Ha tényleg ez a jövő, akkor már várom: itthon próbáltuk a Mirait

Vezettük Magyarország első hidrogénautóját: mutatjuk, mennyiért és mit tud a Toyota Mirai

Ha nem mondják meg, mi zajlik a lemezek alatt, akkor fel sem tűnt volna, hogy ez valami más. 600 kilométeres hatótáv, 5 perc alatti töltési idő, kiemelkedő kényelem és maradéktalan autószerűség: a Mirai egy szebb jövő kompromisszummentes autója lenne?

Néhány hete számoltunk be róla, hogy a LINDE GÁZ megnyitotta első hazai hidrogén töltőállomását, így a Toyota elhozta Magyarországra is - egyrészt a töltőállomás tesztelésére, másrészt a forgalmazás megkezdéséhez - az aktuális, második generációs Toyota Mirait. (Erről bővebben itt olvashatsz.) Ehhez kapcsolódóan a LINDE GÁZ és a Toyota közös rendezvényén lehetőségünk nyílt kipróbálni a hidrogén üzemanyagcellás, kupés formavilágú, közel ötméteres hosszával bőven kényelmes méretű szedánt.
Hirdetés
A Mirai két fő előnnyel érkezik, ráadásul az akkumulátoros elektromos autóknak és a hagyományos, belsőégésű motoros járműveknek is alternatívát jelenthet. Egyrészről pár perc alatt, körülbelül 15 ezer forintból teletankolható, ami után hivatalosan "legalább 650", a valóságban pedig körülbelül 550-600 kilométer a hatótávolsága, ezzel odapirítva megannyi lítiumaksis vetélytársának, másrészről maga a hajtáslánc teljesen emissziómentesen üzemel, így a megfelelő töltőhálózat kialakulása után a hasonlóan gyorsan megtankolható benzin- és dízelüzemű járművek környezetbarát alternatívája lehetne. Aki jól számol fejben, az már rájöhetett: tankolási költségét tekintve nagyjából egy 6 literes benzinfogyasztású autónak felel meg. Ez méreteihez képest baráti, arról nem is beszélve, hogy a hajtáslánc karbantartást szinte egyáltalán nem igényel. Ám mindezzel semmire sem menne a Toyota, ha az autót nem lenne jó vezetni. Már beszálláskor feltűnik a kiemelkedő anyagminőség, az autó ára a technológiának köszönhetően mindenképpen magas lett volna, ezért a Toyotánál látványosan ügyeltek arra, hogy a Mirai minőségérzete legalább valamelyest kárpótolhasson. Vezetni pedig szinte már kiábrándítóan olyan, mint bármi mást. Aki próbált már automataváltóval hasonló méretű prémiumautót, annak szinte semmi újdonsággal nem szolgál majd a Mirai, az összes különbség, hogy teljes csendben üzemel, hiszen lényegében elektromos. Induláskor finoman, könnyedén mozdul meg, a gázadásra jól reagál, a megfelelő üléspozíció könnyen megtalálható, és az ergonómiát is nagyon jól eltalálták. Nem kell tehát semmilyen csodát várni, és éppen ez a Mirai legnagyobb előnye.
Hirdetés

Az említett csoda ugyanis a lemezek alatt található, a hidrogén üzemanyagcellás hajtáslánc.

