkolóautomatánk is volt a fedélzeten, aminek új verziójával már merőleges parkolásra is képes a Kuga. Csak a pedálokat kell kezelnünk meg az előre, vagy hátramenetet kapcsolni az utasítások szerint, és akár rutinos vezetők parkolási idejét is megszégyeníti.

Naprakész. A frissítés egyik fő pontja az új, Sync 3-as rendszerrel dolgozó 8 colos multimédiás érintőkijelző. A rendszer gyorsabb, mint eddig, a kezelőfelület is sokat változott, számomra érthetőbbé is vált a menüben való lépkedés. Kiválóan kezeli az okostelefonokat, ma már fontos, hogy akár fő eszközként tudja őket kezelni és ez a Kugának elég jól megy. Szokást igényel a mélyre ültetett kijelző, sokat kell hozzá nyújtózkodni, de legalább az előtte lévő párkányra letehetjük a csuklónkat, miközben pötyögünk. Elektromos kézifék váltotta a hagyományosat, így több a hely középen. A beltér nagy része viszont változatlan maradt, ami tekintve a sok helyen elég rideg és kemény műanyagokat, nem éppen pozitív. Egészében viszont még mindig jó választás, annak ellenére, hogy árát sajnos a legtöbb konkurens fölé lőtték be. Ellátmánya bőséges, meg aztán ott a gyakorlatilag mindenki számára járó flottakedvezmény is.