A legtöbbet futott hazai Vitara? Ebben 630 ezer kilométer van!

Évi 120 ezer kilométer - átlagosan ennyit futott ez az esztergomi Suzuki Vitara

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

2015-ben, nagyjából 6 évvel ezelőtt lépett piacra az esztergomi gyártású Suzuki Vitara, azóta vezeti az eladásokat. Megnéztük, mit tud az alighanem legtöbbet futott példány.

Hatalmas mérföldkő volt a 2015-ben bevezetett Vitara az esztergomi Suzuki gyár történetében, hiszen ilyen divatos szabadidő-autó soha addig nem készült ott. A praktikus SX4 S-Crossnál is nagyobb sikert futott így a modell, ami rendőrautóként is kedvelt, s a hazai eladásokat is vezeti megjelenése óta, nem mellesleg frissítéseivel még mindig kellően naprakész, így az Év Magyar Autója 2021 díjat is elnyerte. A legidősebb példányok most döbbenetes módon ugyanúgy 4 millió forinttól érhetők el, ahogyan 6 évvel ezelőtt is nagyjából ennyit kellett fizetni az új autóért. A Vitara tehát elég jó befektetésnek bizonyult vásárlóinak. Megbízhatósága és tartóssága az ős Swifteket idézi, csak ez persze már egy sokkalta kényelmesebb, biztonságosabb és használhatóbb autó. Nekem is mindig az az érzésem volt a Vitarák kapcsán, amiből számos változat járt már nálam, hogy nagyjából mindenre jó. Ugyanezt mondja ennek - a nem mellesleg több mint 630 ezer kilométert futott - példánynak a tulajdonosa, egyben kizárólagos használója is. Dr. Szabari Miklós elképesztően sokat és igen sokféle körülmény közt használja autóját. Nevének láttán és autójáról hallva azonnal rákérdeztem: csak nem állatorvos, esetleg lóra specializálódva? Egyik sem - kaptam a választ. Miklós ugyanis eredetileg agrármérnök, ám szarvasmarha szaporodásbiológiai specialista, embrióátültetésből doktorált. A kép már össze is állt, a nagytestű állatokat nem viszik orvoshoz, a specialista megy hozzájuk, de ha ez nem lenne elég, Miklós saját földjén gazdálkodik és családja kapcsán is sokat autózik. A Vitara nem csak egy megbecsült munkaeszköz számára, ez a családi autója, két gyerekkel, de persze zömében ő, egyedül használja. Precízen végeztetett karbantartással és akkurátusan vezetett költségekkel, amiből az jön ki:

az 1,6-os szívó benzinmotor bár nem a legtakarékosabb, szívósságával bőven megszolgál minden egyes csepp benzint, amit eléget.

Amikor a fotózáshoz összefutottunk épp kereken 8,0 literes átlagfogyasztást írt a fedélzeti számítógép (autópályázás és budapesti forgalom után), de az Excel-táblában vezetett fogyasztásadat 7,36 l/100 km-t mutatott az első 300 ezer kilométeren, azóta is hasonló a helyzet. Nagyon fontos, hogy olajat nem fogyaszt az autó, legalábbis annyit messze nem, hogy az intervallumban tölteni kelljen, pedig a viszonylag híg, ezért viszont jól kenő 0W20-as kerül mindig a motorba.
Hirdetés
A bő 630 ezer kilométert futott Vitara motorja komoly generált még nem kapott, az összes csapágy és dugattyúgyűrű az eredeti benne, egyetlen - közepesen - komoly javításra volt szükség: a hengerfejtömítés egyszer átégett, síkolással cserélték. Az összes karbantartást végző Suzuki Borongics szervizvezetője azért megjegyzi: ez a speciális használatból eredően is adódott. A földúton is sokat hajtott autóban a hűtők annak ellenére elkoszolódtak, hogy 15 ezer kilométerenként a szervizelések része a motormosás is, ezt Miklós külön kéri, így a futásrekorder Vitara gépháza ma is újszerű. Viszont a hűtők pont eltömődtek annyira, hogy a nem ritkán hajtós tempóban már nem tudtak eleget hűteni. Miklós azért megjegyzi: a profi szerviz ezt a hibát is másnapra orvosolta, s ez nála a legfontosabb. Mivel a napi futása jellemzően 300-400 kilométer, amivel számos helyet látogat meg, nála elképesztő kiesés, ha megáll alatta az autó. Korábban a valamivel takarékosabb dízel autójával többször is előfordult ilyen. Mint mondja, nincs annál kellemetlenebb, mint sorra hívni a tehenészeteket, hogy nem fog odaérni, mert éppen a trélert várja. A kiesés és a javítások költsége pedig akkora volt, hogy bőven felemésztette a kedvezőbb üzemanyagköltség előnyét.

