A márka története
André Citroën fejében mindig kattogtak a gondolatok, Ãgy talán nem véletlen, hogy a kereskedelemhez kitűnÅ‘en értÅ‘ férfi fogaskerékgyártó üzemet alapÃtott az elsÅ‘ világháború elÅ‘tt. ElsÅ‘ autós próbálkozása nem a saját nevét viselÅ‘ Citroën volt, hanem egy csÅ‘dbÅ‘l feltámasztott kis vállalat (Mors), amely bátorságot adott a továbblépéshez. A nyÃlfogazású fogaskerék embléma 1919 tavaszán került fel elÅ‘ször Citroën márkájú autóra, ez volt a Type A, amely a korszak bevett gyakorlatával ellentétben nem a jómódú arisztokratának, hanem a szerényebb anyagi lehetÅ‘ségekkel rendelkezÅ‘k középosztály tagjainak kÃnált elegáns közlekedési formát. Az Type A-t sorban követte a Type B és a Type C, az 1920-as évek sztárja pedig egyértelműen az 5CV modell volt, valamint az 1925-33 között Citroën felirattal kivilágÃtott Eiffel-torony, amely André Citroën zseniális reklámhúzásai közé tartozott. A következÅ‘ évtizedben a technikai újÃtásoké lett a fÅ‘szerep, gyakorlatilag ekkor alapozódott meg a Citroën műszaki különcsége, ami 1955-ben teljesedett ki a DS-szel. Az 1934-ben bemutatott, sajtolt karosszériaelemekkel rendelkezÅ‘, önhordó felépÃtményű Traction Avant (TA) fronthajtással kápráztatta el a világot, és késÅ‘bb ezzel a tÃpussal kezdÅ‘dtek a hidropneumatikus rugózással kapcsolatos kÃsérletek – 1957-ig 700 ezer darabnál több TA gördült ki az üzembÅ‘l. A költséges fejlesztésbe a Citroën anyagilag kis hÃján belerokkant, ráadásul André Citroën 1935-ben elhunyt. A céget a Michelin mentette meg, a vezetést Pierre Boulanger vette kézbe, aki újra a kisemberek felé fordult, és népautót akart, ám a második világháború miatt a TPV terv nem bontakozhatott ki.
A TPV-leszármazott 2CV bemutatására csak 1948-ban, Párizsban került sor, a konstrukciót korszerűsÃtették az 1939-es állapotokhoz képest, és a Kacsa becenevű népautó hatalmas világsiker lett – a gyártás csak 1990-ben állt le Portugáliában. A négykerekű űrhajó, a Citroën DS 1955-ben debütált Párizsban, és a siker bombasztikus volt: már az elsÅ‘ napon 12 ezer megrendelést adtak le a kocsira. Az 1960-as évekre a Citroën gondokkal küszködött, bár a DS mindent vitt, a 2CV hamar puritán lett, és hiányoztak a köztes modellek. PartnerkeresÅ‘ vargabetűk után végül a Peugeot lett a mai napig hűséges társ (PSA), az üzleti folyamatok 1976-ban zárultak le. Az utolsó igazi fogaskerék-emblémás luxusautó az 1970-ben bemutatott, Maserati V6-os motorral szerelt SM kupé, amelybÅ‘l néhány speciális változat is készült, például négyajtós presztÃzs limuzin. Az 1980-90-es években sok kritika érte a márkát, döntÅ‘en a minÅ‘séggel kapcsolatban, de a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, a Citroën ismét jó irányban fejlÅ‘dik, autói megbÃzhatóbbak. A PSA-csoport szereplése az autósportban jelentÅ‘s, a Citroën az utóbbi évek legyÅ‘zhetetlen rali bajnoka, mÃg a Peugeot 2009-ben megnyerte a 24 órás Le Mans-i futamot. A Citroën márka 90 éves születésnapja teljes átalakulást hozott a cég életében, megváltozott az embléma, új dizájnt kaptak a bemutatótermek, és a modellpaletta gerincét alkotó C-sorozat mellett létrejött a hajdani DS-re utaló, de valójában a Different Spirit szavak rövidÃtésébÅ‘l született prémium DS-széria, amelynek elsÅ‘ képviselÅ‘je a C3-alapú DS3.