A logikus válasz a 800 forintos gázolajra? Íme a Polo 1.4 PD TDI

Filléres titkos tipp: Volkswagen Polo 1.4 PD TDI, 2001 használtteszt

Alig fogyaszt, megbízható és gombokért utánad dobják, mi az? Nem, ez tényleg nem egy rossz vicc, hanem egy öreg Polo a legendás, háromhengeres TDI-vel! Valós példán mutatjuk be, hogy mire képes a modell, és hogy mire figyelj a vásárlásnál.

Egyre fenyegetőbben közelít a 800 forintos üzemanyagár, piaci szinten már itt is van. Egy ismerősöm megoldotta a problémát, okosba': beruházott egy ilyen Polóba még mielőtt elszáll a használtpiaci ára. Mert már most, a 480 forintos hatósági ár mellett is egyértelműen zuhan a magasabb fogyasztású benzinesek értéke, főleg az olcsó autók mezőnyében. Fél millió forint alatt ráadásul már alig kapni bármit manapság, rengeteg a katasztrofális állapotú gép ebben az árkategóriában, miközben a vevők szürreális elvárásokkal ostromolják a normális állapotú járművüket olcsón kínáló eladókat.
Hirdetés
Reneszánszukat élik a Volkswagen hírhedten elpusztíthatatlan dízelei, a korrekt állapotú 1.9 TDI ára például valahol az arany és a heroin környékén keresendő, ha csak a motor tömegét számoljuk, akkor grammra talán felül is múlja őket. Ha viszont nem kell a méretes karosszéria, hiszen főként egy-két, de legfeljebb 4 ember rohangászik az autóval, akkor minimális kompromisszummal elég lehet eggyel kevesebb henger, na meg persze a 241 centis tengelytáv. Magam is meglepődtem, de még a vadonatúj tesztautók mámorában is el tudnám képzelni az életem egy ilyen Polóval. Ráadásul a városban parkolni és manőverezni is egy vicc vele, mindösszesen 3,7 méter hosszú és 1,6 méter széles. Felháborítóan kreatív a műszerfal, egyszerűen élmény volt beleülni és körülnézni. Még az utólagos üléshuzatok sem tudták igazán elrontani az összképet, mondjuk valószínűleg azért, mert tényleg méretpontosak és minőségiek voltak, ráadásul színben is passzoltak. Ergonómia terén is remek a kis Polo, az egyetlen problémám vele a kormányoszlop állíthatósága volt: csak magasságot szabályozhatunk, távolságot nem.

Az előttünk található, kemény, fröccsöntött műanyagtömb tipikus példája annak, amikor jól csinálunk olcsót: ma már egyre több gyártó jön rá, hogy ez a módszer lényegében ingyen teszi lehetővé a legszabadabb dizájnmegoldásokat, ám ez akkoriban még nem volt trend.

