Amikor nem kell félni a Tiptronictól? – Volkswagen Jetta 1.6 használtteszt

  Rengeteg vásárló akad Magyarországon, aki azon nyomban elkattint, hogyha egy 10 évesnél idősebb autó hirdetésében meglátja az automataváltó szót. Ahogyan az a legtöbb esetben lenni szokott, a kuplungpedál hiányától is csak azért félünk ennyire, mert  nincs elég információnk a technikáról. Közel sem annyira ördögiek ezek a szerkezetek, mint azt egyesek gondolják, főleg akkor, hogyha egy hagyományos, nem duplakuplungos automatáról van szó. Hab a tortán, hogyha egy egyébként elpusztíthatatlan, vagy legalább ismert - és kiszámítható áron orvosolható - típushibákkal rendelkező modellről van szó, ami egy új autó árának töredékéért szolgálhatja még akár 5-10 évig problémamentesen a családot. Erre hoztam ma egy tökéletes példát, akár a típust, akár az állapotát, felszereltségét és árát nézzük.   A Jetta lényegében egy Golf szedán, a kombi változattal azonos az alja, de lépcsőshátú a sziluett, akár négyajtós Octaviaként is értelmezhető a koncepció. Mivel a népszerű kompakt 2004 és 2009 között gyártott generációjára épül, ami az első, mai arányokkal és méretekkel rendelkező Golf, ezért egy meglepően tágas autó a hátsó sorban is, lényeges előrelépés ez a korábbi generációkra épülő Vento és Bora modellekhez képest. Így négy felnőttnek, vagy akár egy kétgyermekes családnak is tökéletes lehet, hiszen nem sokkal kisebb, mint egy Passat, ám műszakilag mégis egyszerűbb, illetve olcsóbban beszerezhető. Persze, oldalról nézve a sziluettjén látszik az aránytalan csomagtartó, de számomra ez közel sem annyira zavaró, hogy elutasítsam az ötletet.   Az utastérből is egy az egyben az 5. generációs Golf alkatrészei köszönnek vissza, az első és hátsó szövet-plüss ülések, a műszerfalhéj, a középkonzol, az óracsoport, a rádió, lényegében minden azonos. Éppen ezért a színvonal is ugyanaz: kényelmesek, jól tartanak a fotelek, minőségiek a kapcsolók, és így tovább. Az utastérben sajnos ennél a modellnél is rengeteg a tapintásjavító bevonat a műanyagokon, ám szokatlanul jó állapotnak örvend mindenütt, így nem rontja el a kabin esztétikai színvonalát.   Mindenképp megéri továbbá felhívni a figyelmet az extralistára. Gyári bőrkormány, kétzónás, automata klíma, gyári váltózár, tempomat, tolatóradar, alufelnik, hátsó villanyablakok, sízsák, extra pohártartók, hátsó szellőzők, könyöklő középen, ISOFIX csatlakozók, illetve rengeteg egyéb, praktikus apróság akad ebben a konkrét autóban. A felsoroltakért komoly összeget fizettek ki a megrendeléskor, jó eséllyel többet értek akkor ezek az extrák az alapáron felül, mint most az egész autó. Az évek során utólagos bluetooth kihangosítót és kódos lopásgátlót is szereltek a Jettába. Az előbbinek évről évre egyre több, az utóbbinak napról napra egyre kevesebb a létjogosultsága, ám az tagadhatatlan, hogy mindkettőt meg lehetett volna oldani esztétikusabb, vagy akár teljesen láthatatlan megoldásokkal is, de cserébe akár el is lehet őket távolítani a jövőben.   Az utastér állapota első ránézésre is átlag feletti. Az autó óracsoportja viszont 210 ezer kilométert ír, ennek fényében pedig már egyenesen a kiemelkedő belsők közé tartozik: jól látszik, hogy vigyáztak rá. Minimális kopásokat természetesen lehet találni, de nincs tele szakadásokkal, sérülésekkel, cigarettanyomokkal. Ugyanez igaz az 527 literes csomagtartóra is, a borítás még itt is újszerű állapotú, a különböző rögzítők, patentek, illetve a pótkerékben elrejtett  emelő és szerszámkészlet sem veszett el az évek során. Az autó orrában az őskövületnek számító, 1994 és 2014 között gyártott, eredetileg keresztmotornak szánt, majd hosszmotorrá átöltöztetett, szívócső befecskendezéses, turbó nélküli, 1,6 literes erőforrás található 102 lóerővel. Ez a motor az egyszerűsége és igénytelensége miatt vívta ki magának az elpusztíthatatlan státuszt. Komoly terhelés, hidegen forgatás, illetve a szervizelés éveken át tartó elmulasztása után is feltámasztható néhány százezer forintból a blokk, de a legelhanyagoltabb példányok is általában "csak" elkezdik enni az olajat, és üzemelnek tovább. Éppen ezért érdekes, amikor egy ilyen motor mellé végig vezetett szervizkönyv társul, hiszen az autóval valóban hosszú távra terveztek. A rendszeres karbantartásnak köszönhetően egészséges a hangja, kellően dinamikus, sem kék, sem pedig fekete füstfelhőt nem ereget, és még sorolhatnám. Azt is hozzá kell viszont tenni, hogy az idős tulajdonos elsősorban azokra a részletekre figyelt oda, amiket ő maga fontosnak vélt, így az autóra egy futóműbeállítás, négy új gumi, illetve néhány tömítés árát én biztosan rászánnám.   