Vajon mennyire hatott a dízelbotrány a hazai autópiacra?

Mennyire hatott a dízelbotrány a hazai autópiacra? - teszi fel a kérdést a cikk címe, ám előtte dióhéjban tisztázzuk azt, hogy mi is az a dízelbotrány: 2015 szeptemberéig kell visszamenni, akkor derült fény arra (először az Egyesült Államokban), hogy egyes VW dízelek a mérési körülményeket felismerve csökkentett emisszióval dolgoznak (a témáról bővebben például itt írtunk). Azóta számos autógyár hírbe került, hogy motorjaik nem tudják azt az emissziós szintet a valóságban, mint amit papíron ígérnek. Mindez szülte azt, hogy a márkák elkezdték valós körülmények között vizsgálni autóik fogyasztását, idén szeptembertől pedig már kötelező lesz az új modellek számára a WLTP (Worldwide Harmonised Light Vehicle Test Procedure) ciklus szerinti fogyasztásteszt teljesítése. Mit is köszönhetünk utóbbinak? Hogy elvileg a valósághoz közelebbi fogyasztási adatok fognak szerepelni a katalógusokban, ugyanakkor a legtöbb benzines autó is még bonyolultabb kipufogógáz-tisztító berendezést, akár részecskeszűrőt kap, ami által még több karbantartani való lesz rajtuk.
Nemrégiben gellert kapott a téma, ugyanis múlt héten a Német Szövetségi Közigazgatási Bíróság kimondta, hogy a dízel autók kitiltásra kerülhetnek Németország erősen szenyezett levegőjű nagyvárosaiból, majd két nappal később hazai vonatkozásban is felmerült a téma, Budapest főpolgármestere, Tarlós István is azt nyilatkozta, hogy Budapesten is be fog következni a tiltás. Persze leszögezte azt is, hogy mindez 5 éven belül nemigen várható. Ugyanakkor tavaly döntöttek a szmogriadó riasztási fokozatának kétlépcsős szigorításáról, az idei évtől már az Euro 3-as gázolajos autóknak is megálljt parancsolhat a fővárosi szmogriadó, míg jövőre már a mai autóparkban domináns Euro 4-eseknek is, ami azt jelenti, hogy a ma már 14,1 éves átlagos életkor alatti gázolajosokkal sem autózhatunk majd szmogriadókor a fővárosban.
A hosszúra nyúlt bevezető után nézzük, miként reagáltak a hazai autóvásárlók a dízelbotrányra, érintve érzik-e magukat, tartanak-e a mostani és a várható korlátozásoktól. Elsőként az újautó-eladásokat vettük górcső alá, ehhez a DATAHOUSE Kft segített információval. Ha 10 éves távra tekintünk vissza, azt láthatjuk, hogy 2007-ben még az eladott autók 70 százaléka benzines, 30 százaléka dízel volt - az akkor még több mint 170 ezer példányos piacon. Majd jött 2008 ősze, s a világgazdasági válság, aminek hatására az eladások a 2007-es érték harmadára estek, s pont az olcsóbb, benzines autókat vásárló magánvevők tűntek el a piacról, így aztán 2013-ra már 46 százalékra, azaz másfélszeresére nőtt a dízelautók aránya az újautó-eladásokban. Ez azonban már 2014-ben, tehát a dízelbotrány kirobbanása előtt csökkenni, normalizálódni kezdett - épp a piac növekedésével és a magánvásárlók visszatérésével párhuzamosan. Ugyanakkor a hibrid autók részaránya már 2008 óta 1 százalékos volt, de 2015 óta valóban átlag felett nő az utóbbi (évente több mint duplájára), azaz elmondható, hogy a hibridek profitálnak a hazai piacon is a dízelek - ha szerény mértékben is, de stabilan - csökkenő népszerűségéből. Elsősorban nyilván a Toyota, hiszen a hazai hibrid eladások mintegy 80 százalékát a technikát sorozatgyártásban elsőként alkalmazó, s ma a leginkább kiterjedt hibrid palettával rendelkező márka adja. [BANNER type="1"]
Az új autók piacánál ugyanakkor sokkal jelentősebb a használtaké, a hazai átlagautós továbbra is elsősorban onnan tudja kielégíteni autóigényét. Erről pedig a legjobb tükröt a hazai autópiac legtöbb hirdetését tartalmazó Használtautó.hu mutatja. Arra kérdésre, hogy milyen autóra vágynak a hazai vásárlók, leginkább az oldalon indított keresések alakulása adja meg a választ. Az elmúlt években mindig is többen kerestek benzines, mint dízel autót, s ebben - logikusan - a 2015-ös dízelbotrány sem hozott változást, az elmúlt 6 hónapban azonban a dízelre keresések kerültek túlsúlyba. A behozott, importált autók jelentős részét tartalmazó hirdetésfeladások kapcsán még ennyi változás sem látható, a nagy tömegű dízel-benzines használt autók arányát hazánkban egyelőre nem módosította a dízelbotrány. Ez egyébként meglepő, mert az olvasói reakciókból látjuk azt, hogy a téma érdekli az embereket, de a vásárlói magatartást egyelőre mégsem módosította. Az átlagárak egyébként az elmúlt években mind a benzines, mind a dízel autók esetén nőttek - annak ellenére, hogy az autópark és a hirdetett autók életkora nőtt.
Ami viszont egyértelműen látható a piacon, az az alternatív hajtások felé irányuló egyre nagyobb érdeklődés, s itt még a dízelbotrány is képbe hozható: a Használtautó.hu kereséseinél épp 2015 ősze óta mutatkozik jelentős növekedés a hibrideknél, azóta a hibridre keresések száma több négyszeresére nőtt, igaz, a növekedést a plug-in hibridekre ugyanekkor bejelentett zöld rendszám is hozhatta, az elektromos autókra indított kereséseket is utóbbi dobhatta meg. Ami a hirdetésfeladásokat illeti (s ez erősen tükrözi az import alakulását is), a hibridek már 2015 óta szépen mentek felfelé, az elektromos autók pedig 2016-tól (amióta zöld rendszámuk ingyenes parkolást ad számos városban) látható. Érdekes, hogy bár az elektromos autókra indított keresések száma még nem éri el a hibridekét, már a közelmúltban is voltak olyan hónapok, amikor több elektromos, mint hibrid autó hirdetését adták fel a Használtautón.
Persze ne legyenek illúzióink, a környezettudatos vásárló ma még nagyon ritka hazánkban, a szmogriadó forgalomkorlátozásának szigorodása ellenére is elenyészően keresnek például emissziós norma szerint autót. Jellemzőbb, hogy a használtautó-vásárlás egyfajta vágymegvalósítás. Egy olyan múltbéli álomautó megszerzése, ami újonnan elérhetetlen volt, használtan azonban már megfizethető, s a legtöbb vevőt még nem érdekli annak környezetterhelése. Ebben valóban csak a gépjárműadó-rendszer változtatása hozhat újat, ami elsőre nyilván fájó lenne sokaknak, de elengedhetetlen lépés a jövő, a tisztább levegő érdekében, s ha azt vesszük, hogy Tarlós István szerint is terítékre kerül nemsokára Budapesten is a dízelek kitiltása, egy előzetes szabályzás, a "rákészülés" valóban elengedhetetlen, ami alighanem a hibridek és az elektromos autók még további népszerűsödését fogja hozni. És persze az is erősen feltételezhető, hogy az átlagárak még tovább fognak emelkedni.