A lámpakapcsoló elhelyezése, a két órát hangsúlyozó világos, kerek berakások és a kétféle textúra találkozása mind-mind tökéletes példái a kreativitásnak, amelyet egy jóval drágább, ám puha tapintású műszerfallal nem lehetett volna ebben az árkategóriában megvalósítani. Sajnos a beltér többi részén "elfogyott az ihlet", az ajtókárpitokon és az üléseken már csak a ráncfelvarráskor kötelező modernizálást érhetjük tetten. Helykínálat terén kell meghoznia az egyik kompromisszumot annak, aki egy méretesebb autóból ülne át, nem lehetetlen benne még az 5 felnőtt szállítása sem, de ide az ideális már tényleg csak két felnőtt és két gyerek. Mondjuk ISOFIX csatlakozókat pont nem kell tőle várni a gyereküléseknek, ráadásul a középső öv is csak kétpontos, cserébe korrekt csomagtartót azért kínál a Polo. Számok terén továbbra is felháborítóan kicsinek hangzik a puttony, ám nem éri meg bedőlni a mateknak, ebbe igenis fér cucc. Papíron mindösszesen 245 literes ugyanis a csomagtér, ám amikor kinyitjuk a szinte teljesen függőleges hátsó ajtót, akkor egy olyan mély gödör tárul elénk, mintha a végtelenségig nyúlna. Az első gondolatom az volt, hogy ez alatt tuti nincs pótkerék, de meglepetés: van.
Hirdetés
A másik kompromisszumot akkor tudjuk meg, amikor elfordítjuk a kulcsot, a '80-as évek kulturáltsági szintjét idézi a háromhengeres TDI beröffenése. Hogy ez miért van így, amikor a nagytesónak számító, 1,9 literes PD TDI erőforrás már egy valóban selymesen, kevés rezonanciával járó, modern hatást keltő erőforrás? A válasz egyszerű: az 1422 köbcentis kisebbik változat lényegében úgy készült, hogy a négyhengeres 1896 köbcentis slágermotorból lecsaptak egy hengert. Ha nem hiszed, nézz rá a két motorra, vagy számolj utána, még a matek is kijön. Komolyabb kérdés, hogy miért lesz ettől "kulturálatlan" egy motor. A megoldáshoz - mint oly gyakran az életben - a fizika tankönyvek helyes értelmezése segíthet hozzá. Egy komplett anyagot megérne a téma, de a lényeg: ha egy fel-alá mozgásból csinálunk forgó mozgást, úgy rengeteg, különböző irányú erő hat minden alkatrészre, tehát a motortartó bakokon keresztül a kasznira és az utasokra is. Ezt értékeljük szokatlan rezonanciaként a legtöbb downsizing motorban. A legfontosabb, hogy a négy hengerrel operáló motorok esetén mindig van az épp erőt leadó dugattyúnak egy pont ellentétesen mozgó párja, ami kiegyensúlyozza, ám a háromhengeres erőforrás esetében ez megvalósíthatatlan, így szinte lehetetlen tökéletesen kiegyensúlyozni őket. Fokozottan igaz ez egy dízelmotor esetében, mint az 1.4 TDI. Az alábbi animációkon jól látszik, hogy miről van szó: fent a négyhengeres, "szimmetrikusan", így kiegyensúlyozottan járó motort, alább pedig az ehhez képest "össze vissza kalimpálónak" ható háromhengerest láthatjátok.
Hirdetés
Visszatérve a gyakorlatba: a tulaj egyet nem értése ide vagy oda, ha ezt a kék Polót beindítod, akkor bizony az én ezeréves Golfomhoz hasonló mennyiségű rezonancia és traktorhang árasztja majd el a karosszériát. Ez viszont egészen addig zavarhat csak bárkit, amíg alacsonyabb sebességi fokozatban oda nem lép neki egy rendeset, és meg nem lepődik a 2200-as fordulatnál a semmiből feltörő 195 Nm csúcsnyomatékon, ami egy pillanatra konkrétan megmozdítja a belső szerveket. A játék sajnos hamar véget is ér az említett egyetlen pillanat után, az erő eltűnése gyorsan emlékeztet, hogy egy 75 lóerős, főként takarékosságra hangolt motorral van dolgunk egy 990 kilós kaszniban. A 4000 környékén tetőző 75 lóerőért forgatni nem éri meg, 2000 alatt pedig csak turbólyukat találunk, így lényegében abból az egy pillanatnyi nyomatékból él az erőforrás. Ez a városba bőségesen elég, ám állórajtból 100 km/óráig már majd' 13 másodpercre van szüksége. Országúti tempónál egyébként még nem katasztrófa, nagyjából annyira lehet vele előzni, mint a korabeli 1,6 literes, turbó nélküli benzinesekkel, csak épp fele olyan fogyasztásból.

Ez az igazi kompromisszuműzője: városban is kényelmesen el lehet vele járni 5 liter alatt, országúton pedig akár 3,5 liter környékére is letornázható az étvágya.