A Vitara az 5 év és a 630 ezer kilométer alatt egyszer sem hagyta cserben.

Igaz, ehhez némi mázlifaktor is kellett, nemrégiben például egy vasárnapon elment a generátor, cserélni kellett, a mintegy 70 kilométernyire lévő szervizbe még éppen el tudott menni az akkumulátorban lévő töltéssel, csupán menetfénnyel, ott pedig várta egy bérautó, majd hétfőn visszakapta a sajátját, már javítva. A Vitara cserélt alkatrészei jól követhetők: 130 ezer kilométernél, vagyis az alig 1,5 éves autón egy hátsó fékmunkahengert garanciában cseréltek, kerékcsapágyból kettőt, gömbfejből csupán egyet kellett cserélni, a váltó eredeti és bontatlan, ahogyan a kuplung és még a lengéscsillapítók is. Fékbetét, féktárcsa és gumigarnitúra viszont fogyott bőven, utóbbiból jellemzően szezononként egy. A még nagyobb döbbenet, hogy ez a Vitara bár elképesztően sokat futott, ez nemigen látszik rajta, talán az első lökhárító és főként a gépháztető meglehetősen sok, néhol komoly kőfelverődésén. Miklós erre meg is jegyzi, hogy érdemes lett volna nemhogy fóliázni, az Egyesült Államokban bevett vastag védelemmel ellátni a gépháztető első részét. Kavicsot az A-oszlopok és a szélvédő is kaptak, utóbbi már logikusan nem a gyári.
Hirdetés
Az 1,6-os motor járása hibátlan, stop-startja is teszi a dolgát, persze ma már elég lassúnak számít a lágy-hibrid tükrében. A kuplungon is érezni, hogy messze nem új, a váltó viszont nem sokat kopott. Az egész autó tipikusan olyan, hogy megmondhatatlan, hogy 630, nem pedig 250 ezer kilométer van benne, még a pedálgumik sem rongyosra kopottak, pedig Miklós nem kis ember, 190 centi feletti magassággal. És elképesztő precizitással... Amikor a néhány ezer kilométeres tesztautók felnijei rendszerint körbe vannak karistolva, döbbenet látni, hogy ezen az autón 630 ezer kilométerrel karcmentesek a 17 colos alukerekek. Na persze tegyük hozzá, simán megeshet, hogy a zömében hosszú távú, legkevésbé sem városi dugós használat 630 ezer kilométere még mindig kímélősebb volt, mint mondjuk egy városi 200 ezer kilométer. A Vitara nem csak tartósságával, funkcióival is bevált Miklós számára, a GL+ felszereltség zsebből nyitást még nem ad, de tolatókamerás, érintőképernyős, telefontükrözős, automata klímás középkonzolt és városi koccanásgátlót igen. Igaz, Miklós észrevételei között is szerepel, hogy a frontradar időnként megmakacsolja magát, viszont esetében teljes cserére még nem volt szükség, újraindításra jellemzően megjavul. A kissé összevissza és sokszor erőteljesen fújó légkondi sem a barátja, ahogyan a tolatókamera lassan megjelenő segédcsíkjait és a kijelző tükröződését, s a hasznos keréknyomás-jelző almenübe rejtettségét sem kedveli. Azt viszont igen, hogy az összkerékhajtás sokszor segített neki is, hogy a sofőrülés még ennyi kilométer után is jó tartású (kárpitját utólagos huzat óvja, így az is hibátlan), és persze leginkább a megbízható üzemet.
Hirdetés
Az, hogy ez a Vitara ilyen állapotban van, az két dolgot mutat: egyrészt meghatározó a használat módja, ami az extrém mérték mellett is lehet józan, másrészt a gyári karbantartások követése sokat hozzátesz (mondhatni alapvető) egy autó tartósságához. Fogadjuk el, a gyári mérnökök alighanem pontosan tudják, hogy mi kell az autónak, attól csak lefelé térjünk el. Például Miklós is rövidíti az olajcsere-ciklusokat: 400 ezer kilométer után már 12, 600 ezer óta jellemzően 10 ezer kilométerenként megy olajcserére. Így általában havonta megjelenik a szervizben, autóját pedig még gyakrabban mossa, takarítja, hiszen kvázi abban él. Így viszont ma is teljesen kulturált a beltér, ami kis egyediséget is ad: a gyári kiegészítők sorából a műszerfalra kék fólia került, valamint a GL+ szinthez még nem járó óra, ráadásul japán Kanji karakteres számlappal. Miklós azt mondja, ő legalább 800 ezer kilométerig kívánja használni ezt az autót, ami nála egyébként még nagyjából 1,5 évnyi használatot jelent. Mint mondja, jól eső volt, hogy az elmúlt 5 évben nem kellett gondolkoznia az autóvásárláson, nem szeret 200 ezer kilométerenként autót cserélni. A vicc az, hogy ez a Vitara mégiscsak egy állatorvosi ló, elképesztő érdekesség. Ugyanakkor a kilométerektől félő használtautó-vásárlók piacán simán lehet, hogy Miklós jobban járt volna anyagilag, ha nem egész kétévente, 200 ezer kilométerenként átült volna egy új autóba. Igen ám, de ha az ember megkezdi a személyre szabást, már túl sok járulékos költség jön össze, én pedig azt is teljesen megértem, hogy az ember kötődik az autójához is. 630 ezer kilométer egyetlen autóval, pláne mindössze 5 év alatt komoly teljesítmény, mind a sofőr, mind az autó részéről. Most pedig itt a kérdés: vajon egy turbómotoros, lágy-hibrid Vitara is lesz ilyen tartós? Szerintem amúgy igen, az itt is alkalmazott átgondolt (hidegen nem taposós) használattal és pláne a Suzuki 3+7 év garanciájával gond nélkül mernék bevállalni egy mait is. Az persze igaz, hogy ennyire elnyűhetetlen rendszer már nagyjából sehol sincs, mint ez a klasszikus 1,6-os, szívó benzines.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2021.04.09. at 06:48
    Permalink