Ennek a lényege, hogy a megszokott elektromos autók akkucsomagját három, az utastér alatt elhelyezett hidrogéntartály és egy, a hidrogént vízzé és elektromos árammá alakító üzemanyagcella váltja ki. Az így termelt áram hajtja meg a 300 Nm forgatónyomatékkal rendelkező, 174 lóerős csúcsteljesítményű villanymotort. A váltója lényegében egy irányválasztó, hátul hajt, az elektromos rendszert a hibrid Toyotákból már jól ismert fékerő visszanyerő rendszer egészíti ki: lassításkor a villanymotor generátorként tölti az 1,24 kWh kapacitású akkumulátort. Mindez a felhasználó szemszögéből teljesen észrevétlenül történik: vezetve csak annyi érződik, hogy odalépéskor hirtelen gázreakcióval és megfelelő erővel megindul. Érzetre jobban gyorsul, mint a számok alapján: állórajtból 9,2 másodperc alatt éri el a százat. Végsebessége is elfogadható, 175 km/h. A Lexus LS padlólemezére épül, de acélrugós futóműve van, ennek ellenére kényelmes, és az úttartása is megfelelő. Nem egy kiemelkedő autó: semleges, ingerszegény hajózást kínál, de a jó érelemben. Egyetlen komoly hibája a fordulóköre: teljesen kitekert kormánnyal sem elég neki 3 sáv, hogy megforduljon, de ez sem a hajtáslánc hibája, sokkal inkább a méret velejárója. Jogosan merül fel a kérdés: ha ez az autó ilyen jó, akkor miért nem özönlötte még el a világ útjait? Sajnos a kompromisszummentes zöldrendszámosok kora még nem most kezdődik, de erről nem a Mirai tehet. Az autó ugyanis egyedül a 300 liter alatti csomagtérméretét tekintve ad le a használhatóságból a zöld rendszámért, azzal pedig még nem is lenne túl nehéz együtt élni. A Mirai legnagyobb visszatartóereje a töltőhálózat, vagy inkább annak a hiánya. Egy ilyen kút létesítésének költsége körülbelül 1,5 millió euró (értsd: bő félmilliárd forint), de ezzel nem csak a személyautók, hanem a különböző hidrogénhajtású haszonjárművek is tankolhatók. A közeljövőben további két töltőállomást terveznek létesíteni Magyarországon, ezzel is növelve a lefedettséget. Hosszútávon viszont 30 hidrogénkútban gondolkoznak, főként az autópályák és teherforgalmi csomópontok környékén, lehetővé téve ezzel az áruszállítás hidrogénre történő esetleges átállását is.
Hirdetés
A Mirai vételára az előzetes árlista szerint 26 és 30 millió forint között alakul a felszereltségi csomag függvényében, de a legfontosabb kényelmi extrák, valamint az összes elérhető biztonsági felszereltség már az alapváltozatban is megtalálható. A garancia 3 év vagy 100 000 kilométer, de a hibridrendszer, vagyis a hajtáslánc elemeire 5 év jótállás jár.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2021.06.02. at 16:25
    Permalink

    Ebben jelenleg a hosszabb távú autózásnak lehetne alternatívát találni, de mire kiépül a kúthálózat, már rég okafogyott lesz. A villamos energiát arra használni, hogy üzemanyagot állítsunk elő és abból újra villamosenergiát nyerjünk teljesen értelmetlen, főleg ekkora veszteséggel.

    • 2021.06.03. at 09:36
      Permalink

      Most, hogy leírtad ezt, nyilván a fejükhöz kapnak ott a messzi Japánban : bakker, erre nem gondoltunk…

      A villamos energia tárolása lesz a probléma, amiről megfeledkeztél. Ma már háztartási méretű napelemes rendszereknél is gyakran előfordul, hogy a hálózat nem tudja fogadni a megtermelt energiát, ezért lekapcsol az inverter. Ha a téli termelésre méretezel, akkor nyáron egyre inkább így lesz, ekkor pedig rögtön érdemes lesz az egyébként veszendőbe menő napenergiával hidrogént termelni.

      • 2021.06.03. at 11:55
        Permalink

        A messzi Japánban sem most kezdték ennek az autónak a fejlesztését, csak a jelek szerint ők még mindig látnak benne potenciált, vagy valamiért még mindig nem engedik el.

        A villamosenergia tárolása szintén sokkal olcsóbban és gazdaságosabban megvalósítható, mint hidrogénné alakítással és vissza villamosenergiává.