Vezetési élménye is nagyjából kimerül annyiban, hogy könnyű, ehhez képest mégis nyomatékos. A mai, modern autók fényében egyenesen nosztalgikus, hogy mennyire súlytalannak érződik, ne feledjük, ma már egy Fabia is 1,3 tonna felett nyom. Ahhoz képest viszont kimondottan kellemes, hogy mennyire kicsi kerekeket pakoltak a csak elöl független futómű alá: a 14 colos, modern dísztárcsás acélfelni egyenesen nagynak tűnik alatta. Persze, aki minden hegyi szerpentines kanyart illően megtisztelve, kilinccsel előre hajtana be, annak aligha lesz opció, de azért egy-két szórakoztató pillanatot össze lehet hozni a Polóval is. Természetesen mindez az átlagos, A pontból B pontba eljutni kívánó sofőrökből álló eredeti célközönséget aligha érdekli, ám üzemanyag-spórolás gyanánt, amolyan "nem kell mindenhová a V6-tal menni" alapon a vadabb lábú pilótáknak is korrekt opció lehet. Vásárláskor - korából és a típusra hajlamos rozsdásodásból kiindulva - főként a karosszéria állapotát érdemes ellenőrizni, a technika ugyanis gyakorlatilag elpusztíthatatlan. Ez a konkrét autó is egy teljes körű átvizsgálás után járt ugyanis nálunk, és a 480 ezer forintra lealkudott vételára fényében felháborító, hogy mennyire nincs semmi baja. Ha csak egy-két műszakira kéne, akkor apróbb kozmetikázásokkal még a karosszériát is át lehetne rugdosni párszor a bontó előtt. Ezt viszont egyáltalán nem ajánljuk, a jobb oldali küszöb cseréjével és a bal küszöb javításával ugyanis még vagy 10 évet lehetne adni neki, ezen kívül csak egy-két kirepedezett szilentet és néhány szakadt gumiharangot találtak az alján, illetve az intercooler egyik törött tartóbakját kell rajta még kicserélni. Előbbiek az elmúlt évek használatára, míg utóbbi a háromhengeres erőforrás rezonanciájára vezethető vissza. A futómű porladásra hajlamos alkatrészeinek komplett cseréjéhez mindösszesen 60 ezer forint az anyagköltség, a küszöbök szakszerű javításával sem valószínű, hogy elérné a 300 ezer forintot, hogy konkrétan újszerű műszaki állapotba kerüljön a Polo. Lényegében nagyjából 700 ezer forintból hosszú évekre egy megbízható, modern autókat megszégyenítő fogyasztású négykerekűt kaphatunk, ami a mai árak mellett - még a leírt kompromisszumokat és a csekély biztonságot is számításba véve - eszméletlenül jó ajánlat. Fontos viszont megjegyezni, hogy az árak már elindultak felfelé: ha tényleg olcsó, fillérekből fenntartható közlekedési eszközt keresel, és hosszú távra terveznél egy ilyennel, akkor nem mindegy, hogy milyen állapotban találsz belőle. A Használtautó.hu kínálatában jelenleg 40 darab, műszakis, ilyen, vagy ennél újabb Polo található ezzel a motorral, de SEAT (19 db) és Skoda (21 db) modellek is akadnak az 1,4 literes PD TDI erőforrással 350 ezer forinttól egészen 1,5 millióig. Természetesen a drágábbak már a következő Polo-generációt, illetve annak közeli rokonait jelentik, de az 1422 köbcentis motor annyira sikeres volt, hogy még CR TDI változat is készült belőle, így a 2009 és 2017 közt gyártott ötödik generáció is megkapta.
Hirdetés
A harmadik, 6N jelzésű Polo frissítésére visszatérve: akár a legolcsóbbak közül válogatunk és megcsináltatjuk, akár a drágábbak közül veszünk egy kiemelkedő állapotút, mindenképpen nagyjából ugyanott áll majd meg a mutatvány anyagiak terén. Kis extra ráfordítással azonban már akár a tágasabb, ám megosztóbb küllemű, "mercilámpás" utód is beleférhet a keretbe. Szerintetek megéri letenni a benzinest, és valami ilyesmivel rohangászni inkább?
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2022.06.17. at 10:34
    Permalink