    Nem vagyok nagy Suzuki rajongó, de jó olvasni ilyen cikkeket! A Doktor Urat a következő -feltehetően down size turbo motoros – autójával kapcsolatban is jó lenne megkeresni.

  • 2021.04.09. at 08:38
    Permalink

    Nagyon jó volt olvasni ezt a cikket. Elismerésem az autónak és a tulajnak is. De sajnos most azért bajban lesz, nehéz lesz mit venni helyette. Kell vennie – de siessen – egy utolsó és keveset futott ilyen Vitarát vagy S-Crosst. Azzal pár évre megoldja az autó kérdést. Sajnos az 1,4T – bármennyire is jó amúgy a többi márkához képest – messze nem fogja tudni ezt, egyszerűen fizikailag lehetetlen. A 3+7 év pedig pont nem segítene azon a felhasználón aki évi 120.000 km-t csavar az autóba, mert 200.000 km a limit. Viszont ebből látszik hogy pár gramm CO2 csökkentés valójában milyen brutális hosszú távú károkat okoz, mert ennek az embernek a következő 600.000 km-re nem egy autóra hanem kettőre lesz szüksége és akkor mennyi is pontosan az a CO2 kibocsátás……
    Semmi észszerűség csak és kizárólag a profithalmozás és a kizsákmányolás. Ennyi.

      • 2021.04.09. at 14:56
        Permalink

        Mondanám, hogy igazatok van, de hány személyautóba kerül bele 600.000 km? Nagyjából ezerből egy az arány..

        Egyébként pl. Toyotánál még van 1.6 szívó, vagy ott a hibrid, ha ennyit megy, akkor azzal még lehet jobban is jár.

