Az egész autóipart földbe állíthatja az orosz háború

Egy héttel ezelőtt írtunk bővebben az autóipar reakciójáról az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, és alig 7 nap alatt alatt az orosz autós piac eljutott oda, hogy szinte az összes Nyugat-Európából érkező autóról le kell mondania az oroszoknak. Az előző cikk elkészülte óta talán a legnagyobb pálfordulás a Volkswagen-konszern háza táján történt, ugyanis a háború utáni napokban a konszern minden márkája külön-külön is elítélte az orosz agressziót, mára pedig teljesen felfüggesztették az orosz működésüket. A Volkswagen-csoport kénytelen volt a kalugai gyár bezárása mellett az európai termelőegységek működését is korlátozni, ugyanis az ukrán gyárakban készülő alkatrészekből hamar hiány alakult ki. Az anyacég mellett a fennakadások a Cuprát és az Audit is érintik, a Skoda pedig már korábban jelezte, a csehországi üzeme nem képes teljes kapacitásával működni hasonló okok miatt. A szintén a konszernhez tartozó Porsche is megsínyli a kialakult helyzetet; 2 hétre teljesen leállítja a lipcsei gyárát. Herbert Diess szerint a most kialakult helyzet akár a koronavírusnál is rosszabbul érintheti az európai autóipart, hiszen ezúttal a félvezetőhiányon túl még a nyersanyag is problémát jelenthet, ugyanis köztudottan jelentős erőforrásokkal bír mindkét háborúban érintett fél. [BANNER type="1"] A Volkswagen mellett a Mercedesnél is döntöttek az oroszországi tevékenység felfüggesztése mellett, továbbá a teherautókat gyártó Kamaz márkában birtokolt 15 százalékos részesedéstől is igyekszik megválni a német vállalat. Bizonyos híresztelések szerint a kecskeméti Mercedes gyár is érintett lehet a megszorításokban, ugyanis a magyar termelőegység is összeköttetésben van az ukrán gyárakkal, és alkatrészhiány miatt kénytelenek a termelést visszafogni. A hazai autógyárak nem csak ennyiben érintettek, hiszen a Suzuki is nemrég bejelentette, Esztergomból nem exportálnak több Suzukit Oroszországba. Hasonló elhatározásra jutott három luxusmárka is az elmúlt egy hétben: az Aston Martin mellett a két nagy olasz márka, a Lamborghini és a Ferrari is bejelentette, hogy felfüggesztik orosz tevékenységüket, utóbbi pedig- hasonlóan a Mercedeshez és a Volkswagenhez - 1 millió eurót (mai árfolyamon több mint 380 millió forint) ajánlott fel az ukrán bajbajutottak megsegítésére.

A háború kirobbanása idején még tétovázó japán márkák is egyértelművé tették a fegyveres konfliktusról alkotott véleményüket.

Mind a Honda, mind a Toyota az oroszországi tevékenysége teljes felfüggesztése mellett döntött. A koreai Hyundai ezzel ellentétben a nyilvánosság felé nem közölt további részleteket, de az ötnapos szentpétervári gyárbezáráson túl a helyi források szerint a márka nem szállít autókat a kereskedésekbe, és felfüggesztette az értékesítést az országban. A most említett márkák közül azonban egyik sem tudott akkorát belerúgni a már jelenleg is tetszhalott állapotban lévő orosz autós piacba, mint a Renault csoport bejelentése.
Csak a Lada 350 ezer példányban fogyott 2021-ben, ami az orosz újautó-piac 21 százaléka, emellett a Renault is 100 ezer fölött teljesített. A Lada nemrég bejelentette, hogy több napra felfüggesztik a termelést a gyáraikban, ugyanis az elektronikai berendezések több mint 20 százaléka külföldről érkezik (elsősorban Romániából), és az Oroszországot sújtó szankciók ellehetetlenítik a kereskedést más európai országokkal. A Lada jelenleg a AvtoVAZ égisze alatt fut, melynek többségi tulajdonosa a Renault csoport, ennek megfelelően az anyacég részvényei hamar a földbe álltak: az elmúlt 1 hónapban 35 százalékot estek! Az orosz vezetés egyelőre kivár, azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, elképzelhető, hogy a bezárt gyárakat államosítják és maguk folytatják a gyártást külső segítség nélkül. Más feltételezések szerint a szigorú európai szankciók könnyedén a kínai piac felé terelhetik az orosz kereskedőket; 2021-ben mindössze szűk 123 ezer Kínában készült autó jutott az orosz piacra, de ez a szám idén akár a többszörösére nőhet. Kína hivatalosan egyelőre nem jelentett be szankciókat Oroszországgal szemben, de egyes híresztelések szerint már bizonyos területeken ők is korlátozzák az orosz kereskedelmet. [BANNER type="2"] A koronavírus miatt kialakuló chiphiány enyhülni látszott, azonban a félvezetők előállításához megkerülhetetlen nyersanyagokkal rendelkezik mind az ukrán, mind az orosz ipar. Előbbi a világ egyik legnagyobb neon beszállítója, mely a félvezetők előállítása során tölt be fontos szerepet, míg utóbbi a nikkelérc értékesítésében jelentős világpiaci szereplő. A nikkelből már a konfliktus kirobbanása előtt is hiány volt, hiszen az elektromos autókban is használatos akkumulátorok egyik alapvető összetevője, az orosz termelés kiesésével pedig ez a hiány csak tovább nő. Szakértők szerint a nyersanyaghiány miatt hosszabb távon az új autók ára még feljebb kúszhat, mivel a magasabb előállítási költségek mellett az olcsó keleti munkaerő is eltűnhet a piacról, emellett a várakozási idő is jóval hosszabb lehet a márkakereskedéseknél a kieső gyárak miatt. Amennyiben pedig az Európai Unió szankciói kiterjednek a földgáz- és olajkereskedelemre is, úgy komoly bajba kerülhetnek akár a magyar autósok is, ám ezekről a megszorításokról egyelőre csak tervezetek láttak napvilágot. A Shell mindenesetre igyekszik függetleníteni tevékenységét az orosz piactól, ugyanis az oroszországi működésének felfüggesztése mellett a vállalat ígéretet tett arra, hogy a jövőben nem vásárol több orosz olajat; tette mindezt azután a botrány után, mikor is rekord alacsony, 28,5 dolláros hordónkénti áron vásároltak olajat a kialakult helyzetnek köszönhetően. Később, ezért a lépéséért elnézést kért a Shell. A MOL valamivel jobb helyzetben van, hiszen az olajvezetéken keresztül zavartalan az ellátás, és a magyar ellátást ki tudja elégíteni a vállalat- erről Hernádi Zsolt beszélt a csütörtöki kormányinfón. [BANNER type="3"]
Korántsem fest már olyan jól az orosz piac helyzete, mint egy héttel korábban. A háború kirobbanása után a kisebb piaci szereplők léptek azonnal, mára azonban a legjelentősebb márkák is felfüggesztették az orosz gyárak üzemeltetését, vagy akár a teljes működésüket Oroszországban. Az európai piac leginkább a nyersanyagok miatt lehet veszélyben, de az szinte borítékolható, hogy előbb vagy utóbb az árcédulákon, és a szállítási időn is tetten érhető lesz az orosz-ukrán konfliktus.