    20+ éves diesel autót bármilyen indokkal ajánlani… nevetséges!
    Ez a háromhengeres TDI (új korában!) ha egy téli reggel beindították, azonnal elhallgattak a verebek a kukákon… a varjak meg délig vissza se mentek a lakótelepre.
    De nyilván sokat csendesedett az elmúlt 20 évben, a kasztnival együtt “nemesedett” :DDDDD

  • 2022.06.18. at 19:32
    Permalink

    Egyáltalán nem értek egyet az előző két hozzászólással. Nekem is ilyen van, 5 éve használom, 300 e km van már benne. Alapjáraton tényleg hangosabb, de ennyi. Utazó sebességnél nem hangosabb a hasonló korú bármely autónál. Mindig pöccre indul (télen is), megbízható, sosem hagyott cserben. A fogyasztása tényleg alacsony, bárhova elvisz, az alkatrészárak nem vészesek, én nagyon szeretem. Nem egy bálna autó, de akinek elég ez is (és szerintem vannak egy páran), annak tökéletes társ. Csak tankolok egy kicsit és megyek és megyek és megyek 🙂

  • 2022.06.18. at 22:06
    Permalink

    tudjuk tudjuk a tiéd nem koromokádó, bűzokádó biztos nincs benne csaló vagy manipuláló szoftver sem, ha nem fedezik akkor fel a márkánál ma is az ilyen űberallesz formula miniatürizálva a csóró szolgalelkűek csodajárgánya lenne, (magyarhonban tesznek rá most is ez a gyógyegereknek) de élvezd a tökéletes társat, az unokáid meg majd szidják a fajtádat hogy teleokádtad vele a bolygót te is 🙂

    • 2022.06.19. at 15:13
      Permalink

      Vezesd már le légy szíves, mennyivel környezetbarátabb egy 3 tonnás, 5-600 kg holtterhet cipelő tele veszélyes nehézfémmel, előállított monstrum, amely ha életciklusát lefutotta, jelenleg ember nincs aki megmondja hogy mi lesz vele?

    • 2022.06.19. at 19:23
      Permalink

      Hagyd már ezt a teleokádod a Földet baromságot. Nyilván a 3hengeres tdi teszi tönkre a bolygót. Menj gyalog akkor gyalog mindenhova, hátha eliminálod azt a szennyezést amit a csúnya gonosz Polo elkövet.

  • 2022.06.19. at 22:33
    Permalink

    Azt a veszélyes nehézfémet újrahasznosítják, mármint hogyha kötelezik rá őket….
    A 3 hengeres tádé a csúnya gonosz VW konszern terméke akiről tudjuk hogy csalt, és aki egyszer megtette….és mennyi ilyen 3, 4, 5, 6, 8, 10, 12 hengeres tádéjuk fut még, amik ügyeskedve pl levakolt egr kicsibe, kiherélt részecskeszűrő, átírt befecskendezés, kipufogószonda nélküli és le nem tiltó szondájú motorprogram, kopott befecskendezőjű és motorú tádé amik rádszakírják a nyomatékot hogy elélvezz de törvényt be nem akaró vagy tudó motorok, kösz benzines autóm van, volt, és ha megtehetem elektromos lesz, dízel nem, még ha van jobb is köztük mint ezek.