  • 2021.06.03. at 01:06
    Permalink

    S a Linde miből szintetizálja a hidrogént? Földgázból és a szénhidrogén (kőolajfinomítás) által hátrahagyott egyéb ipari gázokból – akkor nem több értelme lenne eleve CNG-t vagy LPG-t tankolni, ami nem csak hogy olcsóbb, de valószínűleg alacsonyabb is a teljes energiamérlege? Ja, hogy azt már feltalálták és szuperül működik, ugyanolyan környezetbarát…

      • 2021.06.03. at 11:56
        Permalink

        Ez már megint akkora bullshit, hogy lelóg az Internetről.

        Hol van ilyen hidrogén lelőhely, ahol korlátlanul áll rendelkezésre a hidrogén? Talán a Napban? Mert itt a Földön sehol sincs ilyen. Valamilyen vegyületből kell a tiszta hidrogént előállítani. Ha szénhidrogénekből állítod elő, az nem környezetbarát, ha meg vízbontással, akkor az energiamérlege alig jobb, mint a gőzgépé.

        Ja, és lehet akkuban tárolni a villamos energiát, ami még a lítium előállításával is környezetbarátabb, ráadásul a lítium aksi 80-90%-ban újrahasznosítható. Mielőtt a kobalt miatt aggódsz: kapható már villanyautó lítium-vasfoszfát akkuval is Kínában, amiben nincs kobalt.

        Ja, és tudtad, hogy a hidrogénautóba meg platina kell? Abból mennyi van? Mennyire környezetbarát a bányászata? Mi lesz, ha elfogy? Mi lesz, ha drágán teletankolod a hidrogén autódat, aztán pár hét alatt diffundál a fele a tartályból? Mi lesz, ha eldurran egy hidrogén töltőállomás? Pár éve volt már ilyen, és csak azért nem lett belőle nagyobb baj, mert éppen nem tankolt senki a töltőnél. A hidrogénnek 2-3-szor nagyobb az energiatartalma, mint akár a földgáznak, vagy a CNG-nek, és már 4-5% oxigénnel keveredve is képes durranógázt alkotni.

        Ettől még a teherszállításban, hajózásban lehet létjogosultsága, de személyautóknál nem gazdaságos.

        • 2021.06.03. at 14:05
          Permalink

          “ha meg vízbontással, akkor az energiamérlege alig jobb, mint a gőzgépé.”

          Még mindig jobb a negatív árú (többszörösen túltermelt) áramból rossz hatásfokkal H2-t gyártani, majd később elhasználni, mintsem hogy pazaroljunk. Ilyen esetben a kisebb hatásfok bármennyivel is jobb, mint a nulla.

          ” Mi lesz, ha drágán teletankolod a hidrogén autódat, aztán pár hét alatt diffundál a fele a tartályból?”

          Speciális, H2-re tervezett tartályból ilyen nem fog megtörténni. Ha így lenne, egyik ipari gázforgalmazó sem tudna H2 tartalmú gázokat forgalmazni (akár tiszta, akár keverék)

          “Mi lesz, ha eldurran egy hidrogén töltőállomás?”

          A világon jelenleg is több ezer H2 termelő/átfejtő/töltő működik az iparban, mégsem olvasom sehol, hogy naponta történne baleset.

          Az alsó robbanási határ amúgy 4V/V%.

  • 2021.06.03. at 14:11
    Permalink

    Nekem tetszik, szívesen is használnám, de mivel az LPG/CNG és lassan-lassan az LNG is rendelkezésre áll (mondhatni kiforrott technika mellett), én inkább metán mellé keverném a hidrogént és palacsintát sütnék vele, mintsem elautoznám.

    Magyarul: a meglévő technológiát és infrastruktúrát használnám/fejleszteném a közlekedésben, mintsem kiépítenék egy teljesen újat a nulláról.

Vélemény, hozzászólás?