  • 2021.04.09. at 17:00
    Permalink

    Én is gratulálok a tulajnak és az autónak is ehhez a futásteljesítményhez. 2018 kb. év közepével megszűnt az 1.6-os sívó motorral szerelt Vitara forgalmazása, nyilván ezt sokan tudják. Sokan nem is sejtik de Esztergomban még ma is gyártják 1.6-os sívó motorral szerelt Vitarát a mai külsővel, elektronikákkal és viszik az EU-n kívüli piacokra például Ausztrália és Mexikóba. Elég csak felmenni az Ausztráliai vagy Mexikói Suzuki oldalára.
    Azért még akadhat más megbízható alternatíva például hasonlóan tartósnak ígérkező autó a nem hybrid Toyota RAV4-ben gondolkoznék, ha az nem túl nagy. Nyilván a nem hybrid többet fog fogyasztani, de ott nincs turbó, nincs kettőstömegű lendkerék. Igaz van nagynyomású közvetlen befecskendezés, de az szerencsére ki van egészítve szívócső befecskendezéssel így kokszosodásra nem sok esély van. Ezt a kettős befecskendezést D-4S-nek hívják és már vagy kb 2006 óta létezik (a Toyota GT86/Subaru BRZ) és sok más motorban is megtalálható. A RAV4 megvehető mezei 2.0-ás motorral, D-4S befecskendezéssel. Japánban gyártják (az EU-ban érkező változatot) és van relatíve olcsó manuális váltós kivitel is. Én lehet próbálkoznék a hybrid hajtással is vagy csak tényleg a sima változattal.
    Suzuiki-nál maradva az Ignis is japánban készül, ott hagyományos szívócső befecskendezés van az 1.2-es motorhoz nyilván ott sincs turbó, nincs kettőstömegű lendkerék. Talán ez lehet, hogy túl kicsi méret ha előtte Vitarát használt. Szelepfedél már műanyag. (Azt hiszem a Vitara M16-os motorkódú autóban meg alumínium ami már a kétezres évek közepén is ritkaság volt..)
    Amúgy előttem szólókkal egyetértek a CO2 kibocsájtást illetően.

    Toyota D-4S
    https://youtu.be/_KMyfpop9Fs

    Szívócső (PFI – Port Fuel Injection) és közvetlen befecskendezés (DI – Direct Injection)
    https://youtu.be/66C4YIiwRbM

    Közvetlen befecskendezésről (Direct Injection: DI):
    https://youtu.be/xrLNDgrIw3U

    Üdv,

    • 2021.04.09. at 17:10
      Permalink

      Vagy ami még eszembe jutott a Dacia Duster ha olcsó új és garanciális autó kell. Igaz csak három hengeres és turbós, de szerencsére nincs közvetlen befecskendezés és ha jól tudom nincs kettős tömegű lendkerék sem. Ráadásul a turbó miatt eléggé jól használható rugalmas a motor. Ennyi kilométerrel megéri a gázos változat. Hatótáv növelésre is jó nem mellesleg.

    • 2021.04.12. at 09:22
      Permalink

      Tegyük azért hozzá, hogy a szép hosszú futás alatt az 1050 kg-os “papír” (persze euroncapre felkészített) suzuki 7.36 literes átlagfogyasztása elég sok, csak 1 liter különbséget nézve kb 2.5 millió fttal többet tankoltak bele, egy takarékos dízelhez képest meg egy másik vitara akkori ára elment a kutakon..
      Értem én h mindig rendelkezésre állt, és nagy hibák nélkül ment el ennyit, de azért több oldalról nézhető ez is…

        • 2021.04.14. at 12:12
          Permalink

          nem 4×4-et néztem, a sima 1,6-osra 1050 kg-t találtam katalógusban.

          akárhogy is nézzük, a suvsága miatt magas, de nem nagy, és könnyű autóról beszélünk, a hosszú utakra használva ezen jellemzők alapján a fogyasztás nem alacsony, sok pénzt eleregetett ennyi km alatt.

          • 2021.04.14. at 23:26
            Permalink

            A cikk szerint van az autó választásában logika (rendelkezésre állás a korábbi dízel tapasztalatai miatt, hasmagasság a bekötő utakra, stb.). Nyilván kellett neki a négy kerék meghajtás, különben nem rendelte volna azzal.
            A spritmonitoron nem lehet négy kerék hajtásra szűkíteni, ha beírom a modellhez hogy 4×4 vagy 4WD, nagyon sok Suzuki van elől a benzinesek közül. Ezek a Vitarák 6,6-os átlagot adnak a 7,36 több, a hosszabb üzemmeleg állapot ellenére is:
            Megjegyzem, aki napi 3-4 órát ül az autóban (területi képviselő és tsi), az tapossa is a gázt, különben egy órával később érne haza.

  • 2021.04.10. at 09:17
    Permalink

    Nagyon jó cikk. De amúgy a régi 1 literes Swift is tudja a 450 000 kilométert meg az 1,3-as is 🙂 És nem mellesleg a W 123-124 Mercedes meg 2 millió kilométert , vagy épp a Toyota Hi-ace is 🙂 Nekem az egyik autóm egy VW T5 abban is legalább 500 000 kilométer van, maga a motor jó bőven.

  • 2021.04.11. at 17:36
    Permalink

    Érdekes, próbáltam a hozzászólások közé írni de csak azt látom, hogy “Your comment is awaiting moderation.” Ami azért érdekes mert utánam küldött kommentet valaki és az már elérhető. Ez a komment a moderátoroknak szól, nem panasz csak észrevétel.

Vélemény, hozzászólás?