  • 2022.06.20. at 18:33
    Permalink

    Ez is navis cikk:
    https://www.autonavigator.hu/cikkek/felfedte-lapjait-a-renault-ime-a-jovokepuk-es-a-villany-megane/

    részletek:
    Tavaly láthattuk a Renault-tól, hogy Flins-ben (a Zoe és a Nissan Micra gyártása mellett) saját autóit újítja fel, majd dobja újszerű állapotban, de jóval olcsóbban piacra őket, kvázi egy második életet adva nekik, a vevőknek pedig elérhető és mégis minőségi autót. 2030-ra már évi 120 ezer ilyen újszerű, mégis használt autót ígérnek, ugyanakkorra az új autókban felhasznált anyagok 30%-a újrahasznosított lesz. De itt még nincs vége: akkumulátorokat is felújítanak, sőt a tervek szerint jövő évtől kishaszonjárműveiknél belső égésű motorosokat is fognak felszerelni elektromos hajtáslánccal, így például egy motorhibás Kangoo vagy Master is lehet majd második életében Z.E. modell. A tavaly szeptemberen nyitott Re-trofit nevű “használtautó-gyár” 700 alkalmazottja által már eddig is 9000 autót adott át, 2000 akkumulátort javított meg a márka. A Renault persze nem csak a környeztet, saját dolgozóit is óvni kívánja, így több gyári program által is célul tűzte ki, hogy 2030-ra nullára csökkentse a munkavégzéssel kapcsolatos megbetegedéseket.

    na hol tart a VW fosvágen, remélem megkapják a következő botrányukat .. meg büntetésüket…

  • 2022.06.20. at 18:39
    Permalink

    Ja és az általad idézett cikk hozzászólásai megmutatják a valóságot 🙂 mert eladni a szemetet így lehet európán kívülre, és ez a hozzáállása annak a fxa konsszernnek.

    • 2022.06.20. at 20:17
      Permalink

      Nem fogják megbüntetni őket. (vagy csak színjáték szintjén)
      Szerintem német dominancia van az eu-ban.
      Borzaszó ami Ukrajnában van, de egy nyíltan neonáci kisebbségeit elnyomó ország miatt az eu kinyírja saját iparát.
      A röhögő 3-ak (Kína,Törökország,USA) jönnek ki a legjobban.

  • 2022.06.21. at 19:32
    Permalink

    Igen a politikában minden embernek más a szemlélete, de az tény hogy vannak “nácik” Ukrajnában, de ha Ausztriába átmész csak a volt magyar részre már ott is fellelhetők, nem kell messzebb menni.
    Sajnálatos az amit Putyin művel, de a másik oldal sem sokkal különbb csak ők sokkal burkoltabban tesznek dolgokat. A kapitalista elvek a törvényes rablókapitalizmus szerint működnek, és a hatalom, az uralkodás másokon is ugyanezt az elvet követi mint a komcsiknál, sőt bizonyos szempontból rosszabb, de persze jobb is másban (szegénység/szabad világ). A német gyárak akik itt vannak, tényleg rabszolgának nézik az embereket, de a többi nyugati sem sokkal jobb…. és azért valljuk be ki a legnagyobb vesztese a 2. világháborúnak.. naná hogy Magyarország, a magyar emberek, és ezt tetézi a szovjet megszállás, majd az eladunk mindent és kiszolgáltatunk annak akinek lehet jópénzért. mi következik ebből: a magyar saját ellenségévé vállt. 🙁

    • 2022.06.22. at 08:16
      Permalink

      GNX: egy normális nyitás után tele van a kommented baromságokkal amelyek teljesen mellőzik a kontextust.
      Nem tetszik a munka német gyári szalagnál? Próbáld meg a mezőgazdasági idénymunkát. De nem fogsz sokkal jobban járni bolti eladóként vagy bármi hasonló foglalkozással ami egy adott szektorban a táplálkozási lánc alján található.
      Minden szinten jobb munkaadó egy nyugati autógyár mint egy hazai, kivéve persze a tulajokat, bár ez minket aligha érint. A nemzetgazdaságnak hatalmas dolog, hogy ezek a cégek itt vannak. De aki emlékszik rá hogy mekkora trágyadomb volt a Magyar Népköztársaság, bármi mibe normális nyugati befektetőket vontunk be az jól járt, legyen az távközlés vagy közmű. Persze az igazán tiszta nyereség a gyártó üzem.