A másik probléma ezzel a példánnyal, hogy nem kapott utólagos üregvédelmet, illetve nem fordítottak kiemelt figyelmet az autó alján, valamint a sárvédőívek és küszöbök környékén található borításokra. Típusbetegség ugyanis, hogy ezeken a helyeken összegyűlik a sár, ami felgyorsítja a korróziót. Ennek ellenére sem katasztrófa a Jetta alja, inkább a középmezőnybe sorolnám a karosszéria állapotát elnézve, amit valószínűleg a garázsban töltött éjszakáknak köszönhet. Hogyha két-három műszaki vizsgára tervezel az autóval, akkor a műanyagok alatt kitakarítva, illetve esetleg némi alváz-és üregvédelemmel kombinálva ki fogja bírni, ám hogyha ennél tovább tartanád meg, akkor még most meg kell csináltatni rendesen a küszöböket. A rozsda ugyanis egy önmagát generáló ördögi kör: ami most még csak néhány tízezer forint sarkonként, az néhány év múlva gazdasági totálkárrá porlad. A teljes csomag fényében még akár reális is lehet az autó ára, hiszen 1,59 millióért hirdetik, ami a kínálat derekánál valamelyest drágább, de meg sem közelíti a legelrugaszkodottabb eladók elképzeléseit. Ugyanilyen Jettát 2 millió forintért is hirdetnek szakadt üléssel, lényegesen kevesebb extrával és 300 ezer kilométerrel, igaz, 1,6 literes, 105 lóerős dízelmotorral és DSG váltóval. Abból a kétmillióból ezen a Jettán - észszerű alku után - minden időszakos szerviz elvégezhető, szakszerűen javíthatók a küszöbök, illetve még egy szett új négyévszakos is belefér. Persze, kevesebbet fog enni a dízel, ám mire azon is mindent megcsináltatsz, addigra nem is kétmillióba kerül majd, fenntartási költségek terén pedig könnyedén hátrányba kerülhet a modern turbódízel egy-két váratlan meghibásodással. Hogyha pedig a DSG megáll, akkor jön a gazdasági totálkár. Már hallom is, ahogy rengeteg olvasó egyszerre ordít fel: "Dehát az ezüst Jetta is automataváltós!" A megállapítás helyes, ám itt kanyarodnék vissza a bevezetőhöz. Az 1,6 literes benzinmotorra szerelt Tiptronic váltó egy hagyományos, bolygóműves automata, ezáltal jóval olcsóbb szervizelni, mint a modern DSG egységeket. Persze, bármi tönkremehet, ám megfelelő használat, kevés utánfutózás vagy vontatás, illetve nagyszervizenként a váltóolaj szakszerű cseréje mellett hasonlóan elpusztíthatatlan, mint egy kézi sebességváltó. Mivel kevésbé hajlamos a meghibásodásra, ezért bontott cseredarabot is könnyebben találni, illetve kompaktabb méretei miatt a cseréje sem eget rengető összeg: ha csőstül jön a baj, akkor is újra menetképes az autó 300 ezer forintból. Hogyha tehát nagyjából kétmillió forintból mindenképp automataváltós járművet szeretnél, akkor a kőkorszaki technika előnyei könnyedén túlszárnyalhatják a hátrányait hosszútávon. Tagadhatatlan, hogy már akár egymillió forint alatt is találni kézi váltós, fapados és/vagy katasztrofális állapotú példányt ilyen Jettából. Ám azt is látni kell, hogy alig jobb állapotban és lényegesen kevesebb extrával, életben tartás szempontjából jóval bonyolultabb és nem sokkal többet nyújtó erőforrásokkal jelentősen drágábbakat is árulnak. Jól látszik, hogy milyen hirtelen értéktelenednek el az egyébként kényelmes és praktikus extrák, hogyha akad egy jobb műszaki állapotúnak vélt, vagy legalább a szinte indokolatlanul démonizált automataváltótól mentes konkurens a találati listában. Félreértés ne essék, közel sem hibátlan az autó, de az árát és az állapotát is figyelembe véve teljesen indokolatlannak érzem, hogy hónapokon keresztül ne kelljen senkinek.