      Ha megnézed, minden ország amelyik nem valami komolyabb gépgyártásból keresi a kenyerét csóró mint templom egere. Nézd meg a Szerbeket, nem azért exportálnak “sok” mezőgazdasági terméket mert jók ebben, hanem nincs más. Így is első helyen a kábelkonfekció, ami minden ipari tevékenység legalja, amivel tesztelni szokták egy ország alkalmasságát a normális összetettebb ipari tevékenységre. Szerbia erre nem vált alkalmassá és folyamatosan süllyed, gyakorlatilag Európa egyik legcsóróbb országává,

      Szerbia 89-ben az egyik legjobb esélyekkel induló ország volt, a legfejlettebb keleti tömbös ország központja, saját autóiparral és kiterjedt kapcsolatokkal a nyugat felé.

      Azóta teljesen meghülyültek, lejáratták magukat minden vonalon, és mindenüket tönkre tették. Lehet őket vádolni azzal, hogy lefeküdtek a nyugatnak? Nem . Van menő “nemzeti” iparuk? Semmi.

      A Mercedes önmagában többet ad a magyar gazdasághoz mint a teljes magyar Mezőgazdaság. Beruháznak, működnek, rengeteg munkát adnak nemcsak a saját dolgozóiknak de a beszállítóiknak is. Eközben az átlag magyar vállalkozónak az is nehezére esik hogy bejelentsen alkalmazottként.

      • 2022.06.22. at 10:27
        Permalink

        Ne beszélj már marhaságokat!
        Nem mondom hogy ez vagy az a rendszer jobb, de simán végig lehetett menni éjszaka akármelyik városon gyalog, a kölykömet simán engedhettem tömegközlekedéssel egyedül!, nem láttál 6 elemis sittes drogos kötélre való elemeket 50-60 milliós (napi reálérték) autókkal embert Istent törvényt nem tisztelve mindenen átgázolni.
        Csak magamból kiindulva, átlag mérnökként ott is, itt is megélek, értelmiségre minden rendszernek szüksége van.

        • 2022.06.22. at 21:31
          Permalink

          Szerintem te garantáltan nem éltél akkor. Persze, mérnökre mindig szükség lesz, csak nem fizették meg, mert ott proletárdiktatúra volt. Ugyanannyit keresett mint a szalagnál a munkás, és pont ezért volt xar akkoriban kb minden. Egy ásványvizes üveget nem voltak képesek úgy legyártani hogy ki is tudd bontani.

          Nagyon-nagyon messzire jutottunk az átkostól szerencsére.

  • 2022.06.22. at 09:27
    Permalink

    Megint az estimese hogy a nyugati cég nem rabszolgákat tart Magyarországon, mintha a szalagmunka nem az lenne. Te biztos nem szalagmunkán vagy, sőt sosem próbáltad. Nehogy már megmondd azoknak akik ott végzik.
    Ja Finnország nem is létezik számodra a példájával együtt. Sőt számodra a nemzetgazdaság szó is azt jelent mindent adj oda a nyugatnak/feltörekvő keletnek mert a magyar az nem tud.
    Mi vagy te egy hazaáruló? egy külföldi ügynök vagy csak egy bafax megmondó pozícióból, vagy csak lenézed a saját fajtádat? esetleg nem is ez a fajtád?
    A te kontextusaidat hagyjuk, de rád jellemző hogy Szerbiával hasonlítottad Magyarországot.
    Kívánok neked szalagmunkát háralévő életedre, meglátjuk mennyire változik meg a véleményed.
    Amúgy mellékesen volt egy rövid időszak az életemben pár hónap amikor én is kipróbáltam/egyfajta kényszer/kíváncsiság milyen egy autógyár próbaidő vége előtt tudatosan kiléptem. Én tudom mi az.
    Az hogy a csürhe, Antallal kezdve kiszolgáltatta az országot nem is minősítem őket, talán te is közéjük tartozol?
    A Mercedes az Audi sikeréből tanult azért jött ide meg az olcsón tartott munkaerő végett, az Audi meg azért ruházott be mert olcsó volt a munkaerő és ma is az. Arról meg ne is beszéljünk hogy Szerbia az mennyire stabil ország volt és most is ott a kockázat a népükben, nem igavonók mint a magyar tulok gyökér réteg, akit be lehet oltani hazugságokkal. Ezek után már ki sem kell találnom melyik propagandát nyomod, na nem mintha nem tudtam volna eddig is.

    • 2022.06.22. at 21:25
      Permalink

      Komolyan mondom érdekelne mér, hogy honnan van ennyi suttyó műveletlen senkiházi akinek mégis ekkora arca van a világ dolgaihoz.
      Jöttél nekem itt mindenféle baromsággal, mi köze most a vitánknak a finnekhez?
      A magadfajta nyugat ellenes idióták mostanában a szerbekkel példálóznak pedig kevesen qrták el jobban mint ők, és ez látszik is a gazdasági adatokban (nézd meg ezt az egyszerű wiki térképet a végén: https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_sovereign_states_in_Europe_by_GDP_(nominal)_per_capita egyszerű nominális GDP adat).

      Nem hiszem hogy ez után a Finnekhez akarod majd hasonlítani az országunkat (úgy 3-4szer gazdagabbak). Most az lenne siker ha a románok nem hagynának le minket.

      Tényeket nézz meg ne “propagandát”. Gyanítom nem azért kerültél szalag mellé mert bármiben is jobb voltál azoknál akik tovább tanultak…

  • 2022.06.23. at 10:39
    Permalink

    Úgy látom te valmilyen bölcsész szakot végezhettél, azt a fajtát ahol mindenhez értenek, de valójában semmihez sem 🙂
    én 4 évet tanultam főiskolán, és nem a középiskolai szakmám tovább. Jól érted szakmám, és a főiskolai is, nem valami megmondóembernek, hanem gyakorlatban is.
    Én azt nem tudom a szerbek hogy jöttek ide, kutyát nem érdekel miért akarod egy volt Jugó állam ahol még nem olyan túl rég finoman fogalmazva csetepaté volt. Ma ha az idősebb kb 40+korosztályt kérdezed Magyarországon tudod mi az első ami a szerbekről eszébe jut? szerb terrorista.
    Hiába a propaganda, az értelmesebb sosem akar hasonlítani hozzájuk. A finn modell meg példa volt hogy mit tett rendszerváltás helyett a magyar vezetői réteg.
    Mindenki lehagy minket talán a balkán is, mert itt tart a magyar virtus, a saját vagyonomat lopjam össze más nem érdekel felfogással. A nyugat ellenesség meg pont onnan indul ki ahol nem várnád, ezt az irigység generálja, meg a propaganda a hanyatló nyugat duma. Az ökörhugyozó műveletlen suttyó aki a betanított munkásból sorvezető, sőt műszakvezető lett jobb esetben és kicsit jobban megy neki a 8 álltalánosával, és terjeszti a hülyeséget a naiv munkásréteg meg elhiszi.
    Na épp az ilyenek veszik az ilyen autókat is akiknek nem számít a környezetóvás, csak a fogyasztás meg a malacorr az elején 🙂
    Én nem kerültem szalag mellé hanem odamentem megnézni milyen az ott dolgozni mert épp nem volt más. Ilyen az mikor valaki gyanít valamit és előítéletes lesz mint te 🙂

    • 2022.06.23. at 22:27
      Permalink

      Most nem azért de milyen főiskolai mérnöki kar létezik? Bánki Donát vagy Gábor Dénes? Azért ezzel én nem vagiznék (amihez kell iskola (valódi mérnöki) oda egyetem, infromatikához meg az sem 🙂 ). A bölcsészkar szerencsére elkerült de amit én csinálok azt egyetemen is tanítottam már.
      Ami a szerbeket illeti, ha nálad lukra futottam akkor elnézést, a FB-n rengeteg idióta van aki épp felülírta az agyában a valóságot. Amikor valaki újvidékinek mondja magát és összeesküvéseket szül hogy mégsem a szerbek dobták le a bombákat 91-ben Barcsnál, akkor ráébredek hogy bárkinek ki lehet mosni az agyát… És igen még emlékszem a sztorira akkoriból.

      Sajnos helyes a profilelemzésed az euroszkeptikus szakmunkásra, de úgy tűnik lassan túlerőbe kerülnek…
      Én személy szerint még mindig a normális emberekkel tudom körbe venni magam, akik esetében számítanak az eredmények és nem csak hogy kinek van nagyobb dumája…

  • 2022.06.24. at 20:19
    Permalink

    Én kíváncsi volnék ezek után te hány éves vagy, mert én nem ez a korosztály, amúgy nekem nem a semmibe repült el az a 4 év úgyhogy kösz, akkor én is azt mondhatnám semmit nem ér egyik diplomád sem, sőt senkinek. (tudod hány diplomahalmozót ismerek, akik 3x évesen még nem dolgoztak? túl sokat. …..és nem nyilatkozom arról hogy és mit tanultam, legyen elég ennyi. Igen lehet jön vissza a szolgabíró titulus is, na ezek után….

    • 2022.06.24. at 22:14
      Permalink

      Annyit mondok, 20 év munkatapasztalat 4 országban és egyetemi tanulmányok 3 országban (a 3 és a 4 ország nem fedi le egymást). Értelemszerűen a fent említett négy országban nincsenek benne a kiküldetések, ezek állandó lakcímek (a fenti összesen hét országban Magyarország kétszer szerepel, a többi Nyugat Európa).
      Szerintem ez viszonylag piacképes profilról árulkodik.
      Még nem vagyok nyugdíjkorú, tehát nem 30 felett kezdtem dolgozni 🙂

  • 2022.06.25. at 10:14
    Permalink

    Ja hát mi nem ugyanonnan indultunk, én már 13-14-15 évesen igaz csak nyáron nehéz fizikai munkát végeztem, utána meg már évközben is de csak hetente 1-2-szer. Most jutott el a derekam arra a szintre hogy erőnlétben minden ok, de a derekam a nehezebb emelésnél azonnal beadja a kulcsot,
    így 44 évesen. Nem is vállalok el akármit már. Amúgy ez a fizikai része, de nem ebben dolgozom ez csak mellette + volt de volt főállásban is emelgetés túl sokszor.
    Én is dolgoztam külföldön többször, nem is olyan rég is, pont azért hagytam abba mert oda volt írva a szerződésben a rendes szakmám mellett az “alle … jede arbeit” és el is várták hogy mindent is csináljak.
    Nem is írok alá ezek után bármilyen szerződést.

    • 2022.06.25. at 21:19
      Permalink

      Értem, tényleg más dinamikával mozogtál. Az egyetemi tanulmányok előnye hogy hosszabb a kifutása és több a lehetőség, persze csak ha jól csinálod. Ez esetben hosszú és sikeres karriert futhatsz be úgy is, hogy semmilyen protekcióra vagy szülői segítségre nem fogsz rászorulni.
      De ez esetben is kb 23-28 évesen kezdesz szemmel is látható összegeket hazavinni.

      A test elöregedésével a fizikai munka sajnos nagyon behatárolódik egy idő után azoknál is akik korábban tettre készek voltak. És ez nem csak rájuk igaz de pl a sportolókra is. Innentől kezdve akkor is szellemi munkára (csoportvezető, vállalkozó) kell erősítened ha eddig nem nézted sokra.
      És nem akarlak megijeszteni, de innentől már hegynek lefelé tart a menet egészségügyileg, és egyre meredekebb a lejtő. : (

Vélemény, hozzászólás?